Így dalol a magyar
8 magyar zenés film
Nem mondhatni, hogy a magyar filmekben kifejezetten gyakran fakadnak dalra a szereplők, de fehér hollóként néha mégis felbukkan egy-egy zenés alkotás, amely akár kifejezetten musical vagy sem, maradandó emlék a nézőknek. A várva-várt Swing csütörtökön kerül a mozikba, mi pedig összeszedtünk nyolc magyar zenés filmet az elmúlt bő ötven évből.
Ezek a fiatalok (1967)
Természetesen a hatvanas években sem maradhatott a néző gondoskodó iránymutatás nélkül. Hogy a rock and roll és a beat-fenyegette időszakban is tudjuk, mi a helyes, elkészült az Illést, a Metrót és az Omegát a mozivászonnal kanonizáló film. A kultúrpolitika megtűrt lázadói egy konszolidált generációs filmben ismerhettek magukra és egymásra, és szembesülhettek az idők kezdete óta ismerős pályaválasztási és párválasztási problémákkal. A zajongó ördögfiókáktól megrémült szülők pedig némileg megnyugodhattak a zakóban szórakozó, jólfésült fiatalok láttán. A rendezői székben a Jancsó-filmek díszlettervezője, és több tucat táncfilm rendezője, Banovich Tamás ült, Koncz Zsuzsa és Kosztolányi Balázs mellett Őze Lajos és Kállai Ferenc is feltűnnek. A hazai könnyűzene története szempontjából is fontos állomás volt az Ezek a fiatalok, beat-album a filmzene-lemez előtt nem jelenhetett meg.
(A film december 13-án és 14-én is látható lesz az M3 műsorán.)
Kopaszkutya (1981)
Elmúltak a hetvenes évek, új szelek fújnak a magyar könnyűzenében, beköszöntött a blues alapú keményrock. Szomjas György kis költségvetésű filmje félig-meddig dokumentarista módon követi egy kőbányai együttes életét, a megalakulás gondjaitól a siker terhéig. Schuster Lóránt "bunkó" karaktere, a "Főnök", pont az Omega és az Illés koncertjeit látva jut arra a következtetésre, hogy kell egy újfajta, markánsabb hangvétel. A valós Hobo Blues Band és a P. Mobil keveréke a film címét is adó fiktív banda, ami a nyers felkelést, az önállóságot hirdeti, a lecsúszottabb, a rendszeren kívül álló fiatalokhoz szólva. A szerencsés véletlennek köszönhetően még Allen Ginsberget is szerepeltető kultfilm zenéjét természetesen betiltották, végül 1993-ban jelehetett meg. Hobo, Deák Bill és Póka Egon 2011-ben visszatértek a Kopaszkutya Kettőben, inkább Schuster nélkül.
Eszkimó asszony fázik (1984)
A nyolcvanas években az alternatív, kísérletezőbb zenészek is megtalálták a maguk módját az önkifejezésre. Xantus János játékfilmjében Méhes Marietta, Bogusław Linda és Lukáts Andor szerelmi háromszöge a gyilkosság és az emigráció előtt olyan együttesben forrt össze, amelyben a Trabant Víg Mihály-dalait játszották. A film abszurd jeleneteket sorakoztat fel: a banda úgy jön létre, hogy a két férfi összeverekedik, majd valahogy zenélni kezdenek, amire besétál a nő, és mikrofont ragad. Az Eszkimó asszony fázik zenéje volt az első hivatalos magyar underground kiadvány, befejezésére legutóbb Török Feri utalt a Senki szigetében.
Rocktérítő (1988)
Xantust foglalkoztatta a Trabant befelé fordulóbb, művészi vonala mellett Pajor Tamás kiszámíthatatlan exhibicionizmusa, amivel a Neuroticot vezette. "Be van állva, és ki van élve, és nagyon merész" - ahogy énekli, részben magáról is, a punk és a new wave metszetében. Az izgalmas portréfilm eredeti céljához képest a forgatás során éles kanyart vett: az önpusztító rocksztár megtért a Hit Gyülekezetébe, ahol azóta is aktív a filmben is látható, Ammen nevű új együttesével. Így néhány szürreális betét dúsítja a Rocktérítő játékidejét, de pusztán Pajor jelensége és nyelvi virtuozitása miatt érdemes néha újranézni.
Csinibaba (1997)
Tímár Péter komédiája már igazi musical, azaz a szereplők akkor is énekelnek, amikor nem kéne, habár ezúttal feldolgozásokat. A nosztalgikus hangvételű mese a nyugati levelekről, Boston Cézárjáról, a Ki-mit-tudról, a bizalmi ember régi szeretőjéről és Sztálin elvtárs ujjáról hamar közönségkedvenccé vált, a mai napig szállóigék sora ered a rendhagyóan felgyorsított filmből. Gálvölgyi János, Reviczky Gábor, Andorai Péter, Pogány Judit, Lázár Kati és Németh Kristóf mellett Lovasi András és Cseh Tamás is feltűnnek egy-egy dal erejéig.
