A műsorvezető, Gorka-Focht Máté első kérdése kapcsán Dr. Kollarik Tamás egészen 2001-ig vezette vissza a könyv gyökereit, amikor is egy tanárával, Nemeskürty Istvánnal való beszélgetés során először felmerült benne, hogy szellemi munkával, a szaktudás összegyűjtött és rendszerezett formában való átadásával is fogja tudni segíteni a filmes közösséget. Részben filmkészítőként, a Mecenatúra Program vezetőjeként részben mint igazgatási vezetőként, részben pedig akadémikusként folytatta ezt a küldetését, 10 éve már Dr. Takó Sándorral közösen, akivel már számos kötetet jegyeznek együtt. A Filmkészítők kézikönyve a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának köszönhetően jöhetett létre, amit Takó Sándor elnyert a kutatásra, és Kollarik Tamás mentorként segítette.
Takó Sándor úgy fogalmazott, hogy ez a kézikönyv áll a csúcsán annak a piramisnak, amit maguk elé képzeltek a filmjogi kérdésekkel kapcsolatos közös munkájuk során. A filmkészítés szerteágazó területeivel foglalkozó könyveiknek egyfajta „kvintesszenciája” kíván lenni ez a könyv, ami már a tudományos kutatás során is a szemük előtt lebegett. „Az építkezést sem lehet a tetővel kezdeni, szerettük volna ezt tudományosan megalapozni, először szakcikkekben, utána monográfiában, és most jutottunk el arra a pontra, hogy ezt a kötetet a mai napon a nagy publikum számára is megmutathassuk” – mondta.
Romwalter Judit, Rofusz Ferenc, Gorka-Focht Máté, Kollarik Tamás, Takó Sándor / Fotó: Taraczky Mila / FilmHungary
A filmkészítés világát Takó fantasztikusnak tartja, de ugyanakkor egy professzionális szakterületként írja le, ahol a jog és az adminisztráció is komoly szerepet játszik. Mindezt „a lehető legfogyaszthatóbb, legszellősebb formában és gazdagon illusztrálva” szeretnék bemutatni a könyvvel. Bár szerzőként csak kettejük neve szerepel a borítón, de kiemelte és megköszönte számos szakember és alkotó munkáját, akik szakértőként részt vettek az elkészítésében. A felsorolt filmesek közül Romwalter Judit producer, a SPARKS Kft. vezetője és az Oscar-díjas A légy című animáció rendezője, Rofusz Ferenc is jelen volt.
A filmkészítéssel járó jogi és adminisztratív kérdések kapcsán Romwalter Judit elmondta, hogy producerként már onnantólaktívnak kell lennie az embernek, amikor valaki felkeresi egy filmötlettel vagy kész forgatókönyvvel. „Számomra az első pillanattól kezdve az egyik legfontosabb partner a filmkészítés folyamatában a jogász, akivel együtt dolgozom, ő kísér végig hosszú éveken keresztül. A filmkészítés különböző szakaszokból áll, kezdődik egy forgatókönyv fejlesztéssel, ahol rögtön felhasználási jogról, jogátruházásról, szerzői jogról kezdünk beszélni. Az előkészítés és a gyártás során számtalan alkotó, alvállalkozói hálózat kapcsolódik be a munkafolyamatba, ami rengeteg adminisztrációval, szerződéssel jár együtt. Az elkészült film forgalmazásánál szintén szükség van jogászra, aki átlátja, hogy egy producernek milyen előnyei vagy hátrányai származhatnak egy adott szerződéssel, amit akár egy streaming platformmal vagy a televízióval köt meg arról, hogy a jogokat átadja egy bizonyos időre.”
Hozzátette: hiába készül egy film állami támogatásból, producerként akkor is kötelessége az adott film jövőjét szem előtt tartani és hosszú távon gondolkodni, számtalan alkotás pedig például pont a rendezetlen jogi háttér miatt nem található meg streamingen. A filmtörvény szigorú adminisztrációt és jogi megfelelést vár el a filmelőállítóktól, és fontos az is, hogy az alkotók és a producer részéről megfelelő kompromisszumok szülessenek egy szerződésben. Szóba került egy friss eset, amely során egy Magyarországon forgatott külföldi produkció szintén külföldi operatőre engedély nélkül használta fel a magyar fővilágosító látványterveit a film kapcsán kiadott behind-the-scenes könyvében. Miután hallott az ügyről, a producerben felmerült a kérdés, amit fel is tett a szerzőknek: kinek van igaza, és mit érdemes a jövőben szerződésbe foglalni a világosító szerzői jogaival kapcsolatban?
