Angol nyelvi osztályba jártam gimibe Békéscsabán, ahol volt egy nagyon jó média tanárom, Barát Tünde, ő sajnos pár éve elhunyt. Nagyon élveztem az óráit, úgy éreztem, ez az egyetlen, ahol nem száraz lexikális tudást akartak átadni, hanem kreatív feladatokat kértek tőlünk és önálló gondolkodásra sarkalltak. Felszabadító volt, nagyon fiatalon elképesztő filmeket láttunk ott, Tünde sok Tarr Bélát mutatott.
Milyen hatással voltak rád a filmjei 16 évesen?
Nehéz volt, meg nem is értettem őket, de nagy hatással voltak rám, Víg Mihály zenéje belém égett. Nyilván nem kezdtem el 15 évesen Krasznahorkait olvasni, de már az elején nagyon megszólított, közel érzem magamhoz ezt a világot. Sokat voltam a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastélyromnál, ami több Krasznahorkai regényben visszaköszön helyszínként. Fontos nekem az Alföld. Tünde vitt el Ceredre is a filmes táborba, médiából is érettségiztem, nem volt kérdés, hogy ez érdekel.
Már ekkor el kellett döntened, hogy a film vagy zene a fontosabb?
Zongorázni jártam és érdekelt a zene, de mivel apa és a nagybátyám is zenével foglalkozott, az volt bennem, hogy én inkább filmezek. Elmentem felvételizni az SZFE-re, végül a METU-ra vettek fel BA-ra, ott specializálódtam egy év után a vágó szakra. Eleinte elég nehéz volt, mert sokan vannak ott úgy, hogy nem tudják miért vannak ott. El kell telnie másfél-két évnek, mire megtalálják egymást azok, akik tényleg filmet akarnak csinálni. Így találkoztam Beleznai Márkkal és Barna Mátéval, velük azóta is együtt dolgozom, Máté fényképezte a legutolsó filmemet, az Arturiát. Márkkal meg azóta is teljesen össze vagyunk nőve.
Nagy álom volt a rendezés, de közben félelmetes volt az az érzés, hogy földönfutó leszek. Szacsa (Szalai Károly vágó - a szerk.) óráit nagyon élveztem, közvetlen volt és barátságos. Itt dőlt el, hogy ha van lehetőség, akkor rendezek, de vágni is fogok. Nem jár akkora felelősséggel, praktikus tudás, és a zeneiség is visszaköszön benne. Éreztem, hogy megy. Márknak addigra már láttam egy-két órai etűdjét, és amikor már a vizsgafilmekre készültünk, azt mondtam neki, hogy bármit csinál, azt én szeretném megvágni, merthogy én vágó vagyok. Ezt akkor így nem döntötte el senki az osztályban, csak én. Ebből lett az Agapé.
Kőváry Dániel, Paizs Miklós, Ónodi Eszter és Vajda Kristóf a Diszkó Diktátor forgatásán
Vágóként szeretted is az ilyen nagyon vágásközpontú filmeket is, mint például a Whiplash?
Mindig is nagy geek voltam. Edgar Wright filmjeit nagyon szerettem, főleg a trükkös megoldásokat, más kérdés, hogy én végül slow cinema vágó lettem. Bármi anyag, amit eddig kaptam, akár még ugyanattól a rendezőtől is, teljesen más volt. Vágtam nemrég egy rövid musicalt, Jimmy Hard balladája a címe. Ehhez a nyolc perces zenei betéthez nagyon pontos vizuális koncepciója volt a rendezőnek, S. Papp Máténak, előre tudta, mit és hogyan akar. Nincs minden esetben így, de általában azok a filmek, ahol vágásilag nagyon bonyolult megoldásokat látunk, azok jó előre ki vannak találva. De én félve fejtegetek, mert sok mindent csináltam, de még így is nagyon keveset. Szacsát rendszeresen pusholom, hogy hadd üljek be mellé vágóasszisztensnek egy nagyjátékfilmbe. Azt hiszem azért kell dupla annyira pörgetnem magam, mert nem jutottam be egyik 6x6-os osztályba sem. Többször nekifutottam, utoljára egész sokáig eljutottam, de aztán szétverték az egyetemet és nem jelentkeztem többet.
