2003. 09. 17. Schilling Zoltán - Moharos György
Az előző részt ott fejeztük be, hogy mielőtt egy sort is leírnánk a konkrét forgatókönyvből szükségünk van egy jól megkomponált történetre, storyra, amit célszerű egy 3-4 oldalas treatmentbe összefoglalni. Egy jó treatment első lépéseként el kell készítenünk a történetünk szereplőinek karakterológiáját. Erre leginkább a történet egysége miatt van szükség.Ha többet is meg akarsz tudni a forgatókönyvírásról, akkor jelentkezz az őszi tanfolyamra!
Az a történet, ahol a karakter fordulatról, fordulatra össze-vissza változik, és ezek a változások nincsenek motiválva szakmai nyelven „összeomlik”, hiteltelenné, vagy hihetetlenné válik. Az általunk felépített filmes valóság, ahol a néző már kezd kiigazodni, és kezdené élvezni, átélni a történetünket, a karakterek indokolatlan változtatása miatt hírtelen egy új dimenzióba kerül. A néző ilyenkor kezdheti előröl, hogy ki-kicsoda és ki mit is akar ebben a történetben. Éppen ezért egy jól összefogott történet első lépésében célszerű tisztázni, hogy milyen karakterekkel dolgozunk és ezek a karakterek hogyan viszonyulnak a történetünkhöz. Ha változnak a karakterek, csak a történetünk hatására, indokoltan változzanak, hogy a néző képes legyen nyomon követni a karakterek fejlődését. Ha ezt a szabályt betartjuk komoly lépést tettünk abba az irányba, hogy ne egy sok kis epizódból összegyúrt masszát kapjunk, hanem egy nagyon is egységes történetet.
A következő oldalakon megpróbáljuk ennek a munkának az alapjait közreadni, ismételten kellemes okulást kívánva mindenkinek.
A karakterológia a forgatókönyvírás kellemesebb feladatai közé tartozik. Nem olyan borzalmasan idegőrlő, mint a treatment egy-két mondatát huszadszor is átgondolni, pusztán egy jellemrajzot kell készíteni a filmünk leendő főszereplőiről. Ne essünk bele abba hibába, hogy egy akármilyen tekintélyes hosszúságú karakter-protokollt kitöltve azt hisszük, kész a karakterológiánk. Ez olyan, mintha egy nőről, akiről csak annyit tudunk, hogy 90-60-90-es méretekkel rendelkezik, biztosan tudni vélnénk, beválik feleségként is.
Kezdjük a karakterológia „szentháromságánál”:
GOAL (cél)
NEED (szükség)
CHANGE (változás)
Ezek közül a GOAL a legegyszerűbb. Mi a célja a karakterünknek? Mi az, amit tudatosan el akar érni?
Például Rose a TITANIC-ban feleségül akar menni Calhoz.
Han Solo a CSILLAGOK HÁBORÚJÁBAN össze akar gyűjteni annyi pénzt, hogy végre rendezhesse adósságát Jabba felé.
Paul Vitti a CSAK EGY KIS PÁNIKBAN igazi, potens maffiafőnök akar lenni.
A NEED már nem ilyen egyszerű. Ez egy olyan „szükség” a karakter életében, jellemében, amiről a film kezdetén talán ő maga sem tud, csak később, az átélt bonyodalmak során tudatosul benne. Egyfajta „tanulnivaló” még az életről, amit megértve az életét ezután boldogabban, „zökkenőmentesebben” élheti. Bizonyos értelemben vett „karma” ha úgy tetszik. Rose-nak meg kell tanulnia, hogy nem az anyagi biztonság a legfontosabb dolog, amit egy férfi egy nőnek nyújthat.
Han Solonak is rá kell döbbennie, hogy nem a Jabba felé való tartozása a világegyetem legfontosabb dolga.
Paul Vitti rájön, családjával akkor teszi a legjobbat, ha lemond maffiafőnökségéről.
Az a pont, amikor a karakter rádöbben, mi is az ő NEED-je, a változás, a CHANGE.
Rose akkor változik, amikor mindenki előtt felvállalja, hogy Cal helyett Jacket választja.
