Az 1959-ben alakult BBS a kísérleti film és a magyar fiatal film legfontosabb műhelye volt, 271-rendező alkotott a műhelyben, 511-film készült a stúdió berkeiben, köztük számos jelentős és néhány kultikussá vált alkotás. Olyan alkotók kezdték itt pályájukat, mint Huszárik Zoltán, Elek Judit, Gaál István, Sára Sándor, Szabó István, Tímár Péter és további számos jelentős filmalkotó.
A Műcsarnokban 2009. december 13-án nyíló kiállítás célja a Balázs Béla Stúdiónak és tevékenységének az eddiginél szélesebb körű megismertetése és integrálása a kulturális életbe.
A Műcsarnokban 2009. december 13-án nyíló kiállítás célja a Balázs Béla Stúdiónak és tevékenységének az eddiginél szélesebb körű megismertetése és integrálása a kulturális életbe.
Március 11-én szerdán tartott sajtótájékoztatót a Más hangok, más szobák -- Rekonstrukciós kísérlet(ek) című kiállítás szervezőgárdája a Műcsarnok egyik hangulatos termében. A sajtótájékoztatón részt vett Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója, Kodolányi Sebestyén, a BBS Archívum vezetője, Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum vezetője, Gelencsér Gábor filmesztéta, a BBS-ről készülő tanulmánykötet szerkesztője valamint Páldi Lívia, a kiállítás kurátora. A múzeumigazgató felvezető szavai után Szirtes András Hajnal allegro című kisfilmjének levetítésével hangolták rá a sajtó képviselőit a továbbiakra.
 |
| Részlet Huszárik Zoltán Elégia című kisjátéfilmjéből |
Ezután Kodolányi Sebestyén, a BBS Archívum vezetője mondta el, hogy 2003-ra teljesen ellehetetlenült az Alapítvány működése, így a legjobbkor, mentőövként jött 2006-ban az együttműködés terve a Magyar Nemzeti Filmarchívummal (MNFA) és a Műcsarnokkal. Azóta minden fellelhető adatot feltöltöttek a BBS Archív weboldalára az ott készült filmekről, és a Műcsarnok könyvtárában kialakítottak egy kutatóbázist, ahol a mintegy 400-órányi BBS filmből 200-órányi anyag megtekinthető.
Gyürey Vera, az MNFA vezetője felütésként megnyugtatta a hallgatóságot arról, hogy nincs veszélyben a BBS gyűjteménye, amely egy darabig a Toldi Mozi alagsorában, majd a MAFILM egyik raktárában leledzett, jelenleg pedig a Filmarchívumban található. Gyürey Vera azt is elmondta, nem ez az első lépése a három fél gyümölcsöző együttműködésének, hiszen a BBS, a Műcsarnok és a Filmarchívum összefogásának köszönhetően került piacra az Agitátorok című film DVD változata 2006-ban.
 |
| Részlet Xantus János Diorissimo című alkotásából |
Gelencsér Gábor, a BBS-ről készülő tanulmánykötet szerkesztője a "sokszínűség és nyitottság" jelzőkkel jellemezte a legendás stúdiót, amely minden bizonnyal a kiadványt is jellemzi majd. A kötetbe zömében fiatal filmelméleti szakemberek írnak tanulmányokat, de más művészeti területek szakértőinek dolgozatai is helyet kapnak majd, annak érdekében, hogy minél több aspektusból ismerhessük meg a BBS történetét, a stúdióban készült filmek műfaji sajátosságait valamint a BBS kapcsolatát társművészetekkel és társtudományokkal.
A kiállításnak is alapvető célja, hogy a Stúdió korszakait többféle aspektusból közelítse meg és kortárs művészeti kontextusba helyezze - mondta el Páldi Lívia, a kiállítás kurátora. A kiállítás alapját a BBS filmjei képezik majd, de a tárlat különböző vetítőterekben és egy összefüggő installációban a Stúdió történetét is be fogja mutatni: az experimentális filmkészítő műhelytől az archívumig. A BBS-ben készült mintegy 400-órányi alkotás mindegyikét természetesen nem tudják majd beépíteni a tárlatba, a szelektálást a tanulmánykötet szerzői és egyéb szakemberek szempontjai szerint végzi a kurátor.
 |
| Részlet Ragályi Elemér Szilveszter című dokumentumfilmjéből |
A stúdió filmklubként, előadások és viták fórumaként is működött, máig híres kedd esti üléseinek forrongó hangulatára, éles hangú vitáira a Magyar Rádió egyik munkatársa is emlékeztette a sajtótájékoztató résztvevőit, aki egykor részt vett a BBS munkájában, feltéve a kérdést, hogy be fogják-e vonni a politikai vitáktól sem mentes szeánszokat a kiállítás közegébe valamilyen formában. Kodolányi Sebestyén válaszul megfogalmazta abbéli reményét, hogy ma már nyíltan beszélhetünk az utóbbi húsz évet megelőző viharos évtizedekről, amelyek természetesen meghatározták a BBS működését is, bár a Stúdióban készült filmeknek nem volt bemutatási kötelezettségül.
A kiállításon tervezik az egykori ülések rádiójátékként való felelevenítését a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján, továbbá a BBS egykori alkotóit is meghívják majd különböző beszélgetésekre, vitákra. A tárlatot további kísérő rendezvények - tematikus filmvetítések, előadások - is színesítik majd, ezért új típusú belépőjegyet tervez a Műcsarnok, amely a kiállítás többszöri megtekintését teszi lehetővé, az ismételt látogatások során a néző elmélyülhet egy-egy számára izgalmas témában, új utakat, megközelítéseket fedezhet fel és részt a kapcsolódó eseményeken.
Az interaktív kiállítás 2009. december 13-tól három hónapon keresztül lesz látogatható - ezalatt a Műcsarnok egésze a BBS munkásságától lesz hangos.
 |
| Részlet Szabó István Te című rövidfilmjéből |
Az interaktív kiállítás 2009. december 13-tól három hónapon keresztül lesz látogatható - ezalatt a Műcsarnok egésze a BBS munkásságától lesz hangos.
