1931 szeptemberében mutatták be az első Magyarországon forgatott egész estés hangos magyar játékfilmet, A kék bálványt. Az amerikai területeken játszódó, krimiszállal vegyített játékfilm hatalmasat bukott a közönség körében. A következő, második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj viszont óriási kasszasiker lett, s mindmáig a magyar filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Hasonló népszerűségnek örvend még ma is az 1934-es Meseautó, amely e korszak második legemblematikusabb filmjévé vált az évtizedek során. Ezzel a sikerrel kapott igazi lendületet a magyar hangosfilmgyártás, s 1944-ig több mint 350 film készült el. Ezzel Magyarország – Németország és Olaszország után – a harmadik legtöbb filmet gyártó országgá lépett elő.
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című tárlata e filmtörténeti korszak plakátművészetébe enged betekintést, és bemutatja az 1931 és 1944 közti magyar filmgyártás legfontosabb mérföldköveit.
A kiállítás felvonultatja az 1931 és 1938 közti „boldog békeidők” nyomtatott emlékeit: ekkoriban rakta le a polgári komédia alapjait a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Utóbbi története alapján a szegény lány és gazdag férfi kapcsolatának kiteljesedése gyakori témája volt az 1938-ig forgatott filmeknek. A Meseautó-széria filmjei például az Ez a villa eladó, a Címzett ismeretlen, a Dunaparti randevú, A kölcsönkért kastély, illetve a Maga lesz a férjem. A filmszínészek igazi sztárokká váltak ebben az időszakban: mind a főszerepeket alakító Jávor Pál, Ráday Imre, Páger Antal, Perczel Zita, Ágay Irén, Muráti Lili, mind pedig a mellékszerepekben emlékezetes alakításokat nyújtó Kabos Gyula, Gózon Gyula, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Vaszary Piri.
1939-ben a melodrámák és a zsidóüldözés korszaka köszöntött be. 1939 egyre baljósabb hangulata rányomta bélyegét a készülő filmekre is. A kirekesztő törvények leparancsolták a filmvászonról a zsidó származású művészeket (pl. Kabos, Gózon, Perczel, Ágay, Gombaszögi), míg a második világháború kitörésével párhuzamosan egyre több filmben jelent meg a háborús motívum (pl. Bajtársak, Üzenet a Volgapartról, Kölcsönadott élet, Egy nap a világ). A vígjáték mint uralkodó műfaj elvesztette elsőségét, helyébe a melodráma lépett, melynek első hangos sikerében, az 1939-es Halálos tavasz című alkotásban debütált Karády Katalin. A ’40-es évek első időszakának új sztárjai voltak többek között Sárdy János, Szilassy László, Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Fényes Alíz és Tolnay Klári.
A kiállításban külön termet szentelnek az 1943-ban forgatott Kettesben című filmnek. Ennek oka, hogy Cserépy László rendező a film városi jeleneteit Győrben rögzítette. A kiállításon látni lehet, hogy is néztek ki 1943-ban a győri helyszínek: a Bisinger sétány, a Bécsi kapu tér, a révfalui csónakház, a Rába-part. Így győri helyszíneken láthatjuk pl. Páger Antalt és Kovács Károlyt is. A film készítésének körülményei mellett a kiállítás látogatói betekintést nyerhetnek a győri mozik (Apolló és Elite Mozgó) két világháború közti történetébe is.
A kiállításhoz plakátalbum is kapcsolódik, amit Fekete Dávid szerkesztett. November 18-ától elérhető lesz a kiállítás helyszínén, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárban, az Esterházy-palotában és a Győri Látogatóközpontban, de online is megrendelhető.
A tárlat 2016. november 4. és 2017. március 31. között látható, helyszíne a Magyar Ispita (Győr, Nefelejcs köz 3.)