Han Solo akkor, amikor mégis visszafordul, és a Jabba felé való száguldás helyett beleveti magát a Halálcsillag körüli űrcsatába.
Paul Vitti akkor, amikor bejelenti, hogy kiszáll a maffiából.
A filmek gyakran nem is szólnak másról, mint arról az útról, amit a karakternek be kell járnia ahhoz, hogy tudat alatti NEED-je tudatosulhasson. A film vége pedig azt mutatja meg, hogy a karakter mihez kezd életével, eddigi céljaival a NEED-je tudatosulása, vagyis a CHANGE után.
E változás után van a karakter először döntési helyzetben az egész film során. A GOAL és a NEED ugyanis gyakran egymással ellentétes, mindkettőt egyszerre kielégíteni nem lehet. A karakternek döntenie kell tehát, hogy fenntartja-e eredeti célját, vagy inkább az immár tudatosult NEED kielégítése érdekében cselekszik.
Lássuk ezt egy példán is:
Egy isten háta mögötti városkában él Ádám, egy húszéves srác. Ádám (22) a nőkkel nem igazán boldogul, iszonyatos zavarban van a közelükben. Még a szomszéd Éva (19) közelében is, pedig a vak is látja, hogy Éva majd megveszik érte. Ádám azonban a számára elérhető nők helyett egy biztonságos távolságban lévő, az újságokból jól ismert topmodell után, Nikki után ácsingózik. Ádám úgy gondolja, hogy egy ilyen nőt, mint Nikki, csakis a pénzes pasik kaphatnak meg. Neki azonban nincs túl sok lehetősége tisztességes úton rengeteg pénz szerezni, így egy nap azt találja ki, hogy kirabolja a városka egyetlen bankját. Tökéletes tervet dolgoz ki, ami természetesen félresiklik. A rendőrség körülveszi a bankot, amiben Ádám a túszul ejtette a bank alkalmazottait. A banki ostromállapotához természetesen a helyi tévé is kiszáll, Ádám élesben nézheti saját bankrablását. És a tévében, a bámészkodók gyűrűjében egyszer csak meglátja Évát.
Ezt a történetet lényegében három módon fejezhetjük be:
1. Ádám szinte meg se látja Évát. Bravúrosan elszökik a pénzzel, az utolsó jelenetben Nikkivel az oldalán látjuk, amint boldogan éli a világát a Kajmán-szigeteken.
2. A tévében Évát látva Ádám rádöbben, hogy Éva mennyire szereti őt, és hogy voltaképpen ő is imádja Évát. Megtalálja a módját, hogy kiszökjön a bankból, és mindenkivel elhitesse, hogy ő sosem járt még a bank közelében sem. Végül megkéri Éva kezét, és örökre elfelejti Nikkit.
3. A tévében Évát látva Ádám rádöbben, hogy Éva mennyire szereti őt, és hogy voltaképpen ő is imádja Évát. De sajnos már késő ahhoz, hogy bármin is változtasson. Bravúrosan elszökik a pénzzel, az utolsó jelenetben Nikkivel az oldalán látjuk, amint a Kajmán-szigeteken él boldogtalanul, mert most már Éva után vágyakozik, aki immár elérhetetlen számára, hiszen a kisvárosba nem térhet vissza a letartóztatás veszélye nélkül.A film elején tehát felraktunk egy GOAL-NEED párost:
Ádám GOAL-ja nem más, mint hogy megszerezze Nikkit,
NEED-je pedig, hogy ne Nikkivel törődjön, hanem Évával.
Az első változatban nincs CHANGE. A NEED nem tudatosul, végig a GOAL a meghatározó. Ilyen karaktereket aránylag ritkán látunk a filmekben, főszerepben különösen ritkán. Az ellenpélda Gene Hackman karaktere a HAJSZÁL HIJÁN c. filmben.
A második változatban a klasszikus GOAL-NEED-CHANGE hármast látjuk. A megfelelő ponton a NEED tudatosul, és GOAL válik belőle. Vagyis a GOAL változik. Ez a leggyakoribb filmes karakter. Ilyen Danny DeVito karaktere az IKREKBEN, Robert De Niroé az ÉJFÉLI ROHANÁSBAN, vagy a CSAK EGY KIS PÁNIKBAN, Rose a TITANICBAN, Han Solo a CSILLAGOK HÁBORÚJÁBAN.