Hogyan élted meg a visszautasításokat?
Rosszul estek, de soha nem volt kérdés, hogy ezt akarom csinálni. Inkább úgy fogtam fel, hogy jó, hogy így alakult, mert találkoztam Márkkal és Mátéval, és sok más mindenkivel, akikkel szeretek együtt dolgozni. A hátránya az, hogy akik viszont jártak SZFE-re, ők tudnak dolgozni vágóasszisztensként, az emberek egyből tudják róluk, hogy vágók.
Milyen Márkkal együtt dolgozni?
Márknak azért is jók a filmjei, mert sokat foglalkozik velük, mindenre hagy időt. Van, hogy fél évet vágunk, hogy eljussunk egy fázisig, aztán lerakjuk, kicsit eltávolodunk tőle, majd visszatérünk az anyaghoz, és ez nagyon jót szokott neki tenni. Másoknak is szoktam javasolni, hogy iktassunk be ilyeneket, ha van rá idő.
Vajda Kristóf, Kőváry Dániel és Paizs Miklós / Fotó: Vîrvaş Dóra
A saját filmed vágását is át tudod engedni egy vágónak?
A Diszkó Diktátort én vágtam, Márk sokat segített, kb. dramaturgként volt jelen az utómunkák alatt. Nagyon drámai volt nézni a saját anyagomat, nehéz volt szembesülni vele, ezért sokáig is készült. Ott eldöntöttem, ha én valaha rendező leszek, a vágást átadom másnak. Az Arturiát már Hegedüs Csenge vágta, ami egy sok szempontból pozitív és új élmény volt, de így is nehéz volt ellenállni a kísértésnek, hogy vágni akarok.
A Diszkó Diktátor 2020-ban készült, milyen érzések ugranak be a forgatásról?
A mai napig nem tudom, hogyan hoztuk össze. Nagyon fiatalok voltunk, kaptunk a sulitól 300.000 forintot, anyukám és nevelőapukám adtak pénzt - ők a mai napig rengeteget támogatnak és szinte az összes forgatásomon ott vannak velem -, meg Máté apukája is. Írtam ilyen teaházaknak, meg a Gyógyulás a Gyászért Alapítvány is adott 50.000 forintot, teljesen elképesztő helyekről harácsoltunk össze pénzeket. Nem volt producer, nem is gondolkodtunk, csak vakon csináltuk. Nem castingoltam, kitaláltam, hogy legyen az apa a Paizs Miki, mert az tök menő lenne. Akkor láttam a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) -ot, amiben Vajda Kristóf a főszereplő, és megkértem, hogy jöjjön el ide is. Ma már sok mindent máshogy csinálnék, a forgatókönyvben, a rendezésben is. Ma már kicsit nehezen nézem meg, de büszke vagyok rá, hogy egy aranyos, színes film lett, nagyon sokan és sokat dolgoztunk rajta, ezért is örülök, hogy most megjelenhet itt.
A filmben elég erősen jelen van a zene, nem menekültél előle olyan messzire.
Az sose volt kérdés nekem, hogy filmet akarok rendezni. Miről akarok beszélni? Ami érdekel. Mi érdekel? A zene. Nagyon szeretem a lemezeket, romantikus nekem a DJ kultúra. Volt a fejemben egy vicces funky világ, szeretem a Pop, csajok, satöbbit, a Scott Pilgrimet (innen például az ötlet Rebák Tomi animációs outrojára), és szerettem volna egy filmet, ami egy lemezboltban meg egy klubban játszódik. Goldberg Emília, volt BA-s osztálytársam írt az ötlethez egy forgatókönyvet. Utólag sajnálom, hogy minden stilizációt, világépítést, világítást és a zenei megoldást is a sztori fölé helyeztem, jó lett volna több időt foglalkozni a könyvvel.
.jpg)
Vajda Kristóf / Diszkó Diktátor
Az apa-fia konfliktus mellett azért beszélsz a retro gagyi vs az érdekes, modern tánczene harcáról.
