Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van, és a tragédia elkerülhetetlen. Minden magyar filmrajongó emlékezetében erősen él, amint Szőts István (Ének a búzamezőkről) remekművében az apa (Görbe János) a börtönből szökve, a természeti elemekkel küzdve igyekszik fiához, kicsi Gergőhöz, hogy karácsonyra ajándékot adhasson neki. Az Emberek a havasont 2000-ben a magyar filmkritikusok titkos szavazással az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották.
Nézd meg az Emberek a havasont!
Budapesti tavasz (Máriássy Félix)
Kétszer repül le a karácsonyfa Máriássy Félix 1955-ös filmjében, a Budapesti tavaszban az asztalról. A történet 1944 karácsonyán játszódik, amikor bezárul a szovjet ostromgyűrű a főváros körül. Ebben a vészterhes időben találkozik egymással Zoltán (Gábor Miklós) és Jutka (Gordon Zsuzsa) egy elhagyott lakásban egy légiriadó alatt. A háború nincs tekintettel az ünnepre, a Mennyből az angyalt a bombázás szakítja félbe. Hogy a karácsonykor születő szerelem kitart-e újévig, az nem a szerelmeseken múlik.
Részlet a Budapesti tavaszból
Éjfélkor (Révész György)
Az első és sokáig az utolsó ötvenhatos filmet 1957-ben mutatták be. Az Éjfélkor ha nem is karácsonykor, de majdnem: 1956 szilveszterén játszódik. Máig megdöbbentő a film bátorsága, hiszen a központi téma nem más, mint a disszidálás. Egy művész házaspár kerül döntési helyzetbe, hogy távozzanak az országból annak tudatában, hogy külföldön biztosabb a balettáncos feleség (Ruttkai Éva) karrierje, vagy maradjanak itt, ahol értik a színész férj (Gábor Miklós) minden színpadi rezdülését. Hirsch Tibor így ír a filmről: “Amiben az Éjfélkor igazán úttörő darab, az a (...) “nem nevén nevezett tabuk” jellegzetesen puha diktatúrás megérintése. Ez a tabu-érintés, mint történetmesélő, képmutogató technika, itt indul el a hosszas csiszolódás útján a Kádár-kor magyar filmtörténetében.”
Éjfélkor - Ruttkai Éva és Gábor Miklós
A vizsga (Bergendy Péter)
Jung András (Nagy Zsolt) 1958 karácsonyán egy budapesti konspirált lakásban várja tanítványait, akiknek valójában nem a némettanára, hanem a tartótisztje. Miután minden ügynöke jelentését végighallgatta, feldíszíti a fenyőfát, s várja kedvesét (Hámori Gabriella), hogy együtt költsék el az ünnepi vacsorát. Mindeközben a felettese (Kulka János) a szembelévő lakásból távcsövön át minden mozdulatát figyeli. Hogy ki és hányasra vizsgázik ebben a fenyegetéssel, titkokkal és árulással terhes szituációban, az maradjon titok, mint ahogy az is, hogy mit rejt az ajándékba kapott karácsonyfadísz. Annyi biztos, hogy ez a film az utóbbi évek legkúlabb magyar filmje az ötvenesévek Magyarországáról, miközben egy pillanatra sem akar más lenni, mint ami: feszült és fordulatos politikai krimi.
A vizsga előzetese
Az igazi Mikulás (Gárdos Péter)
Jó-jó, tudjuk, hogy nálunk nem karácsonykor jön a Mikulás, még ha ezt a magyar gyerekek többsége szinte már biztosan keveri a tengerentúli karácsonyi filmdömpingnek köszönhetően. Gárdos Péter filmjében az egykori bárzongorista, Misu (Cserhalmi György) december 6-án beáll reklám Mikulásnak egy bevásárló központba. Ekkor még nem tudja, hogy igazi Mikulása lesz az árvaházból megszökött kicsi Lizának, aki abba az ígéretbe kapaszkodik, amit még édesanyja tett neki: ha nyolc éves lesz, hoz neki egy biciklit a Mikulás. Kettejük sorsszerű találkozásáról és barátságáról szól a film, és arról, amit az ünnep jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Részlet Az igazi Mikulásból
Ünnep (Schwechtje Mihály)
Évente csak egyszer ünnepelhető a karácsony? Schwechtje Mihály (Az Alma, Hideg Berek, Porcukor, A pingvin konstrukció) alkotásának főszereplője (Rezes Judit) szerint nem. A kisfilm magány elleni közdelem egy különös megoldását mutatja be, hiszen egy fiatal nő az évnek nem a megszokott, hanem bármelyik, akár mindegyik napján akarja megülni a szeretet ünnepét. Ehhez azonban nincsen partnere. Így lejár az utcára, hogy fogjon magának valakit, akit megajándékozhat. Mi egy kisfiú szemén keresztül pillantunk be az életébe.
