20 éves volt, amikor bemutatták a Körhintát, Fábry Zoltán filmjét Párizsban.  A premieren Jean Cocteau kezet csókolt neki, Trufaut írt róla. Másodéves főiskolásként sztár lett egy csapásra. Diploma után a Nemzeti Színházba szerződik akkor, amikor mindenki kötelezően vidéken kezd, és már az első három évben tíz filmben játszik. A Nemzetiben töltött 12 év után Győr, aztán a MAFILM társulata 10 évig, majd Szolnok, és nyeri a díjakat itthon és külföldön. A legjobb női alakítás díja Chicagóban, Karlovy Varyban, Cannes-ban, Taorminában, Salermóban, három alkalommal is életműdíj, itthon pedig két Kossuth-díj, Kiváló Művész-díj és a Nemzet Színésze.


Életrajzi adatok
Született: Pély, 1935. november 23.
Családi adatok: Férjezett, Maár Gyula.
Színház- és Filmművészeti Főiskola 1958.
1958 - Nemzeti Színház,
1979 - Győri Kisfaludy Színház,
1980 - Mafilm,
1990 - Szolnoki Szigligeti Színház.

Díjak:
Balázs Béla-díj 1959.
Jászai Mari-díj 1964, 1969.
Érdemes Művész 1971.
Kossuth-díj 1973.
SZOT-díj 1975.
Cannes: Arany pálma-díj 1976.
Legjobb női alakítás díja: Chicago 1971.
Karlovy Vary 1972.
Taormina 1977.
Kiváló Művész 1977.
Pro arte-díj 1981.
Magyar Művészetért-díj 1989.
Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja 1991.
Déryné-díj 1993.
Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997.
Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja 1997.
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.

Életmű-díjak: Sorrento 1971; Karlovy Vary 1978; Cannes Mandragora-díj 1983; Magyar Filmszemle 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998.
Fontosabb szerepek: Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok Viola; Mária; Romeo és Júlia Júlia; Júlia dajkája; Lear király Cordelia; Minden jó, ha vége jó; Téli rege Hermione, Arbuzov: Tánya címszerep, Vörösmarty: Csongor és Tünde Tünde, Móricz: Úri muri Rozika, Ibsen: Peer Gynt Solvejg, Tolsztoj-Piscator: Háború és béke Natasa, Osztrovszkij: Vihar Katyerina, Zorin: Varsói melódia Helga, Weiss: A luzitán szörny 3. beszélő, Hacks: Szép Heléna Heléna, Bulgakov: Iván, a rettentő Zinajda Mihajlovna, Brecht: A szecsuáni jólélek Sen Te; Sui Ta; Kurázsi mama címszerep; A vágóhidak Szent Johannája Johanna Dark; Egy fő az egy fő Leokádia Begbich, Brecht-Weill: Koldusopera Celia, Albee: Mindent a kertbe Jenny, Becket: Óh, azok a szép napok Winnie, Németh: Szörnyeteg Amál, Lajtai-Békeffi: A régi nyár Mária, Örkény: Macskajáték Egérke, Goldman: Az oroszlán télen a királyné, Bellon: Csütörtöki hölgyek Marie, Petrusevszkaja: Három lány kékben Fjodorovna, Wesker: Gyökerek Beatrice Bryant, Spiró: Csirkefej vénasszony, Bornemisza: Magyar Elektra Elektra, Giraudoux: Chaillot bolondja Aurélia, Williams: Üvegfigurák Anna Wingfield, Dosztojevszkij-Vasziljev: A nagybácsi álma Maria Alekszandrovna Moszkaljova, Feydeau: Osztrigás Mici Gabrielle, Ionesco: A székek öregasszony, Csehov: Cseresznyéskert Ljubov Andrejevna; Ranyevszkaja, Schwajda: Csoda Bíborka, Eörsi: Az interjú Gertrúd, García Marquez-Schwajda: Száz év magány Ursula, Beaumarchais: Figaro házassága Marcelina, Tóth Ede: A falu rossza özv. Feledi Gáspárné, Enquist: Képcsinálók Lagerlöf Zelma.

Filmek: Körhinta; Külvárosi legenda; Vasvirág; Édes Anna; Kölyök; Gyalog a mennyországba; Házasságból elégséges; Elveszett paradicsom; Két emelet boldogság; Négy lány az udvarban; Sikátor; Csend és kiáltás; Holdudvar; Szerelem; Trotta (NSZK); Szeressétek Ódor Emíliát; Szerencsés Dániel; Végül; Prés; Utazás a koponyám körül; Szent Péter esernyője; Pacsirta; Párbeszéd; Várakozók; N. N. a halál angyala; Szarvassá vált fiúk; Visszaesők; Volt egyszer egy család; Hangyaboly; Szerelmem, Elektra; Macskajáték; Déryné hol van?; Teketória; Szegény Dzsoni és Árnika; Felhőjáték; Első kétszáz évem; Szamárköhögés; Eszterkönyv; Music Box (USA); Napló apámnak, anyámnak; Agglegény (olasz-magyar); A nyaraló; A skorpió megeszi az ikreket reggelire; Csapd le csacsi!; Hoppá; Indián tél; Kovács Éva story; Vigyázók; A turné; Hosszú alkony.