Fotó: Taraczky Mila / FilmHungary
Takó Sándor válaszában elmondta, hogy a kézikönyv külön fejezetben foglalkozik a film kísérő anyagaival, amelyek közé a látványtervek, concept artok is beletartoznak – ezek olyan munkák, amiket alkotói és produceri döntés alapján vagy felhasználnak az adott filmben vagy sem, de attól még önálló szerzői műveknek minősülnek. Takó szerint egy világosító szerzőiségét minden filmben egyedileg kell vizsgálni, viszont az általa előállított egyéni, eredeti jellegű rajzok szerzői jogi védelem alá esnek, így egy külön kötetben való felhasználásuk is legalább engedélyköteles lenne.
Rofusz Ferenc nagyon hasznosnak tartja a kézikönyvet, sőt, egyenesen azt javasolta,hogy „aki pályázatot nyer az NFI-nél, az kapja meg ezt a könyvet”. A légy megszületése kapcsán felidézte, hogy milyen jogi kérdés befolyásolta a filmet. Mivel az ihletet a Pink Floyd Ummagumma című albumának egy zörejes átvezetője adta, ami egy légy zümmögését imitálja, a film storyboardját is a zene kíséretében mutatta be a Pannónia stúdió művészeti bizottságának, azzal a vággyal, hogy a stúdió vásárolja meg hozzá a jogokat. Erre nem volt megfelelő jogi tudás és valutakeret sem, így a film ugyan elkészülhetett, de a zümmögést egy zörejes kollégának kellett megoldania, aki mindenki meglepetésére szájjal is kitűnően utánozni tudta a légy hangját.
Az animációs rendező több mint negyven év múlva, legutóbbi filmje készítésekor is hasonló problémába futott bele, amikor egy másik világhírű dalt szeretett volna felhasználni. Takó segítségével alaposan körbejárták a lehetőségeket, és végül úgy határozott, más kreatív megoldást választ, a jogi diskurzus a film művészeti koncepciójára is jótékony hatással volt. A könyv megjelenésének azért is örül, mert amikor korábban önállóan elkezdte a folyamatot és körbekérdezett a szakmán belül egy zeneszám jogosításról, senkitől sem kapott szakszerű választ.
Fotó: Taraczky Mila / FilmHungary
A szerzők több felsőoktatási oktatási műhelyben tanítanak / tanítottak, és úgy vélik, hogy a kézikönyvben megjelenő szaktudást integráltan érdemes bevezetni a tananyagba, nem pedig például csak egy jogi óra keretein belül. Ennek kapcsán Kollarik Tamás felhívta a filmkészítők vagy az ezzel foglalkozni vágyok figyelmét arra is, hogy „az ötlet, elv, elgondolás, a matematikai módszer vagy akár a folkór elem nem esik szerzői jogi védettség alá. Ha valakinek kiváló filmötlete van, elmondja egy producernek, de ennek nincsen írásos nyoma, akkor nehéz lesz bizonyítani, hogy valóban az ő ötletéből született meg esetleg egy film.”
A jog leköveti az életet, a technikai változásokat, ami egy változó társadalmi normarendszer. „Ahogy változik a körülöttünk a technika, a műalkotások létrehozásának lehetséges módja, úgy fog utánamenni a jog. Ezt már érzékeljük a mesterséges intelligenciával, és a több évtizede használatban lévő szoftverekkel. Én mindenesetre azt gondolom, hogy a legfontosabb filmkészítő eszköz az ember feje és a szíve, és ez a két eszköz, ami technikai eszközökre nem cserélhető” – fogalmazott.
Takó Sándor ehhez hozzátette, hogy a könyvben az AI jogi kihívásaival is foglalkoznak, ami kifejezetten kihívásnak bizonyult. „Azért jelentett nehéz kérdést, mivel egy technológiailag folyamatosan fejlődő dologról van szó, de a kötet tematikáját tudatosan úgy választottuk meg, hogy olyan állandó tudásanyag jelenjen meg benne, olyan területet válasszunk, amik nem változnak állandóan, az alapkérdések 10-20-30 év múlva is aktuálisak maradjanak.” Ezeket a kérdéseket mindig konkrét és érdekes jogesetekkel igyekezték illusztrálni, például az is kiderül, hogyan csúszott el majdnem teljesen a Másnaposok 2. azon, hogy az alkotók elfelejtették Mike Tyson arctetoválását jogosítani a bemutató előtt.
A Filmkészítők kézikönyve lapunk olvasóinak 2024 december 31-ig a ’filmhu’ kuponkód alkalmazásával most 7.990 forint helyett 5.000 Ft-ért megrendelhető a FilmHungary kiadó oldalán.
