A Visegrad Film Forum hiánypótló közösségi esemény a fiatal filmkészítők életében, ugyanis itt nem a versengésen van a fókusz, ráadásul más országok diákjaival is megismerkedhetnek. A Pozsonyi Filmművészeti Egyetem (FTF VŠMU Bratislava) és három partnerintézmény, a lengyel National Film School Łódź, a csehországi UTB Zlín, és az ELTE meghívott egyetemistái vetítették le a kisfilmjeiket. A bemutatott munkák jellemzően első- és másodéves vizsgafilmek, vagy féléves feladatok (dialóg alapú rövidfilm, párhuzamos történetmesélés, dokumentumfilm-készítés, riportfilmkészítés, adaptáció) végtermékei voltak. A hangulatot őszinte beszámolók és kölcsönös érdeklődés jellemezte: a hallgatók és tanáraik egyaránt beszéltek a forgatások körülményeiről, a bemutatott filmek kapcsán az oktatásról és finanszírozásról is.

Czeizer Dóra, Sándor Lili és Csókás Nándor a vetítés után

A legmagasabb nívón formai és tartalmi szempontból kétségkívül az ELTE filmjei álltak. Azok az alkotások, amelyek a közönség megdöbbenésére az egyetem anyagi támogatása nélkül készültek. A pozsonyi egyetem hallgatói akár már az első év végi vizsgafilmjükhöz kétszáz eurós támogatást, a diplomafilmhez pedig ennek tízszeresét igényelhetik. Sehol sincs persze kolbászból a kerítés, ahogy az ELTE, úgy az UTB Zlín hallgatói sem igényelhetnek az egyetemi eszközpark igénybevételén kívül támogatást a féléves munkákra, azonban a szakon nem csak rendezőket és írókat képeznek, a stáb felállításában könnyebbséget jelent, hogy operatőr, vizuális effektes, vágó és gyártásvezető szakosok működnek együtt az évfolyamon. A nagymúltú - Andrzej Wajda, Krzysztof Kieślowski és Roman Polanski alma matere - Łódź-i egyetemen is több szakon képzik a filmkészítőket; a hallgatók kötelező jelleggel működnek együtt: minden gyártásvezető félévenként legalább egy alsóbb éves munkáját segíti.

Fürdés

Nagy Dániel A fürdésben Hazai Attila azonos című novellája nyomán az egyetemisták ambivalens nyarait villantja fel kézikamerás felvételek zsizsegésével és az ezeket követő statikus totálok variálásával. A dialógusok szellemesek, a szereplők egymást videózzák, komolytalanul és vicceskedve - pont úgy, ahogy erre az idealizált “legszebb éveink” időszakra emlékezni akarnak. A életszakasz küzdelmességét pontosan festik meg a vizuális váltások: a négy fiatal beszélgetése is hol nekilendül, hol elakad, és bár olyan elméleti kérdésekről vitatkoznak, mint a globális felmelegedés vagy a kapitalizmus, mégis érezhető a fülledt-forró nyári délutánban a tehetetlenség és a felnőtté válás passzív melankóliája; a személyes jövő megválaszolatlan kérdései a csendben éppen csak felsejlenek.

Murakami Haruki A második támadás a pékség ellen című novellája inspirálta Kapás Tibor Albert Éhség című rövidfilmjét. A groteszk történet, miszerint Wagner zenéje felébreszti a ködös gyermekkori emléket a pékség elleni első támadásról és annak abszurd visszaveréséről, a traumafeldolgozás paródiájává növi ki magát. Kapás thrilleres-akciófilmes elemeket használ az abszurd humor megteremtéséhez, amely a magyar valóságban csattan: hiába a fegyverrel fenyegetőző betörő pár, a tudatos eladó egy olyan valósághoz tartozik, amelyet a NÉBIH, a profit és a (jog)szabályok irányítanak. Nem kell a pénz, csak harminc zsömlét akarunk - de hiába, a szabályszegés romantikája sem a régi ebben a rendszerben, ki kell várni, amíg kisülnek a burgerek, mert az étteremnek csak így elszámolható a rablás.

Rókavadászat

Csókás Nándor (A történelem vége) és Sándor Lili (Rókavadászat) filmjeire már tavalyi is felfigyeltünk, és most Pozsonyban is sikert arattak. A történelem vége fájdalmasan aktuális kisfilm: a haldokló apját ápoló középkorú férfi delejes rémálma Sztálinról és Berijáról, miközben a politikai hírek megállíthatatlanul követik egymást és bekúsznak a bőr alá, kiirthatatlanul átveszik a hatalmat a gondolataink fölött és elterelik a figyelmet a hétköznapi valóságról. Az abszurd megjelenítéséhéz használt kísérletező forma határfeszegetése egyedülálló volt a vetített filmek között.

Sándor Lili Rókavadászata Háy János novellájának szabad adaptációja; a választás ambiciózusságát már az is jelzi, hogy a mű főszereplői kisgyerekek. Ez a vállalás kifejezetten nagy elismerést váltott ki a közönségből - a többi iskola rövidfilmjei közül kevésben és csak mellékszerepben jelentek meg gyerekek, akikkel technikailag és színészvezetés szempontjából sem könnyű együtt dolgozni. Sándor Lili rendezésében a kisiskolások nyári kalandja érzékeny és varázslatos, mégis valószerű képeken vezet be a világ szabad érzékelésébe, ragadja meg a gyerekkor játékosságát. A valóság és képzelet határa nem túlságosan direkt módon, hanem a gyerekek hiteles játékában és a finom formanyelvi megoldások által jelenik meg a filmben. A Rókavadászat szépen példázza azt, hogy nem kell sok ahhoz, hogy a gazzal benőtt csatornát meseerdőnek lássuk.

A történelem vége

Az ELTE-s hallgatók filmjei széleskörű tudásról és érdeklődésről árulkodtak. Egyszerre tudott megjelenni bennük a humor és a komolyság, amely messze kiemelte a filmeket a többi iskola vetített anyagai közül. Ezek nem csupán filmnyelvi gyakorlatok vagy műfaji tanulmányok voltak, egyedi látásmód és elmélyültség látszott a filmeken, a vizuális ötletek úgy valósultak meg, hogy a szűkös anyagi keretek egyáltalán nem érződtek rajtuk.

Az ELTE Filmtudományi Tanszék május 1-3. között rendez nyilvános filmszemlét a hallgatók munkáiból, amelyen a szélesebb közönség is bepillantást nyerhet az egyetem szerény körülményei között folytatott munka magas színvonalába. A Pozsonyban vetített rövidfilmekből kiindulva érdemes figyelemmel követni a fiatal alkotók kibontakozását.