Török Ferenc Csodálatos vadállatok című filmtervét legkorábban augusztusban kezdi el forgatni, a munkálatok három hétig fognak tartani. Török a héten kezd el tovább dolgozni a forgatókönyvön Garaczi Lászlóval, az eredeti színdarab írójával, valamint hamarosan sor kerül a szereplőválogatásra is. A történet egy testvérpárról szól – egy 25-30 éves fiúról és lányról, akik Budapesten élnek. A filmben Amerikában élő halálosan beteg édesanyjuk látogat haza karácsonyra. A rendező a filmhunak elmondta, hogy a teljes tévéjátékot stúdióban, díszletek között veszik majd fel, és a 20 helyszínen játszódó történet képi hátterét videóprojektoros megoldással illesztik a filmbe. Ezzel szeretnék újraértelmezni a tévéjáték műfaját, valamint várhatóan jól illik majd ez a formanyelv a Garaczi-féle ironikus, némileg abszurd világhoz is.
Török Ferenc napjai mostanában még mindig a Szezonnal telnek. Jelenleg a cannes-i döntést várják nagy izgalommal: bekerül-e a fesztivál programjába a film? Miután a külföldiek már most is sokfelől érdeklődnek, az alkotók szeretnék, ha a külföldi bemutató minél rangosabb fesztiválon lenne. A Szezont valószínűleg májusban a Madzag-filmnapokon is levetítik, moziforgalmazásba pedig szeptember 23-án kerül majd.
Siklósi Szilveszter Ritter napja címen készít tévéfilmet. Az előkészületeket áprilisban végzik el, a forgatás anyagi okok miatt nyáron lesz, nyilatkozta lapunknak a rendező: ekkor ugyanis nem kell fűteni a forgatás helyszínén, hosszabbak a nappalok, valamint a színészek is könnyebben elérhetők. A film egy meg nem valósult bankrablás történetét dolgozza fel, „ahogyan a nagyon lúzerek elképzelik”.
A Ritter napja nem bűnügyi, hanem inkább bűnfilm, állítja Siklósi. Nem a bűnügy rejtélye hozza majd ugyanis izgalomba a nézőket, és nem is a bűnügyek világába vezető szociofilmről van szó. A vesztesek oldalát kívánják megmutatni az alkotók, ahogy a mindennapokban egymás közt ezeket a történeteket megélik. A filmben felborul majd az időrend, a néző a különleges narráció miatt élhet át izgalmakat. Nagyon mai, kamarai és nagyvárosi film lesz, ahol a szereplők mindannyian a romlottság különböző fokán állnak. Az előadásmódban helyet kap majd a groteszk ábrázolás is, amennyiben a szereplők számukra is szokatlan helyzetben találják magukat, meséli a rendező. Arra a kérdésre, miben különbözik majd a Ritter napja Szomjas Gengszterek című filmjétől, Siklósi Szilveszter elmondta, hogy Szomjassal szemben nem kíván ironizálni, valamint nem egy torzképet szeretne adni a kontár bűnözők világáról.
A Mészáros Márta Nagy Imre-filmjét készítő Cameofilm két tévéfilm tervével is nyert a pályázaton, mindkét alkotás producere Csáky Attila. Bereményi Géza Hóesés a Vizivárosban címmel saját, Feltűrt gallér című kötetében megjelent novelláját dolgozza fel. A produkció már egy napot forgott, a téli külső felvételeket vették fel. Április közepén még két hétig forgatnak, és várhatóan év végén adják át a televíziónak jövő évi sugárzásra. A történet a 60-as évek elején játszódik, főszereplője egy kisfiú, aki a 10. születésnapját családi körben, de nagy szegénységben tölti. Édesanyja egy sokkal gazdagabb másnapot ígér neki, és valóban, a hóborította budai Vizivárosba mennek, hogy felkeressék a kisfiú igazi szülőapját. Az úriházban úgy fogadják a fiút, mint egy bujkálásból hazatérő kisherceget. A helyszínen mindenféle furcsa figurák bukkannak fel, s a nagy társadalmi kavargásban lassan mindenki elfeledkezik a kisfiúról. A fiú végül a lépcsőházban találkozik a hazatérő apával, s megtudjuk, hogy ő az egyetlen örököse a vagyonának.
