Mécs Mónika számos projekten dolgozik egyszerre – a szintén Oscar-shortlistes Akik maradtak producere is ő volt, melyekben gyakran nyújtanak segítséget a Kreatív Európa fejlesztési támogatásai. „Nagy segítség a MEDIA előkészítési támogatása, különösen koprodukcióknál, ahol ez a támogatási döntés elősegíti azt, hogy az egyéb támogatók higgyenek a projektben. Általánosságban nagyon jók a tapasztalatok, egyedül a rendkívül hosszú döntési időszak nehezíti meg a pénzügyi tervezést, ami a pályázat beadásától számított 6-7 hónap is lehet.”
Enyedi Ildikó: A feleségem története (fotó: Mozinet)
A feleségem története Füst Milán 1942-es, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regényének adaptációja, amelyből Enyedi Ildikó írt forgatókönyvet. A filmben olyan világsztárok játsszák a főszerepet, mint a francia Léa Seydoux és Louis Garrel, valamint a holland származású Gijs Naber. A holland Störr hajóskapitány féltékenységi drámája a bájos és frivol francia Lizzyvel egy gyönyörű és gyötrelmes kapcsolat magasságait és mélységeit mutatja be.
A film nemzetközi koprodukcióban készült, német oldalon a Komplizen Film, olasz részről a Moliwood Films és a francia Pyramide Productions vett részt a gyártásban, a forgatás Hamburgban, Máltán és Budapesten zajlott. A Kreatív Európa támogatását a film előkészítésében tudták alkalmazni. „Nagyrészt a koprodukciós előkészítési utazásokat, produceri találkozókat, market-részvételeket fedeztük ebből, valamint a casting költségeit és az előkészítési stáb egyes tagjainak honoráriumát.”
Láng Imola látványtervező, Havas Ágnes, Rév Marcell, Enyedi Ildikó, Louis Garrel, Léa Seydoux, Gijs Naber, Mécs Mónika (fotó: Pozsonyi Janka)
A film bemutatóját eredetileg 2020 őszére tervezték, de a járvány miatt az utómunkák és a premierdátum is elcsúszott. „A képi és hangi utómunkák jelenleg zajlanak Németországban és Magyarországon. A következő lépések a Digital Cinema Package elkészítése és a forgalmazók felé történő leszállítások lesznek.”
A járvány miatt nem csak A feleségem története munkálatai, hanem az Inforg–M&M Film más projektjei is eltolódtak. „Mostanában főleg írással és fejlesztéssel foglalkozunk, illetve a már leforgatott filmeket fejezzük be. De ha elkészül egy-egy forgatókönyv, szívesen megyünk vissza pályázni.”
Inforg-M&M Film
Mint az amerikai álom, csak épp Budapesten. Kívülről nézve ilyen az Inforg–M&M Film gyártócég története: egy házaspár által alapított, aprócska, független cég tizenöt évvel, egy Oscar-jelöléssel és jó néhány fesztiváldíjjal később éppen Magyarország legnagyobb filmprojektjét készíti.
A feleségem története 10 millió eurós (3,5 milliárd forintos) költségvetésű, sok országon átívelő, nemzetközi sztárokat felvonultató koprodukció, amelynek előkészítését a Kreatív Európa is támogatta. „Az ember sosem egy sikertörténet szereplőjeként látja saját magát. Miközben a dolgodat csinálod, hullámzik benned mindenféle gondolat, vajon jól és jót csinálsz-e, és sokszor érzed azt, ezt még végigcsinálod, de aztán leállsz – ami persze aztán sosincs így. A film-készítés állandó kételyekkel jár: érdekel ez valakit? Van ennek értelme? De ez jó így, mert bármilyen nehéz is ez az alkotói folyamat, ez sarkall nagyobb teljesítményekre. Ha valaki mindennel elégedett, az nem halad előre.”
Mécs Mónika (fotó: Pozsonyi Janka)
Mécs férjével, Mesterházy Ernővel alapította meg a később az Inforggal fuzionáló M&M Filmet 2005-ben. „A férjem egy jó érzékű kulturális menedzser, egy olyan üzletember, akire mindig lehet számítani. Én pedig a Színház-és Filmművészeti Egyetemen végeztem, nekem a film a hivatásom, a szívügyem. Persze, keresni is kell vele, de egy orvos sem azért műti meg a betegeket, hogy meggazdagodjon, hanem hogy gyógyítson. Nem minden a profit” – mondja Mécs Mónika.