Ünnepi készülődés
Három idegen úr (Molnár György)
Aki autentikusabb karácsonyi filmélményre vágyik, annak Molnár György (Örökkön örökké, A varázsló álma, Vörös vurstli, Anna filmje, Egyszer élünk, Tawaret) Füst Milán írásából készítetett Három idegen úr című alkotását érdemes megnéznie. A kosztümös, századfordulón játszódó film egy kisfiú, Kása Mihály karácsonyát meséli el, aki miután belekóstolt abba, hogy milyen egy igazán szikrázóan feldíszített fa alatt ünnepelni, továbbá találkozik két ismeretlen férfivel (Gáspár Sándor, Benedek Miklós), és végül élete legszebb ajándékát kapja.
Három idegen úr
Végjáték (Kardos Sándor)
Azonban más okból is felállíthatnak karácsonyfát akár nyáron is a nappaliban. Az elsősorban számos film (A kis Valentino, Őszi almanach, Eldorádó, A legényanya, Anna filmje, A Hídember, Vespa) operatőreként megismert, de több filmet rendezőként (Telitalálat, Résfilm, Átváltozás) is jegyző Kardos Sándor (olvasd el vele készült interjúnkat is!) Végjáték című alkotásában Básti Juli és Andorai Péter ebben a szokatlan időpontban teremtenek karácsonyi hangulatot otthonukban. A szép és szomorú történet a végső elszakadásra készülő házaspár közös életének utolsó napjaiból mutat meg néhány percet. A Végjátékot a Csendes éj rendezője, Politzer Péter vágta.
Básti Juli a Végjátékban
Csendes éj (Politzer Péter)
A leginkább vágóként ismert (Before Down, Fehér tenyér, A fény ösvényei, Bibliothéque Pascal, Overdose) Politzer Péter többször is rendezésre (Gránátok, Duett) adta a fejét. Egyik gyöngyszeme, a némafilmes hangulatú, a burleszk és az abszurd elemeit sem nélkülöző Csendes éj (olvasd el riportunkat a filmről!) egy erdész (Vajdai Vilmos) szentestéjét meséli el, miközben a szomszéd faluban dúl a háború.
Nézd meg a Csendes éjt!
Karolina karácsonya - avagy újra együtt a család (Tolmár Tamás)
Szintén a némafilmek hangulatát és a karácsonyt hozza közös nevezőre ez a nyolcvanas években készült rövidfilm. Egy idős hölgy a feldíszített karácsonyfa mellett üldögél a karosszékében, s hallgatja a Szabad Európát, miközben fia hívását várja a tengerentúlról. Magányos karácsonyát jobb híján az albérlőjével osztja meg, s az éjszakába nyúló beszélgetés során elmesél a férfinak egy valaha látott némafilmet. A megelevenedő némafilmben olyan ismert filmesek cameóznak, mint Szász János, Zsótér Sándor, vagy Szabó Simon papája, Szabó Ervin. A némafilmet aláfestő zenét Selmeczi György szerezte.
Karolina karácsonya - középen Szász János
+1 Utóélet (Zomborácz Virág)
A fiatal rendező első nagyjátékfilmjét ugyan még csak nagy izgalommal várjuk, hiszen 2014-ben mutatják be, de amikor a forgatáson jártunk, éppen egy karácsonyi jelenetet vettek fel (olvasd el forgatási riportunkat!), a Pécsett forgatott jelenetben egy betlehemes színházi darabot vettek fel, amelyben 6-8 éves gyerekek játszották a főszerepet. Egy év múlva már karácsonyi filmrészlettel jelentkezünk!
