A filmes szakirodalmak jelentős részét adja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, mely az elmúlt hat évben több kötetet is kiadott a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatainak megőrzése érdekében. A Fundamenta profunda elméleti kötetei között jelent meg az Animációs körkép (2016) című kiadvány, amely a magyar animáció oktatási, intézményi és pályázati lehetőségeit járja körbe, a Mozgókép és paragrafusok (2018) pedig a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozik. Az intézet másik, Documenta Artis című sorozatában jelent meg a Magyar forgatókönyvírók I. (2017) és a Magyar animációs alkotók I. (2019) című interjúkötet, melyekben kortárs filmművészekkel készült beszélgetéseket olvashatunk. A szerkesztők szándéka szerint ezeket nemcsak ifjú filmesek, a kutatók és kritikusok forgathatják haszonnal, hanem a filmes oktatásban is segíthetnek.
Az MMA kiadásában, Kollarik Tamás szerkesztésében jelent meg a Magyar producerek I. című kötet, melyet a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon mutattak be, később pedig a miskolci CineFest közönsége is megismerhetett. A kiadványban 20 producert kérdeztek meg, köztük hat női és két animációs producert, mainstream vígjátékok, tévésorozatok és tévéfilmek alkotóit, Oscar-jelölt és Oscar-nyertes szakembereket, valamint független filmes producereket, egyetlen dokumentumfilmest, és néhány olyan producert, akiknek filmográfiájában rövidfilmek is szerepelnek.
A Magyar producerek 1. kötet bemutatója a CineFesten (fotó: CineFest)
A teljes lista a kötetben szereplő megszólalókról: Bodzsár István, Ferenczy Gábor, Hábermann Jenő, Hutlassa Tamás, Kovács Gábor, Lajos Tamás, Mécs Mónika, Mikulás Ferenc, Miskolczi Péter, Muhi András, Osváth Gábor, Pataki Ági, Petrányi Viktória, Rajna Gábor, Sándor Pál, Sipos Gábor, Stalter Judit, Szekeres Dénes, Temple Réka, Ugrin Julianna.
Az interjúkhoz pluszban kapunk egy rövid tanulmányt az európai filmtámogatási modellekről és a magyar szabályozás rendszeréről, melyben többek közt olvasni leheta Nemzeti Filmintézet létrejöttéről, a szabályozásáról és a működéséről is, sok-sok ábrával és adattal illusztrálva.
A kötet előszavában is olvasható, hogy sokan ismerik a rendezők, forgatókönyvírók, operatőrök munkáját, a producereké viszont kicsit homályban van, mint írják „konkrét tevékenységük, szerepük, lehetőségük és felelősségük nehezen értelmezhető, megfogható az átlagember, de még sokszor a magyar filmszakmai szereplők számára is.” Továbbá kiemelik, hogy az amerikai filmgyártást is két magyar producer, Adolf Zukor és William Fox alapozta meg, de hozzájuk hasonló, kimagasló munkát azóta is sok hazai alkotó végez itthon is és külföldön is.
A közel 250 oldalas kötet a teljesség igényére törekszik a kérdésekkel. Ne beszélgetésekre számítsunk az egyes producerekkel, a szerkesztői elv szerint mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tették fel, függetlenül attól, hogy élőfilmes, animációs, kisfilmes, függetlenfilmes vagy mainstream darabokat készítő producerekről van szó. Talán ez a kiadvány egyetlen hibája, mert az ismétlődő kérdések miatt sokszor ismétlődnek a válaszok (egy interjún belül is), egy-egy kérdésre adott válasz pedig olyan izgalmas információmorsákat rejt, amiket tovább lehetett volna boncolgatni. Ezen kívül a különböző filmformátumokkal kapcsolatban is más-más kérdések lehetnek relevánsak és kevésbé fontosak (például animációknál, vagy dokumentumfilmeknél).
Az MMA kötetei (Forrás: MMA)
A kötet olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi a producer feladata, milyen fázisokban bonyolítják le a projektet, mi áll ebből hozzá a legközelebb, mikor szól bele a művészi folyamatba, hogyan dolgozik együtt a rendezővel, vagy hogy hogyan áll össze a stáb. Kiderül, hogy az egyes producereknek hány filmterve van párhuzamosan, hogyan keresnek új projekteket és mennyire érzelmi alapon döntenek, mit gondolnak a bedőlt filmtervekről, a hazai és európai filmfinanszírozási rendszerekről, és hogy mik a nemzetközi koprodukciók előnyei és nehézségei. Szóba kerül, milyen kompromisszumokkal járhat a filmkészítés, mik a fesztiválok szerepei, a producerek hogyan látják a filmek forgalmazását és hogyan állnak a filmkritikákhoz, mit gondolnak a hazai producerképzésről, szerintük miben változott a filmipar, milyen kortárs trendeket látnak, és véleményük szerint milyen hatása van a változó filmfogyasztásnak az iparra.
A korábbi felsoroltakból látszik a hangsúlyeltolódás a sikeres, mainstream alkotások producerei felé, viszont a fiataloknak nagy segítség lenne, ha a kisfilmek produceri munkáiról is többet megtudhatnának, de a dokumentumfilmes szcéna fejlődését is segítené, ha több szó esne a különböző finanszírozási lehetőségekről, vagy hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie az alkotóknak egy olyan műfajban, ahol keveset lehet előre tervezni. Ugyanígy hasznos lenne több animációs producer tapasztalatát is megismerni, hiszen valaha olyan világhírű volt a magyar animáció, hogy a Disney-vel egy lapon emlegették a Pannónia Stúdiót, és az elmúlt tíz évben megjelent egy olyan fiatal generáció, akik már máshogy gondolkodnak, nyitottak nemzetközi produkciókra. Reméljük az MMA kiadója olvassa a sorainkat, és ihletet adunk nekik a következő kötetekre!
A Magyar producerek 1. kötet szerkesztője Kollarik Tamás, a kiadványban szereplő interjúkat Barkóczi Janka, Soós Tamás és Vincze Zsuzsanna készítették. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnél megjelent kötetet a kiadótól lehet megvenni.