„Értéket akarunk teremteni. És nagyon jó érzés, amikor egy ötletből előbb szinopszis és treatment lesz, és aztán egy-két éven belül viszontláthatjuk a vásznon. A legnagyobb öröm az, ha nemcsak történetet mesélünk, de az emberek érzéseire hatni tudunk vagy éppen látásmódjukat is tudjuk formálni. Megható, ha egy filmünk igazán mélyen megérinti a közönséget” – mondja Mécs, majd beszámol arról, milyen megdöbbentő visszajelzéseket kaptak az Oscar-shortlistre is felkerült Akik maradtak után, amely két, a holokauszt miatt szinte minden szerettét elveszítő ember talpra állásáról szól. „Többen azzal jöttek oda hozzánk, hogy megköszönjék a filmet, mert nemrég maguk is elvesztették családtagjaikat, és minden reményüket is. De a film megnézése után már úgy érzik, mégis tovább lehet lépni. Ezért érdemes filmet csinálni.”
Tóth Barnabás: Akik maradtak (fotó: Budapest Film)
Mécs Mónika a Fekete Doboz dokumentumfilmes csapatnál kezdte a pályáját; filmjeik több társadalmi krízishelyzetről tudósítottak, perifériára szorult emberek sorsát mutatták be. A producer azt mondja: a dokumentumfilmezéssel szerzett szemléletmód azóta is meghatározza a munkáját. „Olyan producer vagyok, aki eléggé belefolyik a kreatív munkába is, akár a forgatókönyvírásba is, és ehhez sokszor a dokumentumfilmes múltamból merítek. A cégalapításkor a koncepciónk része volt, hogy mindig adjunk valamit az embereknek, akár művészfilmmel, akár műfaji produkcióval. És törekszünk arra, hogy szeretettel ábrázoljuk karaktereinket; empatikusak vagyunk velük akkor is, ha mindenkinek vaj van a fején, mint mondjuk a Brazilokban.”
Mécs és Mesterházy hamar összebarátkoztak egy másik producerrel, az Inforg Stúdiót irányító Muhi Andrással. „Nagyon tetszett a rá jellemző tehetséggondozás, fiatal kezdő alkotók felfedezése és menedzselése: tőle indult az Oscar-díjas Nemes Jeles László, Kenyeres Bálint, Fliegauf Bence és még sokan.” Az első kooperáció után a két cégből létrejött az Inforg–M&M Film. (Muhi ma már a Focusfox cégnél dolgozik.) Az Inforg–M&M Film első projektje rögtön hatalmas siker lett: Fliegauf Bence Csak a szél című, a magyarországi romák elleni gyilkosságsorozatot feldolgozó filmje megnyerte a Berlinálén a zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét. „A politikusok attól tartottak, hogy a filmmel rossz képet festünk a hazánkról, de meggyőztem őket, hogy ez nem így van. Épp azt mutattuk meg, hogy olyan országban élünk, ahol képesek vagyunk szembenézni az ilyen bűnökkel is” – fogalmaz Mécs.
Fliegauf Bence: Csak a szél (fotó: Budapest Film)
Néhány évvel később jött a Testről és lélekről Arany Medvéje és Oscar-jelölése, az Akik maradtak Oscar-shortlistre kerülése és az Ostrom című rövidfilm Diák-Oscarja, valamint több fesztiválmeghívás. „A siker nagyon erős hajtóerő, de a helyén kell kezelni, és ez elég nehéz. De helyre tud tenni, ha nincs elég önbizalmad, a cég számára pedig egy díj olyan címke, ami ajtókat nyit ki: ha van ilyen címkéd, komolyabban vesznek. A feleségem története esetében eljött az a pont, amikor már nem csak én rohangáltam a finanszírozókhoz, hanem minket is megkerestek más cégek, hogy szeretnének csatlakozni a produkcióhoz, és európai színészek és szakemberek jelentkeztek be” – emlékszik vissza Mécs Mónika.
A női főszereplő, a kétszer is Bond-lányt játszó Léa Seydoux is azt nyilatkozta korábban: mindenképpen szeretett volna bekerülni a produkcióba. A feleségem történetének utómunkáit a koronavírus-járvány alaposan megnehezítette, de október végéig mindenképp befejezik a filmet, a bemutató dátuma pedig attól függ, mely nagy fesztiválra válogatják be a filmet. Ahogy Mécs fogalmaz: „Már a Testről és lélekről idején is látszott: a fesztiváldíjaknál nem létezik egy filmnek sem jobb píárosa.”
