1625 BAL TNTavasz óta tartanak a Jancsó-napok, s az őszi születésnapkor még inkább így lesz, moziban, tévében, mindenütt... – írnám, ha így volna; de bármennyire sokat láthatunk Jancsó-filmet, soha nem eleget ahhoz, hogy mindenfajta történelmi öncsalásunkkal vidoran feleselhessünk. Mindezt nem a Mester egy közeli munkatársa, vagy (ha van ilyen) elvakult híve mondja, hanem olyan néző és kritikus, aki ugyan a legnagyobb magyar filmrendezőnek véli, de azért a “Vörös Helikopterről” (iSzerelmem, Elektra/i) nem valami jó a véleménye – egyébként sok tévedését is értékesebbnek tartom, mint mások sikereit. brbr3889 JOBB TN“Jancsó Miklós történelme” – ez a címe a Duna Tv érdekes életmű-sorozatának, melyben most az iÍgy jöttem /ipereg. Ez az első “igazi” Jancsó-opusz, vagyis az eredeti és tehetséges iOldás és kötés /iután ebben a filmben találkozhatott először a néző a meglehetősen furcsa, nyers és szokatlan képsorokkal. Nyers és szokatlan történelem-szemléletről van szó természetesen, a képsorok ezt közvetítik.brbrAz iÍgy jöttem /ielőtt egy nappal, ugyancsak a Duna Tv vetíti a rendező 1968-ban készült iCsend és kiáltás/iát. Mintha évtizedek teltek volna el a két film között. Aligha szokták naivnak vagy ártatlannak nevezni Jancsó látását.3890 BAL TN A iCsend és kiáltás/ihoz képest azonban a korai iÍgy jöttem /imég akkor is naiv szemléletűnek hat, ha éppen a naivság és együgyű becsaphatóság a tárgya és témája. A két film között ugyanis Jancsó a iSzegénylegények/ikel és más műveivel Európa legjelentősebb alkotói közéemelkedett, formanyelvét. látásmódját ekkor már Itália és Párizs fontos és mérvadó szaklapjai elemzik. A kelet-európai történelem tömegpusztító, tömegsodró tanulságai és a nyugati filmművészetben Antonionitól ábrázolt, “elidegenedés” Jancsónál úgy forr addig soha nem látott egységbe, hogy keleti, nyugati nézőt egyaránt megragad – de csak a művészmozik, az egyetemek, a filmklubok történelemre érzékeny nézőit.brbr2549 JOBB TN1968/69 amúgyis fontos csúcs Jancsó pályáján. Cannes-ban ő az esélyes, épp a iCsend és kiáltás/isal. “Jóvá akarják tenni” a iSzegénylegények /imellőzését, mint ahogy 56 után már nem volt idő jóvátenni a Fárbri-film, a iKörhinta /imellőzését. Most minden készen áll, a zsűri is tudja, Jancsónak díj jár--- Ekkor azonban 68 Párizsának kisforradalmi lendülete Cannes-t is megrázza. Félbeszakad a fesztivál, nem kell filmverseny, nem kell díj, kiáltják a polgárellenes lázongók, s velük Jancsó is, megérdemelt díjat tehát most sem kap.brbrE történelmi tragikomédiának nincs vége: 68 májusában Jancsó Párizsban a helyszínen figyelhette a barikád-jelszavakat. A félbeszakadt fesztivál után hazatér forgatni. Forgatni a iFényes szelek/iet, egy húsz évvel azelőtti diktatúra születését és belső törvényeinek természetrajzát. Vezetők és vezetettek: hamis jelszavak igaz hittel – ennek koreográfiáját csak Jancsó ismeri. A diktatúra naiv segédcsapata, a NÉKOSZ, melyben orruknál vezetettek és máris rossz jellemű végrehajtók váll-váll mellett jelennek meg az ő vásznán. Farmer-ruhás bolsevikok, zsidó dalt éneklő papneveldések. Emberkeveredés, de a boszorkánykonyhában tömeggyilkos politikai bűnözők tevékenykednek, mindenféle naiv hitek fölött állva.brA forgatás egyik napján, augusztus 21-én reggel a rádióból hallja forgatásra menet Csehszlovákia szovjet megszállását, a “baráti segítségnyújtás” hírét. Akkor is messze kerülne mostmár az iÍgy jöttem /ióvatosan lelkes és szigorúan szemlélődő, de valamiképp mégis optimista világától, ha belső művészi fejlődése révén nem lépte volna még e fázist. Az iÍgy jöttem /ifiatal magyar katonaszökevénye még csak nem is igazi katonaszökevény. A történelem nélküle zajlott, fölötte és mellette, s talán akkor nyílik ki a szeme a valódi világra, ha valamiképp része lesz a történelemnek, s nemcsak bolondul sodródó áldozata. Szép film volt, bemutatásakor csak a furcsaságát vették észre: hergelte, sértette a nézők készen kapott