Először arról lehetett olvasni, hogy Csányi Sándor lesz a Ma este gyilkolunk rendezője. Mikor vetted át a helyét?
Sándor sokat dolgozott a filmen, de mások voltak az elképzelései, mint Lajos Tamás producernek, ezért közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy más veszi át a helyét a rendezői székben. Sándorral jó kapcsolatot ápolok. Rendkívül segítőkész volt, amikor átadta a rendezői pozíciót. Egyeztetett a színészekkel, akiket korábban kiválasztott a casting során. Hálás vagyok neki, hogy ilyen erős szereplőgárdát verbuvált össze.
Amikor először olvastad a forgatókönyvet, milyen kihívást és lehetőséget láttál benne?
A lehetőségek és a kihívások mindig kéz a kézben járnak. Egy kompakt, két műfajt ötvöző zsánerfilmet képzeltem el, amiből ezzel a színészgárdával nagyon izgalmas és fontos filmet lehet készíteni. Ami a kihívást illeti: ezekhez a műfajhoz nagyon precíz kivitelezés szükséges filmtechnikai és színészvezetési szempontból egyaránt.
Úgy vetted át a rendezői széket, hogy már teljesen véget ért a castingfolyamat?
Majdnem teljesen. Egyedül az nem dőlt még el, hogy ki alakítja Lilit. Öt név volt a listámon, végül Hermányi Mariannra esett a választásunk, aki többek között A besúgóban is játszott. A sorozatból nekem az ő játéka tetszett a legjobban.
Bálint András, Takács Katalin és Fazakas Péter a forgatáson / Fotó: InterCom
Kern András, Pogány Judit, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula, Jordán Tamás, Bánsági Ildikó, Takács Katalin, Bálint András - a filmben egy színészgeneráció meghatározó nevei szerepeltek együtt. Volt benned megilletődöttség, amikor elkezdtetek forgatni?
Volt egy kicsi, de úgy készültem a forgatásra, hogy ez ne éreztesse a hatását. Az elején nekik is furcsa volt, hogy egy másik rendezővel kezdtek el dolgozni, már megtartották az olvasópróbát is, aztán érkezett egy új rendező, akinek mások az elképzelései. Elfogadtak, figyeltek, nagyon együttműködőek voltak. Rögtön az elején éreztem, hogy bíznak bennem. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy látták a filmes csapaton, hogy tudjuk mit akarnak csinálni. Ha a színészek érzik, hogy a rendező és a körülötte dolgozó filmes csapatnak határozott elképzeléseik vannak, az őket is motiválja. A stáb és a színészek harmonikus együttműködésében nagy szerepe volt az első asszisztensnek, Szigeti Csillának, aki fantasztikus munkát végzett. Egy hangos szó sem hangzott el a forgatáson. Csillának nincs szüksége hangos szavakra ahhoz, hogy mindenki tegye a dolgát és jó hangulat legyen.
Másképp kell instruálni egy rutinos színészt, aki száznál is több filmben, színházi előadásban játszott, mint egy fiatalabbat?
Sokféle megközelítés létezik. Van olyan rendező, aki konkrétan elmondja a színészeknek, hogy mit szeretne látni tőlük, mások inkább a szereplők belső érzései alapján instruálják őket. Vannak, akik tanácsot adnak, hogy milyen színészi technikákat alkalmazzanak. Egyes rendezők nagyon tudatosan, a cél érdekében manipulálják a színészeket és fantasztikus eredményeket érnek el. Én nem ezt az iskolát követem. Igyekszem minél több irányból rámutatni, hogy milyen játékot várok a színészektől.
A szereplőgárdából sokan jól ismerik egymást. Jordán Tamás említette, hogy a forgatási szünetekben rengeteget anekdotáztak. Ilyenkor te is odaálltál hallgatni a történeteket?
A rendező általában bent marad a díszletben a forgatási szünetekben, de sokszor ki tudtam surranni és én is hallgattam a történeteket. Egymás után mesélték a jobbnál jobb sztorikat, és mindegyiknél arra gondoltam, hogy milyen jó filmeket lehetne ezekből forgatni. Alig akartam visszamenni a díszletbe, olyan öröm volt hallgatni, ahogy áradnak a régi emlékek, történetek.
Ma este gyilkolunk /otó: InterCom)
Olyan célotok is volt a filmmel, hogy tisztelegjetek az abban szereplő idős színészek előtt?
Igen. Azt akartuk, hogy együtt lássa a közönség ezeket a fantasztikus színészeket. A legtöbb mai mozifilm a fiatalokat célozza meg. Kevés az olyan alkotás, ami az idősebb korosztálynak szól. A Ma este gyilkolunk őket is meg akarja szólítani. Egy többgenerációs film, amit a huszonéves fiatal a szüleivel, nagyszüleivel is megnézhet a moziban. De érdekes, hogy az eddigi visszajelzések alapján a tizenévesek élvezik talán legönfeledtebben a mozit.
A történet szerint a művészotthon lakói mind egykori színészek, akik már nyugdíjba vonultak, hozzájuk csatlakozik a Kern András által alakított Tolnai Tivadar, aki nem tudja vagy nem akarja elfogadni, hogy már nem keresik meg újabb szerepekkel és vissza kell vonulnia, ráadásul a fia sem látogatja meg az otthonban. A film a bűntény mellett az öregedésről, elmúlásról is szól.
Az öregedés és elmagányosodás nehéz és nagyon aktuális téma napjainkban. Erre is akartunk reflektálni. Tolnai Tivadar karakterén keresztül azt szerettük volna bemutatni, hogyan fogadja el valaki, hogy öregszik, változik és feledésbe merül. Ezeket az élethelyzeteket meg kell próbálni derűvel megélni és beszélni róla egy megértő társasággal. Tolnai Tivadar figurája egész életében önző, önfejű, kicsit felfuvalkodott karakter volt. A Ma este gyilkolunk azt is bemutatja, hogyan tudja elfogadni a főszereplő, hogy rajta kívül mások is fontosak az életben.
„Alapvetően tetszett a karakter, de egy darabig az volt vele a bajom, hogy olyan érthetetlenül ellenségesen és harapósan viselkedik a film elején a többi kollégájával az idős színészek otthonában. Aztán bele is tettünk valamit az én javaslatomra, hogy megindokoljuk, miért ilyen” – mesélte egy interjúban Kern András. Könnyen igent mondtál, amikor felvetette az ötletet?
Beláttam, hogy valóban előnyösebb lenne, ha alátámasztanánk valamivel, hogy mitől ilyen a főszereplő. Hiszek a nézői szívben. Ha egy karakter érzelmileg nincs felépítve, akkor üressé válik. Egyből megfogott, amit András javasolt. Éreztem, hogy neki is nagyon fontos ez a karakter. A javaslatára bekerült egy új jelenet a filmbe, ami nem lett olyan hosszú, ahogy ő megírta, de a lényeg benne maradt.
Fazakas Péter és Koltai Róbert / Fotó: A ma este gyilkolunk Facebook-oldala
„A Kern–Koltai párosról A miniszter félrelép idején kiderült, hogy senki sem viccesebb náluk magyar filmen, most pedig végre újra együtt játszanak, és egyértelmű, hogy azóta is tökéletes köztük a kémia” – említetted egy interjúban. Szerinted miben áll a sikerük titka?
A két karakter remekül kiegészíti egymást. Koltai Róbert a Sose halunk megben egy szeretetéhes, mindent „felpuhítani” akaró, nyitott figura. Nagyon izgalmas nézni, hogy Kern András csípős, metsző humora rezonál ezzel az attitűddel. Ha ránézünk a két szereplőre, már arcról is látjuk ezeket a karakterjegyeket, ami nagyon izgalmas dinamikát ad nekik a közös jelenetek során.
A Ma este gyilkolunk végig egyetlen helyszínen játszódik és keverednek benne a krimi és a vígjáték stílusjegyei. Voltak olyan filmek, akár irodalmi művek, amik referenciaként szolgáltak számotokra?
