„Az Inforg kisjátékfilmes stúdióként kezdte, és a kis- és nagyjátékfilmekkel párhuzamosan dokumentumfilmeket is gyárt, így aztán versenyben van öt dokumentum- és három kisfilmünk” – foglalta össze a filmhunak Muhi András a stúdió szereplését a 38. Magyar Filmszemlén. Idén nem neveztek nagyjátékfilmet a versenyprogramba, ami lehetővé tette, hogy Muhi András a nagyjátékfilmes zsűri tagjává váljon Ulrich Gregor, Ellis Driessen, Mike Goodridge és Enyedi Ildikó oldalán.

A nagyjátékfilm hiánya nem okozott fennakadást a szakmai nap programjában: a feltűnően erős dokumentumfilmes mezőny is megtöltötte egész napra a Művész mozit. Bódis Kriszta Falusi románc-a immáron sokadik teltházát ünnepelhette (interjú a rendezővel itt), nagy érdeklődés kísérte Varga Ágota Szemünk fénye című dokuját, és Zelki János Vagon című filmjének vetítésén sem lehetett leejteni egy tűt sem a Művész mozi Chaplin termében (kritikánk hamarosan olvasható.)

Bódis Kriszta Falusi románc-a sokadik teltházát ünnepelhette

Az idei filmszemle kisjátékfilmes mezőnye ígéretes: sok fiatal alkotó képviselteti magát ebben a műfajban. Az első kisjátékfilmes blokk igencsak vegyesre sikeredett: volt itt kísérleti dokumentumfilmtől kezdve animációs tanulmányon át kisjátékfilmig minden. Mint Muhi András bevezetőjéből kiderült, az Inforg stúdió egyértelműen kacsintgat az animációs filmgyártás felé: „Az Inforg egy kis gömböc, egyre több műfajt szeretnénk lefedni”. Péterffy Zsófia Médea című nagyjátékfilmjének gyártásában mindenképpen részt fognak venni, és közreműködtek már a filmhez készülő ún. pilótafilmben is, amely egy négyperces etűd a készülő nagyjátékfilmhez.

Hasonlóan, egy nagyobb léptékű alkotásból kimetszett két perc képezi a Magyarfutball recitativot, amelyet az ifjabbik Muhi András készített a magyar futball jövőjét képező ificsapatokról. (A teljes hosszúságú film, a Magyarfutball, 91. perca dokumentumfilmes versenyprogramban tekinthető meg.) Oláh Lehel is új filmmel jelentkezett: hagyományos szerkezetű Természetfilm-jéből sokat megtudhatunk hazánk éghajlatáról, valamint arról, hogyan lehet ezzel a tudásanyaggal becsajozni.

Igazán nagy várakozás a kilenc órás kisfilm blokkot előzte meg (ami ekkora már inkább volt tízórás a folyamatos csúszásnak köszönhetően), hiszen itt három, a versenyprogramban is szereplő kisfilmet vetítettek. Az már a vetítés előtt kiderült, hogy van egy kis bibi: nem érkezett meg „a Misi filmje”, azaz Schwechtje Mihály Az alma című kisjátékfilmje. „Hetek óta azon dolgozunk, hogy celluloidról vetíthessük már itt a Művészben is, sajnos ezt nem sikerült elérnünk, a szemlén azonban már 35 mm-ről fogják vetíteni a filmet.” – sajnálkozott Muhi András.

Addig Cantu Benjamin Spark című filmjével vigasztalódtunk, amely alapvetően a Potsdami Film és Televíziós Főiskola gyártásában készült, ám az utómunka költségeibe az Inforg stúdió is beszállt, és a 38. Magyar Filmszemle programjában is látható lesz majd az asztrofizika és a szerelem összefüggéseit kutató kisfilm.

Nemes Jeles László munkája az idei szemle egyik kiugró munkája

Az este végére befutott „a Misi filmje” is, Az alma, amely a kisember csodával való szembesüléséről szól, ahogyan a főszereplő almatermesztő képtelen feldolgozni, hogy egyetlen akácfája almát termett, majd ennek következményeként (?) halottakat támaszt fel, és végső gyötrődésében döntő lépésre szánja el magát.

Nemes Jeles László filmjéről már korábban is pusmogtak, hogy érdemes rá odafigyelni. A film bizonyította is hírnevét: a Türelemtulajdonképpen egyetlen arcközeliből áll, egyetlen női arcot követünk teljesen némán a zegzugos térben, Erdély Mátyás kamerája pedig egyetlen snittben követi le a bonyolult koreográfiát. Az mindenesetre tény, hogy Nemes Jeles László munkája az idei szemle egyik kiugró munkája lesz.