Mindezt a Gulyás János által írt nyílt levél kapcsán mondom, amire csak azért reflektálok, mert személyes megszólításban részesültem, miközben nem szívesen csinálok propagandát egy olyan filmnek, amelyet – mint ahogy azt elmondtam az említett nyilvános vitán – nem tartottam alkalmasnak arra, hogy versenyfilmként szerepeljen a Szemle műsorán.
Egész egyszerűen azért, mert semmi mást nem láttam, mint egy történés dokumentálását, amelyik valószínűleg fontos forrásanyaga lehet majd évek múlva a politika-történészeknek, kutatóknak, de sajnos nem dokumentumfilm, hanem csupán videó-dokumentálás.
És miután a nevezett történés megrendelésre, vagy önként vállalt módon éles politikai tartalmat hordoz, az a magánvéleményem, hogy az erről szóló dokumentáció szintén elfogult politikai mondandót hordoz, más szavakkal propaganda-anyag, és mint ilyen nem való egy szemlére.
És ezen a ponton vettem számra Leni Riefenstahl nevét, mondván, hogy ha valaki propaganda filmre vetemedik, akkor azt (is) nagyon profi módon kell csinálni, mint például, ahogy azt a nevezett hölgy tette (mégha rossz célok érdekében is), viszont ez, a Gulyás János által készített videómű egyszerűen rossz, mint dokumentumfilm és mint propagandaanyag egyaránt.
És most egy kis formális logikai okfejtés: ha valaki azt állítja, hogy Leni Riefenstahl (pontosan tudom, hogy kicsoda Helene Bertha Amalie "Leni" Riefenstahl) jó propagandafilmeket készített szemben Gulyás János nevezett művével szemben, ez lehet egy sommás állítás, lehet hogy igaztalan, lehet, hogy elfogult és szubjektív, de semmi esetre sem jelenti azt, hogy én személy szerint lefasisztáztam volna Gulyás Jánost. Távol álljon tőlem.
Hogy mindezekől hogyan következik az, hogy szerintem ma Magyarországon nemzeti-szocialista kormány lenne, hát ez egyszerűen ostobaság! Az meg egyszerűen a hazugság kategóriája, miszerint én bárkit is leantiszemitáztam volna, személyt vagy filmet, bármit. Ha valaki ezt állítja, akkor egyszerűen hazudik!
Idézet a nyílt levélből:
„Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogyan lehet egy ilyen elfogult, gyűlölködő szemléletű ember elő- majd fő zsűritag, s dönt szabadon filmekről, személyekről.”
Erre a kérdésre több válasz is adható. Egyrészt nem tudom, milyen alapon választott a Szemletanács a zsűribe, felkértek és én örömmel elfogadtam. Másrészt akik ismernek, pontosan tudják, hogy sok-sok rossz tulajdonságom van, de ezek között nem szerepel a gyűlölködő szemlélet, továbbá egy zsűriben az ember megpróbál a tőle telhető mértékben elfogulatlan lenni, én is megpróbáltam, több-kevesebb sikerrel. Harmadrészt sem filmekről, sem emberekről nem döntöttem, csupán 1 (egy) szavazat voltam a grémiumban. Azt viszont nyíltan vállaltam, lásd a felemlített vitát.
És ha már Gulyás János felveti, hogy ezt megelőzően több filmjét is kizsűrizték már (értelemszerűen más és más összetételű zsűrik), akkor az okokat mérlegelve felvetődik egy alternatív gondolat, azon túl, hogy őt politikai tartalmú filmjeiért üldözik. El kéne ezen gondolkodni.
Kabdebó György, egy a zsűriből
Budapest, 2008. február 12.