A harmadik esetben a NEED tudatosul, de nem válik GOAL belőle, az igazi GOAL változatlan marad. A NEED viszont változik, hiszen annak az Ádámnak, aki a Kajmán-szigeteken bánkódik egykori szerelme miatt, már nem az a NEED-je, hogy észrevegye Évát, hanem az, hogy elfelejtse, és élvezze aktuális helyzetét Nikki mellett. Ez a legdrámaibb karakter. Ilyen Emma Thompson a NAPOK ROMJAIBAN, vagy Al Pacino a SZEMTŐL SZEMBEN c. filmben.
Ez tehát a kezdet, a GOAL-NEED-CHANGE hármas. Van itt azonban még két olyan dolog, amit muszáj meghatároznunk egy karakternél. Ez pedig a POINT OF VIEW és az ATTITUDE.
A POINT OF VIEW (röviden POV) nem más, mint egyfajta világnézet, hitrendszer. Mi az, amiben ez a karakter hisz? Hogyan látja a világot?
Az előbb példaként hozott Ádámnak is van ilyen. Azt írtam:
„Ádám úgy gondolja, hogy egy ilyen nőt, mint Nikki, csakis a pénzes pasik kaphatnak meg.” Ez Ádám POV-je, vagyis a POV-jének a történet számára egyik legfontosabb része. Teljesen mindegy, hogy a valóságban, vagy a film valóságában ez igaz-e. Ádám ebben hisz, cselekedeteit ez határozza meg. A film szempontjából ez létfontosságú, hiszen ha Ádám abban hinne, hogy a Nikki-féle lányok a történelemprofesszorokra buknak, akkor egy teljesen más Ádámot, más cselekményt, más filmet látnánk.
Másrészről az ATTITUDE, a hozzáállás is ugyanilyen fontos. Ez alatt azt értjük, hogy a karakter hogyan viselkedik a világban.
Ádám például bankot rabol, hogy pénze legyen. Pedig akár búslakodhatna is otthon, hogy sose lesz pénze, vagyis sose lesz olyan nője, mint Nikki. Vagy belekezdhetne egy törvényes vállalkozásba, hogy úgy gazdagodjon meg. De az is lehet, hogy nem egyedül rabolna bankot, hanem pár barátjával együtt.
Mindez megint csak más-más ATTITUDE-ot, és más-más filmet feltételez.
Ez az öt pont az, ami igazából egy karakter alapjait jelenti. Ez után, e mellett kitölthetünk bármilyen hosszú, karakterológiának nevezett listát, amiben a hajszínén keresztül a magasságát, testsúlyát, vércsoportját is meg kell határoznunk a karakternek. Ártani nem fog, sőt, a karakter vizualizációjában kétségtelenül segít is, de a lényeg mindig a fenti öt pont.
Összefoglalva a fentieket, ha a történet folyamán végig világos a GOAL-NEED összefüggés, ha a CHANGE ehhez képest jön létre, ha a történetben világos a POV és az ATTITUDE, és ez nagyjából a történet összes fontos karakterére igaz, akkor majdhogynem garantáltan összefüggő és egységes történetet hoztunk létre.
Sok sikert ehhez a kreációhoz!
Ha valaki igazán nekiáll egy ilyen történet a létrehozásának, és komolyan veszi a munkát, rá fog döbbenni, hogy egy kilencven perces történet hosszát tekintve nagyjából a lehetetlent kísérti. Azaz egy olyan történet, ami kellően cselkeményes és fordulatos, mégis ezekben a fordulatokban a karakterek a tőlük elvárható módon viselkednek az egység fenntartása végett, olyan bonyolult képletet eredményez, ami szinte átgondolhatatlan. Amikor ezt valaki belátja, komoly lépést tett a felé, hogy igazi forgatókönyvíróvá váljon.
Persze vannak forgatókönyvírók, akik még is képesek erre, ha nem is a maga teljességében, de egy 80-90 %-os pontossággal. Kevesen vannak ebben a világban és a legtöbbje igen gazdag ember. Gondoljunk erre, mert ez talán még is csak kellemesebb végszó.