 |
| Marketing kis pénzből - a Bahrtalo! képregénykampánya |
Ezt követően az itthon igen komoly hiányosságokkal küszködő terület, a hatékony filmplakáttervezés sajátosságairól szólt. Egy olajozottan működő rendszerben számos kritérium létezik, amelyek, ismerve a hazai sajátosságokat, egy magyar film marketingtervezése során fel sem merülnek. Ezt a szekciót az előadó egy esettanulmánnyal zárta. Egy alacsony költségvetésű, 800 ezer euróból, 2002-ben készült holland thriller, bizonyos Van God Los arculat- és plakáttervezésének lépcsőit taglalta. A film SWOT elemzése nyomán háromféle logline-t határoztak meg, majd egyet kiválasztva rá építették a teljes marketingüzenetet. Az esettanulmány azért is érdekes volt, mivel Durie a miénkhez igen hasonló környezetet vázolt fel: kis piac, a hazai filmekből erősen kiábrándult közönség, alacsony presztízsű hazai zsánerfilmek. A Van God Losnak mégis sikerült, elsősorban profi kampányának köszönhetően sokszázezres nézőközönséget toborozni, és a film maga mögé utasított számos hollywoodi szuperprodukciót is abban az évben, elhozva a holland zsánerfilmek újabb reneszánszát.
A filmmarketingguru szerint egy produkció elkészülte és a bemutató között legalább pár hónapos periódust kell hagyni egy megfelelő kampány kifejtésére. Míg a marketing már a forgatókönyv szintjén, a fejlesztés közben kezdetét veszi, a lényegi része kb. két hónappal a forgatás előtt indul be. A teljes folyamat 12-14 hónapot ölel fel. A forgatás vége és a bemutató közötti időszak egyik lényeges állomása a „toborzott közönség előtti vetítés” (recruited audience screening), azaz a tesztvetítés. Ez a moziba járó közönség reakcióját, és a film „játszhatóságát” (playability) méri, azaz hogy a célközönség mennyire pozitívan reagál az elkészült filmre. Valójában minden közönségorientált film rengeteget profitálhat belőle, hiszen a kereskedelmi potenciált határozza meg. A tesztvetítés körülményeinek, a mintaközönség összeállításának igen lényeges tényezői vannak, melyeket Durie évtizedes tapasztalataira hivatkozva hosszan fejtegetett. Ezt a szekciót is egy esettanulmány zárta, a Föld című dokumentumfilm tesztvetítéseit, és annak következményeit taglalva.
A következő nagy előadás a mozis forgalmazás sajátosságait tárgyalta, annak típusait és az ezekhez köthető marketinglépéseket. Ismét felhívta a figyelmet, hogy egy nyugat-európai nagyvárosban hetente 12-15 filmbemutató versenyzik a nézők figyelméért, ezért a tűpontos pozicionálás elengedhetetlen, ha valaki labdába akar rúgni a telített piacon. A túlkínálat jellemzi a nemzetközi sales ügynökségek piacát is. Az ő segítségük nélkül azonban valódi nemzetközi sikert elérni szinte lehetetlen. A meggyőzésükhöz pedig majdhogynem elengedhetetlen a nemzetközileg értékelhető „talent package”, azaz külföldön is ismert húzónevek a stáb és/vagy a szereposztás kulcspozícióiban. Ez bizony pedig itthon igen nehéz feladat egy átlagos költségvetésű film esetében, tehát az ördögi kör majdhogynem be is zárult. Ettől függetlenül a jelenlévők meghallgathatták az ügynökökhöz való bejutás, a velük való kapcsolattartás taktikáit, nehézségeit.
A kétnapos kurzust a hatékony trailerkészítés műhelytitkai zárták. A különféle teaserek és trailerek céljai, fajtái, szerkezeti felépítésük kerültek terítékre, alacsony és nagyobb költségvetésű filmekre szétválasztva. Az itt megismert tudatosság sajnos a jelek szerint sokszor hiányzik a hazai bemutató kisfilmek készítőiből. Több példát is elemzett Durie ebben a záró előadásban, így a Scorsese-féle Tégla, a kulthorror Barlang és a tavalyi, elsöprő sikerű dokumentumfilm, a Man on Wire trailereit.
Kimerítő és mérhetetlenül tanulságos előadássorozatot hallgathattunk meg egy tagadhatatlanul felkészült, a maga területén igazi nagyágyúnak számító szakembertől arról, hogy miként csinálják ezt profin és nagyban. Ha valami felróható mégis negatívumként, az egyfelől az, hogy a Durie által felvázolt teendők igazán nagy piacokon, kialakult infrastruktúrával bíró rendszerekben működnek, több tanácsa a kelet-európai közegben nagyrészt megvalósíthatatlan számottevő adaptáció nélkül. Másfelől pedig kizárólag a moziforgalmazásra koncentrált, melynek jelentősége azért rohamosan csökken, miközben más csatornák (on demand, online stb.) fokozatosan egyre nagyobb teret nyernek. Ugyanakkor persze a profi marketing mindig elkerülhetetlen marad, ezért is üdvös, hogy minden korábbinál több magyar vett részt a szemináriumon.
Mint mindig, ezúttal is köszönet illeti a honi Media Desket a szervezésért, és a hazai különítmény részvételének támogatásáért.
