Hiszen alapvetően minden adott volt egy jó kis történelmi fikciós sorozathoz: ott vannak például a fiatal szerelmesek, akik dacolnak a külvilág elvárásaival, a család, amely mindenáron akadályt gördítene boldogságuk útjába, és persze millió veszélyhelyzet, csomó vicces vagy emlékezetes figura, és egy küldetés (lásd: a diós-mákos beugli-szállítmánynak el kell jutnia Pozsonyból Debrecenbe), melynek teljesítéséhez át kell szelniük az 1849-ben hadszíntérré vált országot.
Kossuthkifli - előzetes
Fehér Béla Kossuthkiflije azonban nem szimpla történelmi regény, sokkal inkább finom Jókai-paródia, egy groteszk mese, amely nagyrészt a nyelvi leleményre épít. A szöveg ugyanis hemzseg az olyan archaikusnak ható vagy éppenséggel konstruált kifejezésektől, mint a hepenyeges vagy az eszkamotőr. Az író erről korábban a Literának adott interjújában ezt mesélte: „A Kossuthkiflit illetően úgy gondoltam, nem szerencsés rekonstruálni a korabeli nyelvi világot, hiszen az olvashatóság rovására menne, ellenben talán fel lehet építeni a mai beszédhasználat formáiból. Nagyképűen fogalmazva tehát modern szerkezetbe kényszerítettem a múltba csúszott szókincset, nyelvi modort.”
Kérdés ugyanakkor, hogy azok a szavak, melyek sajátos ízükkel, hangulatukkal stiláris építőkövei a regénybeli mágikus világnak, mennyire működnek a vásznon. Az elég egyértelmű, hogy a forgatókönyvírók (Rudolf Péter, Hársing Hilda és Kapitány Iván) komoly sorvezetőként támaszkodtak a regényre (sokatmondó az is, hogy a produkció honlapján szótár segíti az eligazodást), és a sorozatbéli szereplők egyes mondatai, kiszólásai szó szerint visszakövethetőek, kikereshetőek a könyvben. Hogy aztán a régiesnek ható nyelvezetre nézőként valaki vevő-e vagy sem, hogy könnyen befogadja-e vagy esetleg teljesen elutasítja azt, az teljesen ízlés kérdése. A fentiek tükrében tehét a sorozat egyértelműen hű maradt Fehér Béla szövegéhez, azonban a regényre jellemző sajátos, a modern szerkezetet az archaikus nyelvvel és szófordulatokkal vegyítő hang vasárnap este mégis sokat veszített játékosságából.
Nagy-Kálózy Eszter grófnőként, a háttérben Trokán Nóra és Kálloy Molnár Péter figyel
Ez főleg a szerelmesek (Trokán Nóra, Lengyel Tamás) esetében volt szembetűnő, akiknek a szájából sokszor üresen koppantak szavak, miközben Haumann Péter cukrászmesterénél, vagy a Reviczky Gábor alakította Swappach Ferdinánd temetkezési vállalkozónál (akinek az első részben csak villanások jutottak) alapvetően működtek a mondatok. Melyeket időről időre sikerült olyannyira megcsűrni-csavarni, hogy egy-egy vadabb káromkodásnál vagy ízesebb kiszólásnál is kellett néhány másodperc, mire átjött a lényeg („Csak a lyánybűr hiányzik, de micsináljak, ha nem áll haptákba a generális? A döbörnyeges testemen ílősködik, várja a feltámadást.”). Ezért is lett volna fontos, hogy nézőként minden nyelvi lelemény jól hallható legyen, a változó hangminőség miatt azonban vasárnap ez nem mindig jött össze.
A titokzatos Swappach Ferdinánd szerepében Reviczky Gábor
A regény lényege éppen a finom groteszkségében rejlik, melynek egyik legfőbb – ha nem is egyetlen – megnyilvánulási formája a nyelv. Ezt a képet árnyalhatta volna még némi játék a díszletekkel vagy akár a kosztümökkel, ez azonban az első részre kevésbé volt jellemző, amely a „meggypiros redengótól” a kávébarna atilláig szöveghűen követte a regény leírásait. Emlékezetes volt ugyanakkor a rémületes vénkisasszonyra maszkírozott Nagy-Kálózy Eszter szinte minden megnyilvánulása, és sokat ígér az idősebb Swappach egzaltált figurája is. Az irónia összességében tehát az első részből még nem jött át, ugyanakkor az is tény, hogy a sztorit megalapozó vasárnapi epizód még keveset villantott fel a várható road-hangulatból is: a szerelmesek csak ezután indulnak el Pozsonyból a zöld postakocsin, bakján a szerepében láthatóan lubickoló és szerepe szerint irtózatosan pösze kocsist alakító Kálloy Molnár Péterrel. Útitársuk lesz a kotnyeles grófnő (Nagy-Kálózy Eszter), nyomukban pedig két felbőszült apa lohol majd (Haumann Péter, Reviczky Gábor). Az első rész már megtekinthető a Médiaklikken, a minisorozat vasárnaponként folytatódik a Dunán. Ezt a beuglit mindenesetre addig még egyelőre ízlelgetjük.
