Bár fantasztikus motívumok korábban is megjelentek a magyar filmben, és műfaját illetően a Szíriusz is inkább romantikus kalandfilm, Hamza D. Ákos 1942-ben készült alkotását szokás az első magyar időutazós sci-finek tekinteni, ami a bemutatójának idején a Velencei Filmfesztivál programjában is szerepelt. A Herczeg Ferenc 1894-ben megjelent regényén alapuló film nemcsak a műfaj hazai képviselőire hatott, de különös módon az amerikai sikerfilm, a Vissza a jövőbe egyes motívumait is megelőlegezte.
A kalandvágyó gróf, Tibor Ákos (Szilassy László) egy átmulatott éjszaka után jelentkezik Sergius professzor (Baló Elemér) hirdetésére, aki azt állítja, feltalált egy időutazásra alkalmas gépet. A professzor és a gróf visszarepül Mária Terézia idejébe, ahol Tibor beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába (Karády Katalin). A film teljeskörű, 4K felbontású restaurálása a NFI Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A Szíriusz fényvilágának helyreállítása Nagy András operatőr közreműködésével történt.
Az Európai Filmarchívumok Szövetségének (ACE) A Season of Classic Films nevű programjában történt restaurálást az EU Creative Europe MEDIA szekciója támogatta. A „klasszikus filmek évada” immár ötödik alkalommal tér vissza újonnan restaurált filmek ingyenes vetítésével a mozikba és az internetre. Az európai összefogással megvalósuló projekt a filmarchívumok munkájára hívja fel a figyelmet, célja, hogy különösen a fiatal korosztály körében népszerűsítse a filmmegőrzés és a filmkultúra ügyét.
A korábbi évek során a program több mint 170 európai film restaurálását és forgalmazását támogatta. Az NFI Filmarchívum Sugár Pál Rabmadár című némafilmjét, Gaál István Orfeusz és Eurydiké című operafilmjét, valamint Kovásznai György Habfürdő című animációs kultfilmjét újította fel és mutatta be a projekt keretében.
