Szász Attila rendező mellett Lajos Tamás producertől a forgatás eddigi napjairól is érdeklődtünk, amelyeknek a szentendrei Skanzen, Lovasberény és Szlovákia adott helyszínt. A szlovákiai hegyekben másfél napig dolgoztak egy olyan jeleneten, amiben a hősnőt egy farkas támadja meg. Eredetileg is külföldi helyszínekben gondolkodtak, csakhogy közben itthon is leesett a hó, így találtak hazai, olcsóbb, ugynakkor megfelelő helyszíneket. Mire azonban kezdetét vette volna a forgatás, nálunk elolvadt a hó, így az ominózus jelenetet mégis Szlovákiában vették fel. Ehhez újra kellett költségvetni a filmet, amivel összefüggében beáldoztak öt forgatási napot.
Nagy András operatőr a forgatás nagy részében újszerű kameramunkát használt, például egy olyan jelenetben, amikor a kényszermunkatáborba hurcolt nőket felterelik egy vonatra. Nagy a Steadicam technikát kombinálja a kézikamerázással: hosszú, dinamikus követőfelvételeket használ nehezen járható, dombos, havas terepen, amik ellenpontozzák a kézikamerázást. Hasonlóan a Szürke senkikhez, ezúttal sem tévés kamaradarab készül, hanem látványos, külsőkben forgatott, nagyjátékfilmnek is beillő darab. Lajos Tamás azt is elárulta, hogy a Gulágban játszódó jelenetekben műhó borítja majd a talajt, a háztetőkre pedig CGI hsználatával varázsolnak havat.
A forgatásból Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere láthatta a legtöbbet, aki a filmet támogató Gulág Emlékbizottság, illetve a GULÁG-GUPVI Emlékév képviseletében látogatott el Fótra. Az alkotók körbekísérték Balogot a díszletekben, megmutatták az aprólékosan berendezett, korhű helyszíneket, meséltek a cselekményről és bemutatták a színészeket is, köztük a bajuszt növesztő Csányit, a felismerhetetlenül koszosra és rongyosra sminkelt Gera Marinát, valamint a szintén megtépázott Kurta Nikét és Farkas Franciskát. A miniszter arról beszélt a jelen lévő újságíróknak, hogy a Gulag és a Gupvi a 20. század nagy magyar és európai tragédiáinak a legfeldolgozatlanabb, agyonhallgatott része. „Amikor állítólag beköszöntött a béke és fölszabadultunk, akkor ezzel egyidejűleg több százezer magyar, sváb, zsidó és cigány embert vittek el kényszermunkára a Szovjetunióba” - mondta Balog.
Mint azt az alkotók korábban az Örök tél sajtótájékoztatóján elmondták, a film története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket, köztük a női főhőst, Irént (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról. Abban a tudatban válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, a szovjetek viszont marhavagonokban egy ukrán munkatáborba szállítják, ahol a helyi szénbányában kell sorstársaival kényszermunkát végeznie. Irén találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja, hogyan lehet túlélni a poklot, miközben kettejük között különleges kapcsolat szövődik.
Lajos Tamás producer elmondta, hogy a stáb visszatér még a szentendrei Skanzenbe, és fontos szerepet kap egy bánya-helyszín is. A 27 napból álló forgatás április 13-án ér véget, ezt három hónap vágás követi, a bemutató pedig a tervek szerint jövő februárban, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján várható.
Fotók: Film Positive