Egy kicsit most is félek attól, hogy filmben csak arról tudok mesélni, ami velem történik, ami személyes, mert közben fontosnak tartom, hogy más is tudjon kapcsolódni ahhoz, amit mutatok neki. Nem szerencsés, ha csinálok valamit, aztán csak megfogom a kezemet és gratulálok magamnak. Mindig is bonyolult kapcsolatom volt apukámmal (Kőváry Péter, zenész - a szerk.), ami azért kikívánkozik belőlem, ez egy örök harc. Sokat vitatkoztunk zenéről, meg arról, hogy mi az, ami ma megállja a helyét és mi nem. Szóval ezek a karakterek, Laci bácsi meg Peti, egy kicsit otthonról jöttek. A Diszkó Diktátor idején még élt apukám, abban olyanokról beszélek, amiket tiniként és fiatal felnőttként éltem át vele. Most lesz három éve, hogy meghalt, az Arturiában a hiányát dolgozom fel.
Őt nagyon érdekelte a zene, az egész gondolkodását és életútját meghatározta, én meg valahogy párhuzamos valóságokat próbáltam csinálni a filmekben, ahol adottak olyan karakterek, mint ő és én. Úgy is folytatódnak ezek a történetek, hogy a zene a családban marad, apáról fiúra száll. Adott egy apafigura, akivel nehéz kommunikálni, aki magának való, de van egy olyan sík, a zene, amin keresztül mégis tudnak beszélni. Ez engem nagyon foglalkoztat.
Ez könnyedebb, színesebb, viccesebb módokon, de ott van a Diszkó Diktátorban is.
Abszolút, igen. Zenéről nagyon nehéz beszélni, annyira szubjektív. Mindketten dacosak, de amúgy tök ugyanolyanok, ugyanolyan szarban vannak a csajokkal, ugyanaz a történet látszik megismétlődni. A női karaktereket sokkal jobban kidolgozhattuk volna, idegesít, hogy semmilyen feloldozás nincs Peti barátnőjével, Angélával, őt Megyesi Pálma alakította. Dezső Bálint mondja mindig, hogy csináljunk belőle egy sorozatot, mert olyan, mint egy pilot – remélem olvasod !
A film elején van egy jelmezes buli. Leleveleztem a Mafilm ruhatárával, hogy egy farsangi buliba kellene nekünk sok jelmez. Baranyi Fanni elsőasszisztens mellett nem volt sok segítségem, nem volt igazi gyártás sem, így az operatőrrel, Mátéval mentem ruhákat válogatni, mert ő ért rá és neki volt egy egyterű kocsija. Onnan diákkedvezménnyel elhoztunk rengeteg jelmezt kb. 2000 forintért. Ebben az autóban volt a milliós kameratechnika, rápakolva a mafilmes jelmezek, amiknek a valós értéke kb. 300.000 forint lehet – ezekre mentek rá a keretek, a lámpák meg a kaja és így mentünk minden nap forgatni. Valahogy mégsem lett baja semminek. Őszintén nem tudom, hogy csináltuk meg.
, Megyesi Pálma (Angéla) és Vajda Kristóf (Peti).jpg)
Paizs Miklós, Megyesi Pálma és Vajda Kristóf / Diszkó Diktátor
Paizs Miki, vagyis Sickratman egyből igent mondott?
Megszereztem a számát, felhívtam, elolvasta a könyvet, tetszett neki, eljött velünk hat napot forgatni. Adtunk rá egy telefonmintás inget, ezt is a Mafilm jelmezei között találtam, sajnálom, hogy nem nyúltam le. Nem teljesen értem, hogy miért vállalta el, nagyon jófej volt. Sajnos a Friss Húsos vetítésre nem engedték be, mert ez még a Covid idején volt, ahol oltásigazoló kártyával lehetett csak beülni a moziba, és ő ezt nem váltotta ki, a szabadtéri vetítésen tudta végül megnézni. Ismerték is egymást korábbról Ónodi Eszterrel, ez is jól jött ki.
Ránéztem a top 4 filmedre Letterboxdon, tudod őket fejből?
Igen, az Interstellar 5555, Blade Runner, az Aftersun és az Eden.
