Gyorshírek: A Selyemúton A nyomozó, megjelent A drámaírás művészete

A Selyemúton A nyomozó

Gigor Attila első játékfilmje, A nyomozó, az egykori Selyemút kulturális öröksége szellemiségében megrendezendő filmfesztiválon kel versenyre Törökországban – adta hírül a Magyar Filmunió. A Kelet és Nyugat párbeszédét jelképező Selyemút városában, Bursában november 28 - december 4. között rendezik meg a nemzetközi filmfesztivált, amelynek versenyprogramjába mindössze 12 játékfilm kapott meghívást.

A nyomozó-t Gigor Attila rendező, Pusztai Ferenc producer és a főszereplők, Anger Zsolt és Rezes Judit részvételével vetítik Bursában, mely ma Törökország negyedik legnagyobb városa és kulturális központja.

A Selyemút nemzetközi filmfesztivál információs programját Paczolay Béla Kalandorok című filmje gazdagítja. 

Gigor Attila alkotása a bursai seregszemlével párhozamosan megrendezett pozsonyi nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába is meghívták. A pozsonyi szemle versenye kifejezetten az elsőfilmes fiatal rendezőkre koncentrál. Az alkotást Pozsonyban Herbai Máté operatőr képviseli. A pozsonyi fesztivál információs programjában Lakatos Róbert Bahrtalo! című doku-játékfilmjét mutatják be.


A nyomozó


Megjelent Egri Lajos A drámaírás művészete című könyve magyarul

Amikor a Magyarországról Amerikába került Egri Lajos rengeteg drámaelméleti egyetemi előadás után, 1942-ben kiadta A drámaírás művészete című könyvét, még nem gondolta, hogy műve kitör a színházból, és már a következő évtizedekben elindul két másik irány,  a film és a szépirodalom felé.

A The Art of Dramatic Writing a hollywoodi álomgyár forgatókönyvíróinak Bibliája lett – ami nem is csoda, hiszen a regények és a filmek történeteit ugyanúgy az emberi karakterek mozgatják, mint Egri elmélete alapján a színpadi műveket. Nincs olyan hollywoodi film, amelynek forgatókönyvírója ne tudná csukott szemmel idézni Egri alapmondatait, a Platóntól elcsent, közérthető, szinte játékos tanító-műelemző párbeszédek nagyobb pillanatait.

A magyar kiadás után nem sokkal a könyv talán ott fog állni mindenki polcán, aki alkotó céllal vesz kezébe egy történetet.

A könyvbemutatóra 2008. december 2-án, délután háromkor kerül sor az Urániában. A könyvet Szöllősi György újságíró, Fonyó Gergely filmrendező és a könyv kiadásának ötletgazdája, Köbli Norbet, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke, Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára, Szalai Annamária, az ORTT testületi tagja, Port Ferenc, a Budapest Film igazgatója, és Habis László, Eger polgármestere mutatják be.


Margitházi Beja Az arc mozija című könyvét mutatják be Budapesten

A bemutatóra és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre a 2B Galériában (IX. ker. Ráday u. 47) kerül sor 2009. december 4-én, csütörtökön délután 17 órától - adta hírül a Filmtett.

„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállakozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl.” – áll a könyv borítóján.

A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy épp csak felháborodásra késztették a közönséget, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. A ma már megszokott látvány meglepő történeti előzményeiről Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyve kapcsán Margitházi Beja beszél, majd e jelenségeket pszichológiai, kognitív, illetve etológiai szempontból tárgyalják a kerekasztal beszélgetés meghívottjai: Dúll Andrea, Gyene Gyöngyvér, Mélyi József, Zimmer Márta, Hamp Gábor és Blaskó Ágnes.




Bezártak a mozik Újvidéken

Az Index értesülései szerint az utolsó két mozi is bezárt Újvidéken. A vajdasági székváros egykor féltucat filmszínházzal rendelkezett. A híres neves Arena és a Jadran mozi a "társadalmi tulajdonban" maradt Zvezda Film tulajdona, amely közvállalatot a szerb kormány átadta Újvidék városnak. Ám a város nemigen törődött a távlatilag privatizálásra szánt vállalattal és vagyonával, a két mozi pedig nem tudta fenntartani magát. Amikor már a fűtés is megszűnt a moziban, bezárták.

Zselimir Zsilnik neves rendező nyilatkozatában kulturális blamázsnak nevezte a kultúrpolitikát, ami megengedi, hogy Újvidék mozi nélkül maradjon. "Ez a kultúrpolitika lehetővé teszi, hogy nagy pénzekkel támogassunk harmadrendű filmfesztiválokat, ahelyett, hogy ezeket az eszközöket a mozik modernizálására fordítanánk. Filmszínházaink nem követik figyelemmel mindazt, ami a legérdekesebb a nemzetközi filmművészetben."

Egy csaknem négyszázezres városban jó ideje csak két mozi működött, s a város azt sem tudta megtölteni közönséggel. Ennek okai a terjedő házimozikban, nagy képernyőjű tévékben is kereshető, de abban is, hogy az újvidéki mozik felett is elrepült az idő.  Megszűnésük pedig a szakma emberei szerint jó lehetőség a modernizálásra.