Tv: Ezer év; Gépírók; A régi nyár;Varsói melódia, A montmartre-i ibolya; Csinszka; Peer Gynt; Kisunokám; Romeo, Júlia és a sötétség; Irgalom; Színész vagyok (portréfilm); Micsoda útjaim (tv-show); Ez csak színjáték (tv-show); Az oratórium; Mert ahová te mész, oda megyek én is; A biblia; Lement a hold; A lőcsei fehér asszony; Cseresznyéskert; Találka Párizs mellett; Matthiász panzió; Törőcsik Mari 60 éves; Törőcsik Mari Cannes-ban; Törőcsik Mari Karlovy Varyban.(A filmes összeállítás szerkesztője: Horváth Márta)

Törőcsik-portré - m1, november 22., 21:05
 
A hétköznapi ember számára úgy tűnhet, hogy egy-egy ismert művész életét  jól ismeri. Alig létezhet ember ebben az országban, aki ne látta volna Törőcsik Mari alakításait, emlékezetes filmjeit, tv-játékait.. A Magyar Televízió a Nemzet Színésze születésnapján úgy gondolta, bemutatja  a nézőknek a színészt, az embert, a családanyát, a feleséget úgy, ahogyan azt eddig  talán senki még.  Törőcsik Marival Alföldi Róbert  beszélget, aki egy kicsit másképp kérdez, mint ahogyan eddig mások.

Házasságból elégséges: m1, november 13., 19:30

Szöszi és Árpi nagyon szeretik egymást. A lány fodrász, a fiú cukrász. A lány szülei elváltak, így Szöszi a nagyszüleinél él. Árpi összevész édesapjával és elköltözik otthonról. Hogy ne legyen magányos, összeházasodnak Szöszivel. Felkészületlenek azonban az önállóságra, ezért folyamatosak köztük a nézeteltérések. Szöszi haza költözik...
Törőcsik Mari születésnapja alkalmából elsőként sugározzuk ezt a kedves, könnyed filmet, amelyben a színésznő mellett a kor nagy sztárjait és a fiatal Bodrogi Gyulát is  láthatjuk.
Írta: Gergely Márta. Fényképezte: Magyar József. Zene: Bágya András. Rendező: Wiedermann Károly.
Szöszi - Törőcsik Mari, Árpi - Bodrogi Gyula, Nagymama – Kiss Manyi, Nagypapa - Makláry János, Körmendi – Szabó Ernő, Körmendiné - Fónay Márta, Zsuzsi - Szemes Mari, Pista - Kállai Ferenc, Zsiga - Márkus László.


Körhinta: m1, november 20., 19:30

Pataki Mari és Bíró Máté a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Fekete Sándorhoz. Az apa baltával támad lányára, aki világgá indul...
 A film 1968-ban az első "Budapesti tizenkettő"-be is bekerült.
Rendező: Fábri, Zoltán. Fényképezte: Hegyi Barnabás. Zene: Ránki György. Forgatókönyvíró: Fábri, Zoltán, Nádasy László.
Pataki Mari - Törőcsik Mari, Bíró Máté – Soós Imre, Farkas Sándor - Szirtes Ádám, Pataki István - Barsi Béla, Patakiné - Kiss Manyi, Samu János – Farkas Antal, Czigány Márton - Suka Sándor.


Déryné, hol van? m1: november 22., 23:45 

Déryné, az öregedő színésznő három napját mutatja be a film. Már ismeri a színészmesterség minden csínját-bínját, de mire ide eljutott, kiöregedett a fiatalabb női szerepekből. A közönség egyre inkább az új csillag, a "divatos" Schodelné felé fordul. Tizennyolc év után visszatér férjéhez, az őt visszafogadó Déryhez, de ez az életforma teljesen idegen számára. Visszaszökik hát a színházhoz…
Maár Gyula balladisztikus hangvételű filmjének főszerepét Törőcsik Mari játssza, aki  itthon ezért az alakításáért a Magyar Filmkritikusok Díját, Cannes-ban pedig a legjobb női alakítás díját kapta. A színésznőt születésnapja alkalmából köszöntjük a filmmel.
Írta és rendezte: Maár Gyula. Fényképezte: Koltai Lajos. Zene: Chopin, Cseh Tamás, Juliua Fucik.
Déryné - Törőcsik, Mari, Déry - Kállai, Ferenc, Déry anyja - Sulyok, Mária, Intendáns – Ráday Imre, Jancsó - Major Tamás, Schodelné - Esztergályos Cecília.


Szerelem m2: december 17.,  21:00 
János börtönbe került. Betegágyáról már felkelni sem tudó édesanyjának nem szabad megtudnia az igazságot. Luca, János hűséges felesége azt a mesét találta ki, hogy János Amerikában él, boldog, dolgozik, megtalálta élete értelmét. Az idős hölgy elhiszi a történetet, különösen azok után, hogy időnként levelek, lapok érkeznek „Amerikából.” A két nőt ezer apró szállal köti össze a szeretet, amely abból a szeretetből táplálkozik, amelyet mindketten János iránt éreznek…
A filmet a hazai kritikusok az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották.
Írta: Déry Tibor. Fényképezte: Tóth János. Zene: Mihály András. Rendező: Makk Károly.
Az öregasszony - Darvas Lili, Luca – Törőcsik Mari, János - Darvas Iván, Feri - Bitskey Tibor, Erzsi - Szakács Eszter, Irén - Orsolya Erzsi, Az orvos - Mensáros László.