Azért kérdezem, mert ebből kettőre van utalás a filmben. Szereted ezeket az easter eggeket?
A Diszkó Diktátor egy love letter önmagamnak és a gyerekkoromnak. A Daft Punk maszk, Peti szobája is tele van cuccokkal, az Enterprise a Star Trekből, vannak lemezek a falon, Kaminsky, Mr. Oizo, sok francia techno meg house, amiket szeretek.
Mennyi lemezed van?
Apánál ezernél is több lemez van, amiket nem hoztam el, mert egyrészt ennyit nem tudok tárolni, nekem is van vagy 300 darab, az övé meg egyben egy könyvtár, nem akarok hozzányúlni. Hébe-hóba lenyúlogatok dolgokat, az elektronikus lemezeket elhoztam. Majd egyszer lehet a többit is, de most jó, hogy ott vannak az öcséimnek.
Babinchak Atanáz / Arturia
Az Arturia a Diszkó Diktátorhoz képest már profi módon készült?
Annak már volt egy klasszikus menete, 2022-ben pitcheltem az első verzióját Friss Húson. Kicsit szerencsétlenül alakultak az egyetemi éveim, mert az ELTE-re nem vettek fel MA-ra, ezért a METU-n maradtam, és végül ott készült el ez a film. Berecz Marci barátom lett a producer, ő segített kollaborálni Osváth Gáborral, így a Filmfabriq lett a gyártó. Ahhoz képest, amit felvázoltam a kocsiba hányt cuccokkal, ez profi gyártás volt. Ugyanúgy kisköltségvetésű, szerény produkció, de ég és föld a kettő.
Egyrészt volt átgondolt, igazi casting, így találtam meg Molnár Erika színésznőt a nagymama szerepére és Babinchák Atanázt, aki egy agyongyűrőtt, szétjegyzetelt forgatókönyvvel és 120%-os felkészültséggel esett be az utolsó casting végére. Másrészt Seres Donát, Kertai Kristóf és Mink Marci triójnak hála egy elképesztően ütős asszisztensi-gyártási csapat tolta végig a forgatást, vidéken, a decemberi mínuszokban. Legszívesebben felsorolnék minden egyes embert, akivel együtt dolgozhattam, de majd lesz olyan is. Elmondhatatlanul várom, hogy ezt a filmet bemutathassam.
Apukád még élt, amikor pitchelted az Arturia történetét?
Akkor még nem halt meg. Minden, ami ebben a filmben vizuálisan jelen van, az volt nagyjából a filmterv, de nem volt sztori. Apa már nagyon beteg volt, egy viszonylag gyors lefolyású ALS betegsége volt, mint ami Stephen Hawkingnak vagy talán Karsai Dániel egy közelebbi példa. Nyilván ez nagy hatással volt rám, de a pitchelésnél nem volt még meg a történet. Tavasszal pitcheltem, nyáron halt meg. Utána valahogy adta magát, hogy ez lett a történet, hogy hazamegyünk a főszereplővel vidékre az apja halála után.
Az korábban is megvolt, hogy megint DJ lesz a főszereplő?
Igen ez állandó, ez még maradni is fog egy darabig, hogy DJ a főszereplő. Ez egy olyan toposz, amit szeretek, izgalmas nekem ez a világ. Nem túlhasznált téma, a magaménak érzem, ismerem, szeretem, még ragaszkodom hozzá.
Arturia
Mia Hansen Love is folyamatosan magáról forgat, szóval nem kell attól félned, hogy ez a téma hamar kimerülne.
Igen, de közben ő annyira szépen fogalmaz, hogy a sajátodnak érzed minden történetét. Nagyon szeretem, amiket csinál. Márkkal nagyon sok órát töltöttünk együtt, és közös programunk lett, hogy Mia Hansen Love filmeket nézünk. Se neki, se nekem nem volt egyértelmű, de rájöttünk, hogy csomó minden, amit Márk csinál, az rímel Mia Hansen filmjeire, a narratívájára. Vágásban is hasznos referencia lett nekünk, külön-külön és a közös dolgainkban is.
