Barbalics Péter: Hárman csináltuk ezt a céget Sípos László, Balogh Kálmán meg én. Úgy láttuk, hogy jobb, hogy ha ez a három út három felé vezet. Sipi megcsinálta a saját cégét, Kálmán a Mafilm Investnek lett az igazgatója, én meg tovább csinálom a Magic Media részvénytársaságot, új partneremmel, Törő Csabával.
filmhu: Miért nem finanszírozott a cég évekig játékfilmet?
BP: Volt egy időszak amikor nagyon nehéz volt magyar játékfilmeket készíteni, pontosan az elmúlt három-négy év. Készültek azért filmek, társproducer voltam a Szőke Andrissal, és a Simóval a Tündérdombban, és a Végzetes végjáték (The Luzhin Defence) című angol-francia koprodukcióban. A cégváltás is sok időt elvett és a nagy munkám, a Sorstalanság is elvitt az életemből eddig három-négy évet. A Sorstalanság forgatókönyvének kialakítása, a helyszínkeresés, a szereplőválogatás, a projekt eljuttatása odáig, hogy el lehessen vinni külföldre, koproducerekkel tárgyalni… Egy ilyen volumenű munka ennyi időbe kerül, nincs mese.
filmhu: Te hogy kerültél a Magic Mediába?
Törő Csaba: Társtulajdonos leszek. 6-7 évvel ezelőtt már beszéltünk a Péterrel arról, hogy együtt kéne dolgozni, és most lett egy olyan produkciója a cégnek, amibe plusz segítség is elkelhet, amibe üzleti tapasztalat, nemzetközi tanácsadás is szükséges lehet. Március elejétől működünk együtt.
filmhu: Mi a munkamegosztás?
T. Cs.: Közösen bíráljuk el, hogy melyik filmet csináljuk meg, mire hozunk be partnereket.
filmhu: Így kisebb a kockázat?
B.P.: Azt gondolom, hogyha több okos ember ül egy asztal közül, akkor jobb dolgok születnek a végén.
filmhu: És az anyagi kockázattal hogy álltok? Mennyire kockázatos független filmet támogatni?
 |
| Rosszfiúk |
T.Cs.: Vagy éppen fordítva. Szerintem nem ez a lényeg. A Magic Média az egyetlen olyan magyar producer cég, amelyik Félix-díjas filmet csinált. Az igényes, európai színvonalon előadható, bemutatható művészfilm mindenképpen része lesz a Magic Média hosszútávú stratégiájának, illetve szeretnénk igényes kommerszfilmet is készíteni, ugyanúgy ahogy eddig is csináltunk. És van egy új dolog, amit nagyon erősen szeretnénk: nemzetközi filmekbe beszállni. Erre is volt már példa, hiszen a cég már részt vett koprodukcióban és a Sorstalanság kivételesen jó lehetőség erre. Ezt a vonalat szeretnénk továbbfolytatni.
filmhu:A Sose halunk meget, a Szambát, a Rosszfiúkat azért csináltátok, mert a függetlenfilmek mellett biztos befektetésre is szükségetek volt?
B.P: Igen, de ha egy jó filmtörvényt tudunk létrehozni, akkor a független filmek kockázatát csökkenteni lehet valamilyen módon. Tehát, mit jelent egy televíziós divízió, támogatás a cég életében? Ha olyan televíziós programok készülnek, amiből át lehet csorgatni pénzeket az ilyen típusú filmekbe, az is egy célja ennek az együttműködésnek. Van persze mindenféle más elképzelésünk is arról, hogy tudunk létrehozni egy filmgyártó bázist, egy nemzetközi stábot, amire lehet számítani bérmunkák, koprodukciók tekintetében is. Ezek a dolgok azok, amik az ilyen típusú filmek kockázatát csökkenteni fogják. De ha jó ez a médiatörvény, és ha normálisan fogunk tudni pályázni az EU-n belül a 2004-től megnyíló új lehetőségekre, akkor, a független filmek anyagi kockázata megszűnik. És amire Csaba is célzott, pontosan ezeket az értékeket fogják Európában keresni. Van egy kőkemény irányzat, ami létjogosultságot ad ezeknek a terveknek.
filmhu:Elérkezünk a független filmesek Kánaánjába?
