120-as tempó, werkfilm. Kassay (Kocsuba) Elemér producer 9,5mm-es felvételei
Az adatbázis offline előképe Deák Tamás és Mudrák József Magyar hangosfilm lexikon 1931-1941 című 2006-ban kiadott kötete, ami a mai napig a legteljesebb, nyomtatásban megjelent lexikon a két világháború közötti magyar filmalkotókról. A szerkezet kialakításához a másik mintát a közkedvelt IMDb nyújtotta, amely – bár nemzetközi vonatkozásban, különösen az Egyesült Államokkal kapcsolatban rendkívül gazdag anyaggal rendelkezik – a magyar filmtörténet tekintetében meglehetősen hiányos. A Hangosfilm.hu a lexikon igényességét és az IMDb dinamikus felépítését igyekszik egyesíteni annak érdekében, hogy egy sok szempontból kereshető, metaadatokkal bőven ellátott felületet alkosson.
A honlap három pillére jelen pillanatban a „Filmográfia”, az „Enciklopédia” és a „Mozilexikon”. A Filmográfia feltöltése a kikutatható információk gazdagsága miatt lassan halad, azonban egy-egy elkészült adatlap lenyűgözően bő tájékoztatást kínál. Ha rákattintunk például Rodriguez Endre 1941-es, Akit elkap az ár című kémfilmjének oldalára, kiolvashatjuk belőle a teljes stáblistát, a gyártási adatokat, az ismert és feltételezhető forgatási helyszíneket, fellelhetőséget, filmtechnikai specifikációt, diszkográfiát és kapcsolódó bibliográfiát. Megtaláljuk itt továbbá a rövid tartalmat, a fellelhető forgatókönyv alapján készült részletes, időkódos leírást (benne szürkével jelölve az elkészült filmből hiányzó részeket), külön a gazdasági megfontolások vagy cenzúra okán kimaradt jeleneteket, az egyéb érdekességeket, az egykorú kritikákból vett idézeteket, valamint galériát jelenetképekkel, plakátokkal és korabeli szaklapokban publikált fotókkal.
Korda Sándor (bal szélen, kalapban) a Gólyakalifa forgatásán, 1916 / Forrás: Hangosfilm.hu
Az Enciklopédia mintegy 900 címszavával bő, és pontosan hivatkozott tájékoztatást nyújt alapvető technikai fogalmakról, kifejezésekről, piaci szereplőkről és általában mindenről, ami a szakmával kapcsolatban érdekes lehet. A Mozilexikon túllép a hagyományos topográfiai megközelítésen, a mozik átfogó történetén kívül gyakran unikális értékű képanyagot, és a két világháború között virágzó mozikultúra digitalizált tárgyi emlékeit is bemutatja. Még nem valósult meg, de a szerkesztők tervei között szerepel továbbá egy történeti naptár létrehozása is, amely az 1901 és 1945 közötti évek filmtörténetének részletes idővonala lesz az esszenciális információk feltüntetésével és az adatbázisra mutató hiperlinkekkel kiegészítve.
A szerkesztés gyakori körlevelek útján, hagyatékok felkutatásával, egyéb források feltárásával történik. A projekthez csatlakozó önkéntesek, egyéb területről érkező szakemberek, helytörténészek közreműködése felbecsülhetetlen. Az adatbázisban található képek nagy felbontásban, logó nélkül, forrásmegjelöléssel bárki számára felhasználhatók, cserébe viszont szép gesztus egy-egy szócikk megírása, a honlap visszagyarapítása saját tulajdonban lévő archív anyagokkal. Így került ki például legutóbb a csillaghegyi utánjátszó Kultúr Mozgó (Kárpát Filmszínház) története a honlapra, de a dédunoka lelkesedésének és munkájának köszönhető például, hogy Mihalik István, a Magyar Film Iroda filmlaboránsának életút leírása megszületett.
A Kárpát mozi előcsarnoka 1973-ban / Forrás: Hangosfilm.hu
A Hangosfilm.hu adatai a legkülönbözőbb forrásokból származnak. A nemzeti filmarchívum filmtára és adattára elsődleges kiindulópont, az ott található forgatókönyvek (különösen a megjegyzetelt rendezői példányok), standfotók, kéziratok felbecsülhetetlen értékűek. Ezen kívül sokat segít az Arcanum Digitális Tudománytár gyűjteménye, mely otthoni használatra sajnos csak fizetős formában elérhető, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyaga, a NAVA adatbázisa, és olyan, lazábban kapcsolódó online portálok, mint például a FamilySearch, mely bizonyos esetekben izgalmas genealógiai kiegészítést ad. Az olyan családi hagyatékok, mint May Mayus Tivadar, a Film Iroda kereskedelmi igazgatójának öröksége, újabb és újabb meglepetésekkel szolgálnak, de a sajtó és különösen a szaksajtó (Magyar Film, Filmkultúra, stb.) hatalmas tömbjében is nagyon sok a befagyott információ.
A Hangosfilm.hu-n megjelent adatok lektoráltak, a korral foglalkozó tudományos munkákban ezért nyugodtan hivatkozhatók. A szerkesztők tulajdonában a jelenleg publikáltnál nagyobb képanyag van, azonban egy-egy fotó csak akkor kerülhet fel, ha azt megtámogatja valamilyen ellenőrzött információ. Azokban a szerencsés esetekben, mint amilyen legutóbb a Rodolfóról készült korai filmfelvétel megtalálása volt, akár mozgóképet is közzétesznek a hivatalos YouTube csatornán. A Mágiától a bűvészetig című filmet Kovács Gusztáv, a Kovács és Faludi vállalat tulajdonosa készítette 1941-ben, majd 1948-ban vele együtt emigrált Ausztráliába. A kópia Kovács melbourne-i családi házának pincéjéből került elő idén, és különlegessége, hogy rajta az állatokkal elvből nem bűvészkedő Rodolfó egy, a repertoárjában oly ritka állatmutatványt is bemutat.
A holnap merítése egyéb vonatkozásokban is bőséges. Ha értelmesen publikálható anyag áll össze, akkor mindkét irányban kiléphet az időkeretből. A némafilm kora ugyanúgy érdeklődési körébe tartozik, mint a háború utáni hangosfilm, ahonnan például a Gerolsteini kaland című 1957-es romantikus vígjáték werkfelvételei származnak.
A Hangosfilm.hu az utóbbi évek legérdekesebb korai hangosfilmes projektje, mely alulról szerveződve gyorsítja a hazai digitalizáció egyébként fájóan lassú folyamatát és alternatív megoldást kínál a korlátozott hozzáférésű, épp ezért közkincsként a gyakorlatban nem funkcionáló kulturális gyűjteményekkel szemben. Kurutz szerint a szerkesztők elsősorban a hiányos és téves adatok terjedését kívánják visszaszorítani, és a hitelesség, a megosztás és az örömelvű kutatás alapján szeretnének minél több tudást összegyűjteni. Ez sokat segíthet egy filmtörténeti korszak újrafelfedezésében, mert – ahogy Eötvös Károly írja a Balatoni utazásban – „A feledés hullámai folyton verdesik az emlékezet omlós, fövenyes partjait, s azokból a partokból sokat elmosnak”.
(Címlap: Páger Antal és Dayka Margit a Háry János forgatásán, 1941 / Forrás: Hangosfilm.hu)