Mindketten ismerőseim vagytok Letterboxdon, így mindig látom, ha együtt néztek meg valamit, egymás után logoljátok. Viszont észrevettem, hogy néha csillagoztok, néha nem. Miért?
Nem szeretem azt, hogy van egy film, amit megnézünk, aztán adok rá egy-két csillagot és kész, ennyi volt. Egy film annyira komplex élmény, annyit gondolkodok rajta, hogy nem is tudom sokszor mit kéne adni rá, teljesen összeomlok. Inkább az esik jól, ha valakivel még három órát beszélhetek róla. Érdekes látni, ki, hogyan használja az oldalt, Dezső például sosem ad fél csillagot, mindig csak egészet. Mindig ámulok rajta, én nem tudnám ezt csinálni. Ami jó, hogy egy csomó rendező a saját filmjéhez kvázi promófelületként tudja használni, én is akarom majd csinálni.
Dokumentumfilmet készítenél egy DJ-ről vagy zenészről, akár apukádról?
Ha csinálnék valamikor egy egész estés filmet, biztosan maradnék a szubkultúrában. Személyesen nem éltem át, de volt a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején egy aktív house és techno élet itthon. Németh Zsolt, vagyis Dan Von Schulz és Tommy Boy nevű DJ-k, ők nagyon jó zenéket adtak ki és jó bulikat csináltak, valahogy ezt kéne felfedezni. Az Éden alap referencia lenne. A francia DJ-kben azt szeretem, hogy sok mindenhez értenek. Sosem lesz belőlük egy one man show, nem ők csinálnak mindent, inkább hozzá tudnak szólni az alkotás egy csomó részéhez, ami nagyon inspirál.
Mesélj Constant K-ről!
Hobbi szinten DJ-ztem, általános iskolában halloween bulikon, meg gimiben is néha, de az volt bennem, hogy ez a maximum, én csak kevergetek. Ez is apához kötődik, azért kezdtem el beleállni jobban, mert nagyon sok fajta zenét csinált. Volt rockzenekara, zenélt a Neo-ban, a végén megint indie-rockot csinált. De élete nagy részét elektronikus zenei bandában töltötte, és ezt akartam valahogy konzerválni, továbbvinni. Innen jött, hogy akkor legyen egy név, akire egy alteregóként tekintek, mint Mr. Oizo, Quentin Dupieux zenei művészneve.
Hogy fogadtad, amikor feloszlott a Daft Punk?
Nagyon rosszul, mert csak egyszer turnéztak 2007-ben, és mindig reménykedtem, hogy eljönnek újra. De közben meg benne van az is, hogy mindent annyira coolnak gondolok, amit csinálnak, hogy még az is cool, hogy feloszlottak.
Mennyire tölti ki az életedet most a zene?
Úgy fogom most fel, mint egy hobbi, amit nagyon komolyan veszek. Igyekszem nem rágörcsölni, hanem azt csinálni, ami természetesen jön belőlem. Azért is jó az elektronikus zene, mert azt teljesen egyedül is tudom csinálni. Van egy vágó/operatőr barátom, Kovács Dávid, akivel kísérleti klipeket csinálunk a számaimhoz, így kvázi filmes projekt ez is. Felszabadít ez az egész, valahol totál külön van a munkámtól, a filmezéstől, de mégis teljesen organikusan kapcsolódik hozzá, nem feltétlenül szabadítok fel vele más kreatív csakrákat, de mégis segít, hogy ne égjek ki. Amikor megírok egy zenét, igazából ugyanazt csinálom, mint amikor összerakok egy filmet vagy egy jelenetet. Ez a zsáner, ami sample-ökre és ismétlődő szekvenciákra épül, ritmusában nagyon hasonlít egy filmre. Persze vannak benne zenei részek is, így nem volt hiábavaló az öt év zongora.
A filmnél kitűzött cél egyszer egy nagyjátékfilm, zenében is van ilyen? Láttam kiadót is alapítottatok.
Nem igazán bírok magammal, márciusban kijön egy lemezem, az elmúlt hónapokban folyamatosan jöttek ki róla a számok. Nincs menedzserem, én csinálok mindent – hátha olvassa majd egy menedzser. Nem néztem utána még semmilyen további lehetőségnek, tényleg kicsit úgy csinálom a dolgokat, mint egy őrült.
