Az első napok forgatásai többnyire az egykori bakterházban berendezett jósdában, valamint annak környékén zajlottak. A hét második felében azonban már a Rózsák terén felállított karácsonyfa körül sürgölődött a stáb. A vásárhelyi főtér tömegjeleneteinek háromszázhatvan statisztája között magyarok, románok, romák egyaránt voltak, minden korosztályból. Másfél hónap kellett, hogy ezt a hatalmas díszletet felépítsék, szilveszteri fényárral, karácsonyfával, bódékkal. De tele volt a tér fotósokkal, filmesekkel és nagyon sok bámészkodóval is.

Karácsonyi hangulat a marosvásárhelyi főtéren (fotó: Tóth Orsi)

Hajdu Szabolcs régóta dédelgetett filmterve a Bibliotheque Pascal munkacímmel rendelkezik – korábban volt már Gyöngéd kezelés és Mona is, mert a főszereplő lányt Mona Galdonak hívják. Taschler Andrea, a film line-producere és gyártásvezetője elmondta, hogy a forgatókönyv tulajdonképpen Tarr Béla filmgyártó műhelyében, a TT Filmműhelyben készült, később a Katapult és a Filmpartners megvásárolta a filmjogokat. Ezen kívül a filmmel „nyertünk az Eurimages pályázaton – mondta Taschler Andrea –, de ennek sajnos feltétele az, hogy európai koprodukció legyen, azonban a mi  német koprodukciós partnerünk visszalépett. Tehát e pillanatban, ez alatt a forgatási szakasz alatt azt mondhatom, hogy ez egy magyar-angol koprodukcióban film, de nagyon remélem, hogy sikerül új német partnert találnunk. Annyi pénzből, amennyi most van, nem lehet úgy megvalósítani a filmet, ahogy Szabolcs elképzelte, és ahogy mi is szeretnénk."

A film története dióhéjban

A film egy fiatal romániai nőről, Mona Galdoról szól, aki elég különös életet él. A film kezdetén ide-oda sodródik a világban, és furcsa dolgok történnek vele. Születik egy kislánya egy Viorel nevű bűnöző fiútól, akinek különleges tulajdonsága, hogy kivetülnek az álmai a valóságra. A film során kiderül, hogy ezt a „tehetséget” a kislány is örökölte tőle. Céltalanul bolyong gyermekével, a megélhetését alkalmi vásári komédiázásból fedezi. A mindaddig elveszettnek hitt apjával való találkozása folytán, gyermekét hátrahagyva Londonban találja magát egy Pascal könyvtárának nevezett luxuskuplerájban. Itt értelmiségiek végzetes vágyainak, valamint a különc tulajdonos, Pascal beteg elméjének foglya és játékszere lesz. Monának minden erejét és józan eszét latba kell vetnie ahhoz, hogy ebből a helyzetből kiszabaduljon. Taschler Andrea szerint „a történet egy picit nehezen megfogalmazható, mert nagyon fontos szerepe van az egészben a látásmódnak, egy kicsit mágikus realista, kicsit benne van a kelet-európai őrület, és ezeknek az egyvelege fogja végül kiadni azt, amit mi ebben a filmben nagyon szeretünk”.

"Benne van a kelet-európai őrület" (fotó: Szilágyi Lenke)

Miért éppen Marosvásárhely?

A film főszereplője Török-Illyés Orsolya, Hajdu Szabolcs felesége, Marosvásárhelyen végezte a Színművészeti Egyetemet, édesanyja Illyés Kinga pedig Vásárhelyen ismert és híres színésznő volt. Hajdu Szabolcsot is megragadta a város hangulata, ezért is választották helyszínként ezt a várost.

A többi jelentősebb szereplő közül szinte mindenki román, a szereposztás szinte teljesen azonos a Fehér tenyérével. Oana Pelea játssza a jósnő szerepét, és egy szerepre ismét felkérték Gheorghe Dinicăt, a Fehér tenyér tornatanárát, de nem tudta elfogadni egy másik feladat miatt. Helyette Răzvan Vasilescu fogadta el a felkérést. A további szereplők között ott van Mihai Constantin, Viorelt pedig – Mona kislányának apját – egy fiatal bukaresti színész, Andi Văsluianu alakítja. Taschler Andreától megtudtuk, hogy a „Pascal nevű szereplő, aki majd a londoni részben fog fontos szerepet játszani, még nincs meg. Több ötletünk is van, de ez majd a koprodukciós partnertől is fog függni”. A több apró szerepben ismert marosvásárhelyi, kolozsvári és magyarországi színészek fognak felbukkanni.

