A közép- és kelet-európai kreatív dokumentumfilmek legnagyobb támogatója, a 2001-ben megalakult prágai Institute of Documentary Film (IDF) az Európai Unió Kreatív Európa programjának finanszírozásával hozta létre a forgalmazási ágaként működő KineDokot, mely alternatív úton juttatja el az IDF által felkarolt alkotásokat a közönséghez nyolc országban (Magyarországon kívül Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Lengyelországban és Norvégiában). Először a Mozinet, utána az Éclipse Film lett az IDF hazai partnere, majd az oktatásközpontú kultúrantropológiai szervezet, az Anthropolis Egyesület vette át a KineDok működtetését. Szirony Szabolccsal beszélgettünk, aki a hatéves magyarországi működés kezdetétől fogva dolgozik a KineDok szakmai koordinátoraként.

KineDok vetítés / Fotó: Kreatív Európa

Az alternatív forgalmazás egy ötödik utat jelent a dokumentumfilmek közönséghez való eljuttatásában. A fesztiváloztatás, a mozis bemutató, a televíziós megjelenés a klasszikus út, és most már a VOD (video-on-demand) is egyre nagyobb szerepet kap. A mi célunk új helyszíneket találni a fizikai vetítéseknek a mozin és a fesztiválokon kívül – közösségekben, filmklubokban, vagy olyan intézményeknél, ahol a dokumentumfilmek kiegészítő események lehetnek, például a múzeumoknál és könyvtáraknál” – mesélte Szirony a KineDok forgalmazási stratégiájáról. A vetítésekhez vendégeket hívnak, közös beszélgetéseket kezdeményeznek. „Az emberek a világ aktuális témáiról szóló dokumentumfilmek által jobban megismerik egymás gondolatait és magát a műfajt is.

Az alternatív forgalmazással nemcsak a közönség jár jól, akik a hagyományos vetítéseknél gazdagabb élményt kapnak az esemény jellegű filmnézésnek köszönhetően, hanem az alkotók is. „Miután lemegy a film fesztiválkörútja, utána következik a három- vagy négyhetes moziidőszak, amit esetleg követ egy tévébemutató is. A KineDokkal viszont még egy egész éven keresztül kerülhet fizikai közönség elé a film, így tovább él a köztudatban is” – magyarázta Szirony. Mára már a szakma is elismeri a KineDok előnyeit, amivel egy dokumentumfilm a hagyományos moziforgalmazás által el nem ért közösségekbe is eljuthat. „Volt olyan magyar gyártású dokumentumfilm, aminek a mozis nézőszámát megduplázta a KineDok.

A létezés eufóriája / Fotó: ELF Pictures

A partnerországok koordinátoraiból összeálló zsűri dönti el, hogy milyen filmekből álljon a KineDok évente megújuló katalógusa. Minden ország öt filmet küld be, ebből kettő kerül nemzetközi forgalmazásba. „Mi kicsit változtattunk Magyarországon: öt magyar filmet hagyunk bent a katalógusban, és a régión kívülről érkező filmeket is beválogatunk” – mondta Szirony. A KineDok magyarországi jelenléte óta közel száz filmet mutatott be budapesti és vidéki filmklubokban, több mint 14 ezer nézőnek. Vetítették az utóbbi évek legsikeresebb magyar dokumentumfilmjeit az Egy nő fogságbantól kezdve A létezés eufóriáján át a Könnyű leckékig, miközben néha a szervezőket is meglepi, hogy a régió másik országaiból származó alkotások mekkora közönséget tudnak bevonzani.

Sokszor úgy tűnik nekünk zsűrizés közben, hogy egy adott szlovák, cseh vagy horvát történet nagyon specifikus és nem biztos, hogy érdekelni fogja a közönséget. Ennek ellenére pont az történik, hogy a magyar nézők meglátják bennük azt az univerzális igazságot, ami az ő életükre vonatkozik.” Ilyen volt például a cseh gördeszkázásról szóló King Skate: „Mint minden jó dokumentumfilm, ez is tudott sokkal többről beszélni a gördeszkázásnál – például a szabadságról és az öregedésről. Olyan helyekre is eljutott, ahol a gördeszkázás nem része a mindennapoknak, de a nézők így is tudtak kapcsolódni hozzá a film egyéb értelmezési rétegei által.”

KineDok vetítés / Fotó: Kreatív Európa

A KineDok nemcsak Budapesten, hanem vidéken is jelen van, ahol aktívan formálja a filmklubos szcénát. „Minden évben egy workshopon készítjük fel a filmklubok vezetőit a következő évre, illetve próbáljuk akár a moderátori munkát, akár a Facebook-események létrehozását – tehát a filmklubszervezés minden apró részletét – megtanítani nekik, hogy egy jó erős éves programot tudjanak összehozni.” Szirony elmondta, hogy a workshopoknak és a kialakult gyakorlatnak köszönhetően a vidéki helyszínek is egyre önjáróbbak lettek. Külön büszkeségként említette az 1500 fő alatti lélekszámú Bakonybélben hat éve működő könyvtári filmklubot, melynek már van egy állandó 10-14 fős közönsége – ez egy ekkora népességű faluban szinte olyan siker, mint a fővárosban több ezer ember elérése.

Vidéken ugyanazokat az esélyeket és lehetőségeket szeretnénk megadni a helyieknek, hogy azok az élmények, amelyek egyébként szűk körben léteznek – mert egy fesztiválnak szűk a közönsége, akármennyire is sikeres –, el tudjanak jutni ilyen helyekre is.” Az elérés pedig csak egyre szélesebb lesz, köszönhetően a VOD platformjuknak. A KineDok európai uniós támogatására az IDF pályázik, amihez a különböző országok partnerei összeírják, nekik mekkora költségvetésre van szükségük a terveik megvalósításához. A kezdeti években az alternatív helyszínek létrehozása volt a fő irány, de a járványhelyzetből is adódóan az online filmkölcsönző felület létrehozására helyeződött át a pályázati hangsúly. A karantén ideje alatt az online vetítésekkel is magas hazai és nemzetközi nézőszámokat sikerült elérnie a KineDoknak, és a közösségi jellegről sem feledkeztek meg: online beszélgetést szerveztek például a magyar Gettó Balboa és a horvát Srbenka vetítései mellé is.

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA történetek - Sikeres magyar projektek 2014-2020 című kiadványában jelent meg.
Címlapkép: Szirony Szabolcs