A DJ-skedés és a filmezés milyen hatással vannak egymásra? A vágáson kívül a rendezésben is van valami kapcsolat közöttük?
Amikor van egy másfél órás DJ-set, abban van a zenéknek egy dramaturgiája. Fontos kitalálni, hogy mi lesz a setlist, hogyan épülnek egymásra a számok, ez olyan kicsit, mint a filmezés, vagy a történetmesélés. Simán fel lehet osztani három aktusra. Az se véletlen, hogy a Daft Punk is filmezett egy csomót, híres rendezőkkel csináltak klipeket az első albumoknál, egy csomó filmzenén dolgoztak. Az Electroma című filmjük vizuálisan tök nagy hatással volt az Arturiára. A pitchhez onnan szedtem ki a borítóképet, úgy is vezettem fel, hogy Tarr Béla összemixelve Gaspar Noéval.
Obbágy Máté, Beleznai Márk és Kőváry Dániel Cannes-ban / Fotó: Barna Máté
Milyen élmény volt az Agapéval kijutni Cannes-ba?
Teljesen szürreális. Akkor még az Örs vezér téren laktam, egy 15 emeletes panelban, és egy Macbookon vágtunk, cigiztünk a teraszon és baromkodtunk, aztán bejutottunk vele Cannes-ba. Azt a filmet tényleg kb öten csináltuk. Különleges volt, mert a Covid miatt később, szinte csak a rövidfilmek miatt tartották meg, alig voltak nagyjátékfilm premierek.
Márk egy másik rövidfilmjében, a Kakukkfiókában nagyon szerettem a hosszan kitartott táncjelenetet a Sárga rózsa című dalra. Ez közös vágási döntés volt, vagy a te érdemed?
Annak tudom az igazi történetét! Pont Cannes-ban láttunk egy filmet, I Want to Return Return Return volt a címe, nagyon ajánlom. Ott volt egy jelenet, ami szerintem nagyon inspiráló volt Márknak, abban is van egy hosszan kitartott tánc. A Kakukkfiókában is hihetetlen dolgokat megcsináltunk a vágás során. Az utolsó képekhez a “tessék!” előtti üres képkockákból gyártottunk jeleneteket, üres tereket csináltunk, amikből összemontázsoltunk egy üres lakást, ahol már nincs ott a fiú testvére. Elnyújtottunk képkockákat, toldoztuk-foldoztuk, PNG-ben raktam oda az üres tányért az asztalra, ilyesmik. Masterclassért kiálltó munka!
DISZKÓ DIKTÁTOR
"Ritka nagy bravúr, hogy szűk negyedóra alatt öt emlékezetes karaktert képes felvázolni a Diszkó diktátor. A Sickratman néven ismert Paizs Miklós ihletett választás a megkeseredett lemezboltos szerepére, Megyesi Pálma remekül hozza a lekopni képtelen exbarátnőt, és hiába van csak egyetlen jelenete Ónodi Eszternek, így is kiérződik belőle hosszú és komplikált előtörténete a bolttulajdonos Laci bával.
Geekek és zeneőrültek alighanem könnybe lábadt szemmel fogják nézni a rengeteg összegyűjtött kacatot, a poénok ülnek, a dj karrierről álmodozó, gyámoltalan Petinek pedig teljes szívvel lehet szurkolni, hogy ne hagyja tovább, hogy mindenki belé törli a cipőjét." - írtuk a filmről a Friss Hús idején.
Rendező: Kőváry Dániel
Író: Goldberg Emília
Sztori: Kőváry Dániel
Operatőr: Barna Máté
Vágó: Kőváry Dániel
Animáció: Rebák Tamás
Zene: Obbágy Máté, Hajos Marion, Borsik Tamás
Szereplők: Vajda Kristóf (Peti), Paizs Miki Sickratman (Laci bácsi), Ónodi Eszter (Zsuzsa néni), Megyesi Pálma (Angéla), Bouquet Gergely (DJ Hello)
