A címével ellentétben nem csak húsz óra, hanem nagyjából húsz év történetét, eseményeit, sérelmeit skicceli fel Fábri Zoltán 1965-os alkotása. Egy évekkel ezelőtti gyilkosság szálainak a felfejtése, egymásnak feszülő indulatok, félbetörött életpályák a Húsz órában, mely nem csak könyvben volt sikeres, de filmként is aratott – itthon a filmszemle nagydíját vihette el 1965-ben, a moszkvai filmfesztiválon pedig a fődíjat.
Takó Bence (Bálint András) 1945-ben veszíti el az apját (Gábor Miklós), élete nehézségein azonban mégis ez a fizikai valóságában számára alig létező, az évek során mégis legendás hőssé dagadt apafigura segíti át (Apa). Neki, ennek a benne élő apaképnek akar megfelelni 56-ban is, és csak később jön rá, hogy teljesen feleslegesen. Hiszen a folyót egyedül kell átúsznia, a maga erejéből, „(n)em mesélni, hogy apa átúszta.”
Amiről sokáig nem beszélhetett, azt Déry Tibor inkább megírta, Makk Károly pedig 1971-ben megrendezte (Szerelem). János (Darvas Iván) az ötvenes években börtönbe kerül, felesége (Törőcsik Mari) azonban nem fedheti fel anyósa (Darvas Lili) előtt, hogy fiát fogva tartják, ezért elhiteti az idős asszonnyal, hogy a férfi filmet forgat külföldön. Kunsági Mária sokat mesélhetne.
Kövesnek és Bodornak (Őze Lajos) 56-ban nem sikerült (Megáll az idő). Előbbi maga mögött hagyja az országot (és feleségét és két fiát), utóbbi a hatvanas években szabadul a börtönből, és kvázi apjuk helyett apja lesz a két Köves-fiúnak. Akiknek egyelőre szintén nem akar bejönni az élet, pedig igyekeznek nagyon. Kamaszkori kiábrándultság, „a kint és a bent”, heverőn fetrengős Coca Cola-mámor. Közben pedig halkan szól a You Are My Destiny.
Menni vagy maradni? Szerencsés Dániel (Rudolf Péter) döntött, akárcsak barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor). Előbbi szerelmét követve akarja elhagyni az országot, Gyurinak azonban nincs sok választása, miután fegyverrel a kezében részt vett a forradalomban. Remény helyett azonban kiábrándultság jut nekik, és egy újabb döntés – Gyuri számára ezúttal végzetes.
Bereményi Géza nagypapája a Teleki téren volt kereskedő (pont, mint Monori), és nem szívelte a vejét (pont, mint Monori). Végül arannyal fizetett, hogy megszabaduljon a nemkívánatos családtagtól, akárcsak később azért, hogy a kórházban megmentsék fiúunokája életét (pont, mint Monori). Az Eldorádóban Monori, a piackirály (Eperjes Károly) 56-ban szeretné külföldre juttatni a családját, mindent azonban ő sem tud elintézni. Még egy rúd arannyal sem.
János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a forradalmi eseményekben, ezért később menekülni kényszerül (Napló apámnak, anyámnak). Juli (Czinkóczi Zsuzsa) kénytelen Moszkvában kibekkelni a forradalmi napokat, az elvtársak csak november 4-én engedik haza. Jánossal tart Ausztriába, ám bízva a változásban, végül mégis hazatérnek. Nem biztos, hogy jó ötlet volt.
„1956-ban a filmezés iránt lelkesedő fiatalok milyen felvételeket készíthettek, s miként jelent meg azokon az általunk ismert történet, kiegészülve persze a magánélet örök háromszögeivel és az utókor oknyomozásával, magyarázkodásával” – saját bevallása szerint ez izgatta Czigány Zoltánt, egyúttal kerettörténetet adva ezzel az ecseri piacon felbukkant állítólagos amatőr felvételeknek (Ecseri tekercsek). A forradalom tizenhárom napja és arca.
Film noir, flaszter western, vagy Jailhouse Rock – mondta első rendezéséről három éve Vágvölgyi B. András. A Kolorádó Kidben Kreuzer Bélát (Nagy Zsolt) nem a lovis okoskodásai miatt tartóztatják le, mint azt először hiszi. Az már csak az előzetesben derül ki, hogy a forradalomban vállalt szerepéért került hűvösre, és marad is ott még tizenöt évig. Mire szabadul, már 1974-et írunk.
+1
Szárnyakat adtak vágyaiknak – pontosabban, csak adtak volna. 1956 júliusában, pár hónappal a forradalom kitörése előtt, három fiatal (Lengyel Tamás, Varju Kálmán és Tenki Réka) úgy dönt, eltéríti a Budapest-Szombathely belföldi repülőjáratot. Cél: a nagybetűs Nyugat. A terv kivitelezése azonban, talán mondani sem kell, nem várt akadályokba ütközik. (A valós események ihlette Szabadság különjáratot október 23-án mutatják be az M1-en, interjúnk a rendezővel itt olvasható.)