A műfaj kapcsán sokaknak eszébe jut a Tőrbe ejtve, az egyik legismertebb Agatha Christie-jellegű, modern egyhelyszínes krimi-vígjáték. Természetesen mi is láttunk, de a Ma este gyilkolunk forgatókönyve már azelőtt elkészült, hogy megjelent volna a Tőrbe ejtve. Hangulatában ugyanakkor közel áll a Gyilkos a házban című sorozathoz is.
Kern András említette a film kapcsán, hogy a krimi nagyon nehéz műfaj. Te is így látod?
Igen, különösen azért, mert a Ma este gyilkolunk nem tisztán krimi. Fontos kérdés volt, hogy műfajilag melyik irányba indulunk el a filmmel. Ha krimit szerettünk volna készíteni, mint amilyen A játszma volt, az ezzel a történettel valószínűleg nem működött volna. De lehetséges, hogy egy másik rendező máshogy közelítette volna meg a forgatókönyvet.
Közel került hozzád a krimi műfaja azok után, hogy egymás után két filmet is rendeztél a zsánerben?
Sosem állt távol tőlem. De amúgy inkább mindenevő vagyok. Kicsit úgy érzem magam, mint Kiss Tibi, a Kisposta eszpresszó egykori bárzongoristája, akivel nagyon sokat mulattunk együtt. Azt játssza, amit kérnek tőle, de végig nevette-sírta az éjszakákat. Remélem, egyszer eljön az a pillanat, amikor a saját ötleteimet is megvalósíthatom, és az nem biztos, hogy műfaji film lesz.
A film stábja a bemutatón / Fotó: A Ma este gyilkolunk Facebook-oldala
Milyen filmötleteid vannak?
Korábban írtam egy forgatókönyvet egy melodramatikus krimihez, ami nem valósult meg. Most egy idősebb, kiszolgáltatott emberekről szóló, drámai, de közben mégis felemelő történeten dolgozom, valamint egy posztapokaliptikus drámán gondolkozom.
Az utóbbi egy évben megjelent magyar filmek közül mik tetszettek a legjobban?
Nemrég láttam Hajdu Szabolcstól az Egy százalék indiánt, ami színházban és filmen is fantasztikus. Révész Bálint és Mikulán Dávid dokumentumfilmje a KIX pedig egészen lehengerlő. És ott van a Semmelweis, ami megint másképp, de szintén remekül elkészített alkotás, ami jól megtalálta a közönségét. Az utóbbi időben nem volt olyan magyar film, ami ekkora nézettséget produkált volna. Sikerült olyan nézőket is becsalogatni a moziba, akik egyébként nem biztos, hogy elmentek volna. Fontos, hogy minden magyar alkotást minél többen megnézzenek. Ezek a mi filmjeink.
A sajtóvetítés előtt említetted, hogy szeretsz kritikákat olvasni, de ha a te filmedről szólnak, akkor kevésbé.
Ha jót írnak a filmemről, attól nagyon lelkes leszek. Ha negatív kritikát olvasok, az rosszul esik, akár egyetértek vele, akár nem. Fáj és szomorú vagyok miatta. Sokkal jobban szeretek olyan cikkeket olvasni, amik mások filmjeiről szólnak. Főleg a komolyabb szakmai portálok kritikáit szeretem, amikből rengeteget lehet tanulni.
A filmet a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztiválon láthatta először a közönség. Mit tudtál leszűrni az első visszajelzésekből?
Úgy láttam, hogy jól fogadták, de a hangulatnak nem tett jót, hogy tizenöt fok volt és a nézők takaróba bugyolálva ülték végig, ugyanis egy nagy, nyitott nézőtéren zajlott a vetítés. Pár hete a kolozsvári Filmtettfeszten is bemutatták. Teltház volt, még a lépcsőn is ültek a nézők. Végig nevették az egész filmet, nagyon hálás volt a közönség.