Afféle mágikus-realista film lesz (fotó: Szilágyi Lenke)

A főszereplő kislány nem más, mint Hajdu Lujza, Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya négyéves gyermeke. „Amikor először terveztük a filmet, akkor még csak kettő és fél volt. Szegénykének nagyon nehéz, mert ebben a nyolc napban végig éjszaka forgatunk, és ő végig szerepel. De elképesztő fegyelem és teherbírás kell ahhoz, hogy nyolc napig ezt tudja csinálni, és hát le a kalappal, mert soha nem láttam ennyire összeszedett gyereket, mint Lujza. Tehát ez egy picit családi vállalkozás, tulajdonképpen a stábban is van több pár, például a jelmeztervező az operatőr felesége, a ruhás az első asszisztens felesége. Már szerencsére az előző filmben, a Fehér tenyérben kialakult egy olyan stáb, amely nagyon jól tud dolgozni, és a családtagok is egyre inkább beépülnek a munkába” – mesélte Taschler Andrea.

Gyártási nehézségek

A szervezőknek, a gyártási csapatnak nem könnyű a feladata. „A leforgatott anyagnak vissza kell jutnia a laborba, és vissza kell hozni a musztert. Mivel nincs pénzünk külön autót fenntartani erre a feladatra, tíz eurókat adunk sofőröknek és vonatkalauzoknak, hogy vigyék el Budapestre a dobozt, ott leszedi valaki, kapnak még tíz eurót és rohan vele a laborba. Egyébként az a horror, hogy ez képviseli mindazt a pénzt, amit beleraktunk a filmbe és mégis kénytelenek vagyunk ilyen módszerekhez folyamodni.”

Az egyik főszereplő, Török-Illyés Orsolya a szünetben (fotó Tóth Orsi)

Minden nehézség ellenére, pár nap alatt a muszterek is visszértek a stábhoz és az egész éjszaka tartó forgatás után megnézték a korábban forgatott anyagokat: „Amit a híd alatt fölvettünk, az egészen csodálatos anyag – meséli a line-producer. – A tűzijátéknál az történik, hogy Mona, a főszereplőnő, egy szilveszter éjszaka ott kell hagyja kislányát egy ismerősénél e miatt a bizonyos londoni út miatt, ami nagyon nehéz döntés. Pont azt vettük föl, hogy betoppan szilveszter éjszakáján, s elmagyarázza, hogy neki most el kell mennie, és muszáj otthagynia a gyerekét. Amikor elhagyja a házat, elkezdődik a tűzijáték és körülveszik őt a motorosok – egy nagyon drámai jelentet a vége. Nagyon-nagyon szépeket tudunk forgatni, ez a berobbantott híd és az elhagyott indusztriális környezet a közepén egy ilyen romokban levő szecessziós házzal… – beleszerettünk ebbe a helyszínbe.”

Gond akadt azért ezzel a helyszínnel is: „Az egykori bakterházban lakó család élete nagyon zűrös és az anyuka a tárgyalások közepette felült egy buszra és elment Olaszországba. Kísértetiesen az játszódott le, ami a filmben is történik,mindenkit, a gyerekeit is hátrahagyva elment, mert elvállalt valami munkát.”

Az elhagyott bakterház (fotó: Szilágyi Lenke) 

A stáb és a város

A stáb – mint már említettük – majdnem azonos a Fehér tenyér stábjával. Az operatőr Nagy András, aki korábban Mundruczó Kornéllal, Mispál Attilával is dolgozott. A két producer Angelusz Iván (Katapult Film) és Kovács Gábor (Filmpartners). A hangmérnök Balázs Gábor, a vágó a Politzer Péter lesz. A jelmeztervező a Berzsenyi Krisztina, a látánytervező Esztán Mónika. Faur Anna a kameracsapat oszlopos tagja, loaderként volt jelen a forgatáson. A Fehér tenyérben is a kameracsapatban dolgozott, és most magától jelentkezett, hogy részt szeretne venni a forgatáson.

Hajdu Szabolcs lányát instruálja (fotó: Szilágyi Lenke)

Mivel a film jeleneteinek nagyrésze Romániában játszódik, a stáb május folyamán ismét visszatér Vásárhelyre. Addig is forgatni fognak a román tengerparton, Mamaia mellett, valamint néhány napig Brassó környékén. A romániai helyszíneken kívül hátravan egy magyarországi rész, amit stúdióban vesznek majd fel, illetve egy vonatozás, majd lesz egy pár napos londoni forgatás is. „Öt-hat hétre tervezzük a forgatást – elég nehezen tartható bent ebben a keretben ez a film. Például ez a nyolc marosvásárhelyi nap sajnos nem egy nyolc napos forgatás kellene, hogy legyen, hanem inkább a duplája” – nyilatkozta a gyártásvezető.

A készülő film leginkább Hajdu Szabolcs első filmjeinek képi világát idézi, a Tamaraés a Macerás ügyek látásmódját fejleszti tovább. Hogy mivel végződik a film? Kiszabadul-e a főszereplő, a gonoszok elnyerik-e büntetésüket? Erre majd a 2009-es Magyar Filmszemlére tervezett bemutatón fog fény derülni.

A cikk teljes hosszában elolvasható ide kattintva.