Bereményi műve egy letűnt polgári világot ábrázol egy délutáni születésnap tükrében. Az 52 percesre tervezett tévéfilm operatőre Kardos Sándor, szereplői többek között: Jancsik László (kisfiú), Darvas Iván (nagypapa), Bánsági Ildikó (nagymama), Ónodi Eszter (anya), valamint Avar István, Ráczkevei Anna, Nagy Ervin, Bárdy György, Kocsis Gergely, Lehoczky Zsuzsa.
Ugyancsak a Cameofilmnél készül és szintén a 60-as évekbe kalauzol Gödrös Frigyes Történetek az elveszett birodalombólcímű tévéfilmje. A rendező Can Togay-jal írt forgatókönyve a Párizsban élő szociológus egyetemi tanár, Ajtony Árpád két novellájából született. A Bródy-díjas Ajtony annak idején Bacsó Péternél volt dramaturg, majd a 60-as évek végén emigrált Franciaországba. Írásai éppen arról szólnak, amiért kénytelen volt elhagyni az országot.
A Rákóczi Kázmérban egy régi vágású igazi mester, egy gimnáziumi tanár és az ő fiúosztálya történetét dolgozza fel, míg az Elmentem Cselebihez egy lányosztály életéről mesél. A két novellából születő film a férfivá és nővé érés folyamatát mutatja be a 60-as évek szűkös légkörében. Miután a stábnak fiatal szereplőkre van szüksége, valamint a történet egy iskolában játszódik, az áprilisi-májusi előkészületek után iskolaszünetben, júniusban kezdik el a forgatást Balog Gábor operatőrrel. A film producere, Csáky Attila a filmhunak elmondta, hogy fiataloknak szóló tévéfilmet szeretnének csinálni, amiben a ruhákkal és a díszletekkel hűen felidézik a 60-as évek retrovilágát is.
A Bródy-díjas fiatal író, Zoltán Gábor Erények Könyve című kötetéből három rendező három fejezetet adaptál tévéfilmmé. A Pajer Róbert - Miklauzic Bence - Vecsernyés János trió a közös irodalmi univerzumból egyenként 25-40 perces, különálló részeket készít. Jelenleg együtt dolgoznak a forgatókönyveken, s a fő kérdés, hogy mi az a valóságosra hasonlító, mégis sajátos világ, ami az irodalmi anyagban megjelenik. Mindhárom rendezőnek autonómiája van a saját részét illetően, ugyanakkor igyekeznek úgy végiggondolni a filmeket, hogy az írói stílus mentén valami összekösse őket, nyilatkozta Miklauzic Bence lapunknak.
Mindhárom novella napjainkban játszódik Magyarországon, és különféle családok történeteit meséli el. Pajer Róbert Közvetlenség című epizódjában egy család vélt harmóniáját egy erőszakos, furcsa szomszéd látogatása veri szét. Vecsernyés János Pontosságában két házaspár jár egymáshoz vacsorázni, mígnem az egyik pár rejtélyes módon eltűnik. Miklauzic rendezi az Állhatatosság című részt, amelyben egy 3 tagú család egy távoli rokontól meghívólevelet kap, és az örökség reményében elindulnak hozzá. Egy benzinkútnál azonban elakadnak, a benzinkút tulajdonosai mindenféle furcsa történetbe vonják be őket. Végül a család egyik tagja ott marad, míg a többiek továbbmennek. Mindhárom epizód a biztosnak hitt valóság megingásáról szól, foglalta össze Miklauzic a novellákat összekötő koncepciót. Miután nyári és őszi történetekről van szó, a forgatás augusztus-szeptember-októberre várható. A tervek szerint közös stábot hoznak majd létre, ez gyakorlati szempontból is sokat segít majd a filmkészítésben. Az már eldőlt, hogy mindhárom rész operatőre Vecsernyés János lesz.
