Pályája első időszakában, a nyolcvanas években nem igazán szerepelhetett a neve a stáblistákon, mivel tagja volt a demokratikus ellenzéknek: „A Megáll az idő egyik plakátját például teljesen bezúzták, mert a nevem ugyan nem, de egy fényképen rajta voltam piciben”. Elmesélte, milyen sok időbe tellett, mire megtalálták Gothár Péterrel a tökéletes középiskolát a Megáll az idő-höz,illetve a kádári diktatúra működését is felidézte, amely Rákosi Mátyás időszakához képest már szofisztikáltabb módon marginalizálta a szabad gondolatokat, a rendszer által veszélyesnek bélyegzett embereket.

Rajk László zászlót cipel a Megáll az idő forgatásán (fotó: Jávor István / Fortepan)

Nem vittek a Gulagra, nem végezted börtönben, pszichiátriai intézetben, de a lakásodat elvehették, betilthattak, csak alantas értelmiségi munkát végezhettél.” Rajk elmondta, hogy ácsként dolgozott, miután kirúgták, majd a mostani rendszerre is kitért: „2010 májusában volt a választás, szeptemberre már nem volt olyan munkám, ami bármilyen módon is köthető volt önkormányzathoz.

A rendszerváltás után hat évig országgyűlési képviselő volt, de a látványtervezésről sosem mondott le. Több külföldi produkcióban is szerepelt vállalt, a Mentőexpedíció kapcsán izgalmas bennfentes információkat osztott meg arról, hogyan épül fel egy hollywoodi produkció látványtervezői részlege. Kiderült, melyek azok a jelenetek, amelyek az ő keze nyomát viselik Ridley Scott sci-fijében, és a nagy munkabírású rendező munkamódszerébe is beavatott minket. Elképesztő szervezettség és gyorsaság jellemezte a produkciót: augusztus közepén kezdtek neki a gyártás előkészítésének és februárra már kész is volt a film.

A vezérlőterem a Mentőexpedíció című filmben (fotó: InterCom)

Mesélt A londoni férfi zaklatott forgatásáról, a korzikai Bastia kikötőjében egy hatalmas őrtornyot és vasútállomást húzott fel Rajk. Nehezítette a helyzetet, hogy az öblöt jachtkikötőként használják, amit teljesen ki kellett üríteni. Az ott lakó nyugdíjas tengerészek “totál idiótának” gondolták őket. A Saul fia kapcsán arról kérdeztük Rajkot, hogy csalhatott-e a díszlettel, elég volt-e elnagyoltan építkeznie, tudván, hogy a háttér nagy része homályban marad. Arról is mesélt, hogy a Saul fiá-ban Zányi Tamás hangmérnök legalább annyira volt díszlettervező, mint ő, hiszen sokszor csak a hangok alapján tudja a néző elképzelni a teret. A Napszálltá-ban már a zene is építette a látványt, illetve Rajk szerint a film bebizonyította, hogy Nemes Jeles László rendezői stílusa nem egy egyszer használatos trükk volt, hanem működőképes filmnyelvi fogalmazásmód.

A Napszállta kapcsán számos érdekes részletet elárult, például azt, hogy a díszlet tervezésekor egy komoly dilemmával szembesültek. 1913-ban vadonatúj, mondhatni festékszagú volt a város, és Rajk szerint ezt a mai néző nem fogadná el. Ha nincs öregítés, akkor azt mondanák a díszletre, hogy ez steril és művi. Megtudtuk, hogy az akkori Budapest építészetéből, milyen további meghökkentő részleteket hagytak ki inkább, arra gondolva, hogy az a mai szemnek nehezen lenne feldolgozható. „Nem lehet mindig autentikusnak lenni” - összegezte Rajk, aki azt is elárulta, hogy Nemes Jeles László interpretációjával szemben neki nem a civilizáció összeomlásáról szól a Napszállta, annál jóval pozitív üzenetet olvasott ki Budapest szédületes dinamizmusából.

Kép a Napszállta forgatásáról (fotó: Laokoon Filmgroup / Hermann Ildi)

A szakember mesélt még az 1945 faluképéről, a Casablancagagyi” díszleteiről a Curtiz című tévéfilm kapcsán, amelyben tanácsadóként vett részt, és amelyben ismét felépítették Rick bárját. Az alkotást a montreáli filmfesztivál nagydíjával jutalmazták. Rajk elárulta, mi köze van Angelina Jolie-nak Kovács István Ostrom című háborús filmjéhez, amelyet Diák-Oscarral jutalmaztak, és egy török rendezőre is felhívta a figyelmet, Mahmut Fazıl Coşkunra, akinek a The Announcement című filmjéhez szegődött el látványtervezőnek.A hatvanas években játszódó, statikus képekben egy katonai puccs történetét kibontó történet a zsűri különdíját nyerte el az idei velencei filmfesztivál Orizzonti szekciójában. Velencében tehát két olyan filmet is jutalmaztak, amiben dolgozott Rajk László - a másik a Napszállta volt.

 

A közeljövőben sem lassít a munkatempóján, Prikler Mátyás politikai thrillerén dolgozik, illetve Abel Ferrara következő filmjének a forgatókönyvét olvasgatja. Természetesen azt is megkérdeztük, hogy tervezik-e már a harmadik közös nagyjátékfilmet Nemes Jelessel.

Rajk László meggyőzően tud mesélni a látványtervezői szakma szépségéiről és kihívásairól, ha valaki a filmben látja a jövőjét, feltétlen hallgassa meg ezt a beszélgetést, még az is lehet, hogy elcsábul. Az sem baj, ha csak szimplán szereted a filmet, úgy is élvezni fogod, ahogy Rajk a munkájából kifolyólag egy különleges nézőpontból magyarázza el a filmkészítés folyamatát. Ő egy térbeli alkotást hoz létre, filmépítészetnek nevezi ezt a hivatást, és teljesen máshogy beszél róla, mint ahogy azt a rendezőktől vagy a színészektől megszoktuk. És persze a szakmázáson kívül rengeteg kis színes történetet is felvillantott az életéből: szívesen megnéztem volna például, ahogy ordibál és hevesen vitatkozik Tarr Bélával. Két kemény és sokat látott fickó egymás közt.

A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszókra kattintva: