Nem kevésbé ütős témát, a RAF szélsőbaloldali terrorszervezet történetét dolgozta fel a Baader-Meinhof csoport, az alkotókkal beszélgettünk:
A két filmfőiskolás barát, Bernd Eichinger, A bukás – Hitler utolsó napjai, A parfüm, A kísértetház, a Fantasztikus négyes, A rózsa neve, a Végtelen történet, a Cementkert 60 éves producere, és Uli Edel, Az utolsó kijárat Brooklyn felé, a Raszputyin, A Gyűrű átka, a Christiane F – A Zoo pályaudvar gyermekei, A test melege 62 éves, Amerikában élő rendezője összeállt, hogy fiaik generációjának megmagyarázzák a saját ifjúságukat: az eredmény egy lehengerlően dinamikus és izgalmas film a 70-es évek vérbe torkolló radikális mozgalmairól, a Vörös Hadsereg Frakcióról, A Baader Meinhof Csoportot Oscarra jelölték, e héttől nálunk is látható. Az alkotópárossal a Londoni Filmfesztiválon beszéltünk.
És ha már radikalitás: az öntörvényű, szókimondó Lukáts Andorral épp ideje volt már leülni egy kis eszmecserére:
Lukáts Andor nyerte a 40. Magyar Filmszemle legjobb férfi színész díját a Mázli-ban és a Príma Primaverában nyújtott alakításáért. A Príma Primavera bemutatója kapcsán kérdeztük filmről, színházról: a két (három) szerepről, és dédelgetett filmterveiről. Videó!
A forma bontása: Kardos Sándor megmutatta a filmhunak a kameráját, és megosztotta velünk a kísérleti filmhez kötődő elképzeléseit is:
Kardos Sándor operatőr, rendező, a magyar kísérleti film éllovasa. A lóversenyeken használt célfotó kamerában találta meg azt az eszközt, amelyet régóta keresett, és amellyel azóta is kísérletezik, a Résfilm után most egy egészestés Rilke adaptációt készít. Vele beszélgettünk a tér másfajta leképezéséről, tartalomról és formáról, filozófiáról, kísérleti filmről, mozinézőkről, a filmezés szeretetéről és a véletlenről.
Az év revelációja volt A pankrátor. Tárhelyet nem sajnálva nekiláttunk, hogy feltárjuk Aronofsky vizuális világának titkait, a nyitját, a csínját-bínját minden egyes filmjének:
Aronofsky világát olyan alakok népesítik be, akik megpróbálnak fölülemelkedni az emberi lét testi vagy szellemi korlátain, ám sikertelenül. Megszállott életmódjuk miatt elszakadnak környezetüktől és ideáljaik hajszolása az önpusztításba sodorja őket.
Cannes-ban nyert a Fehér szalag, sőt azóta már az Európa Filmdíjat is elvitte. A filmhu egyik nagy trófeája idén a saját Haneke-interjú - lázrózsás poéták és wetheri romantikusok csak szülői felügyelettel olvassák:
Haneke, az immár Arany Pálma-díjas rendező valószínűleg jobban élvezi filmjei készítését, mint a nézők a végeredményt. Nincs ez másként legújabb filmje a Fehér szalag (Das weiße Band) esetében sem. Haneke 10 év után először forgatott újra anyanyelvén, német helyszíneken, német színészekkel. Haneke eddigi legdrágább filmje, a téma pedig ismét az erőszak, a mindenkori fasizmus és terrorizmus eredete. A müncheni születésű, osztrák rendezővel Münchenben találkoztunk, ahol CineMerit életműdíjjal tüntették ki.
Ennyi összemorzsolt sors és ólomsúlyú gondolat után ránk fér a pihenés: Madarász István goes to Hollywood, és ott jól találkozik mindenkivel:
A kétperces Superdigital nyerte a II. AXN Filmfesztivál fődíját, így Madarász István utazhatott Hollywoodba. A fiatal filmesnek nem ez az első sikere: előző kisjátékfilmje, az Előbb-utóbb Valladolidban nyert fődíjat, majd a Daazo-n alig három hónap alatt 175 ezres nézőszámot ért el. A hollywoodi történet fotókban és sztorikban.
A szoborszerű legendák földjéről ugorjunk vissza a szoborszerű társadalomba: Török Ferenc Koccanásának szerzője, a magyar válóság keresetlen kutakodója, Spiró György beszélt a Koccanás ötletéről, a forgatásról:
A 40. Filmszemle versenyprogramjában, a tévéfilmek között szerepelt Török Ferenc Koccanás című alkotása, mely Spiró György azonos című darabjából készült. Az írót Zelki János kérdezte, a teljes interjú a Litera.hu-n olvasható .
Nehéz volt, de összejött: Vass Teréz nálunk osztotta meg először élményeit, gondolatait kutyanehéz szerepével kapcsolatban:
A 40. Magyar Filmszemle fődíjas alkotásának főszereplője, Vass Teréz adott exkluzív interjút a filmhunak. A fiatal színésznővel többek közt az első nagyjátékfilmről, építészetről, gyerekkorról és tévénézési szokásokról beszélgettünk, de szóba került a főiskola, a Nemzetiből való elbocsátás, a kortárs színjátszás és az is, hogyan kell egy autista ember agyával gondolkodni.
Nem kult a rovat anime nélkül: Kazuyoshi Katayama vezetésével sétát tehetünk a fantáziánkban játszódó animációs műhelyekben:
A 7. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál vendége volt Kazuyoshi Katayama japán sztárrendező, akit a japán társadalom animékhez fűződő viszonyáról, az elménkben játszódó filmekről és új Csiprerózsika-parafrázisba oltott sci-fijéről, A tövisek uráról kérdeztük.
Végül zárjunk egy másik színésznővel, ő már befutott, sőt az a megtiszteltetés érte, hogy ő lehet a leglillább Lilla: a Poligamy egyik női főszereplője, Tompos Kátya sem kerülhette el a sorsát - megszólaltattuk:
Tompos Kátya a Nemzeti Színház színésze, akit a mozibajárók a Valami Amerika 2-ben ismerhettek meg. Itt azonban korántsincs vége a sornak, hiszen ő az 'örök' Lilla Orosz Dénes Poligamy-jában, és ő Eszter Dyga Zsombor Köntörfalak című kamaradrámájában. Az eszméletlen hangú színésznővel egy próba szünetében beszélgettünk színészmesterségről, zenéről, főiskolai állatkertről és bohóckodásról.