B.P.: Itt nemcsak a független filmesekről van szó, hanem az egész szakmáról, a világosítókon át a rendezőig. Mi most Csabával egy működtethető koncepción dolgozunk, amit le fogunk tenni a Producerek Szövetségének asztalára, hogy megvitassa a Filmszakmai Kerekasztal.
T. Cs: Visszatérve az előző kérdésedre: nem azért csinálunk kommerszfilmet, hogy csökkentsük a kockázatot. Azzal lehet csökkenteni ezt, ha jó filmet csinálsz. Művészfilmet is el lehet majd adni Európába, ha majd megfelelő támogatást lehet kapni.
filmhu:Mondanátok pár szót arról a műhelymunkáról, ami Szász János vezetésével folyik nálatok?
B.P.: Igen, ez egy dramaturgiai műhely, aminek a játékfilmes részét Szász János vezeti. Ezt Csabával építgetjük. Csabáról még azt is kell tudni, hogy elvégzett Amerikában egy forgatókönyvírói szakot is, tehát nemcsak a befektetéshez ért. Most, miután újra lesznek csomagterv pályázatok az MMA-nál, meg, hogy a cég külföldi produkcióval kezd foglalkozni, szükségesnek tartjuk, hogy legyen egy ilyen kreatív forgatókönyvírói csapatunk.
filmhu:Mi a műhely legújabb munkája?
BP: Wedekind A tavasz ébredése című színművét írták át forgatókönyvvé Szász filmjéhez. Tavaly pályáztunk erre az MMA-nál és 50 millió támogatást kaptunk, idén beadtuk kiegészítő támogatásra, és van hozzá egy német koproducerünk is. Ősszel kezdjük el forgatni. Megvannak a helyszínek, megvannak a gyerekszereplők. Az előkészítéssel is nagyon jól állunk
filmhu:Ennek a forgatókönyvírói-műhelynek mennyire tudatos koncepciója a szépirodalmi adaptáció?
BP: Nem megvetendő, ha egy film alapja irodalmi mű, ami nagy példányszámban kelt el, de hát ez csak egy szempont a sok közül.
filmhu: A Wedekind színművön és a Kertész Imre regényen kívül mi foglalkoztatja még a céget?
BP.: Ezenkívül van a Koltai Robival egy játékfilm tervünk, aminek szintén most készült el a forgatókönyve, ez szintén pályázik az MMA-nál.
filmhu: Ha megint közönségfilmekre tértünk, a Rosszfiúk után nem terveztek újabb filmet Sas Tamással?
BP.: Ha lesz közös ötletünk, akkor fogunk csinálni új filmet Tamással. Nagyon jó filmeket készítettünk eddig, de mi egy független produceri iroda vagyunk, ő pedig egy független alkotó, ha olyan terve van, amit mással tud megvalósítani, akkor azt megteheti. Úgy hallottam, hogy megint új filmet forgat, aminek én nagyon örülök. Szász az első nemzetközi sikerét, a Woyzecket velünk készítette, majd egy hosszú vargabetű után került vissza ismét hozzánk. Koltai Robert is velünk készítette az első két filmjét, tett egy nagy kört, és most újra visszakerült hozzánk. Gondolom, Sas Tamással is dolgozunk még együtt, de ehhez jó ötlet és forgatókönyv is kell.
filmhu:Milyen szempontok szerint választotok filmet?
BP.: Van, hogy egy rendező jelenik meg egy forgatókönyvvel, és mivel az ő ötlete, ő hozta, ő írta meg a forgatókönyvet, nyilván vele tárgyalunk a dologról. Sokszor viszont a műfajhoz próbáljuk a megfelelő rendezőt kiválasztani. Tehát találunk egy jó regényt, vagy egy forgatókönyvet, vagy íratunk egyet, és ahhoz keressük a megfelelő rendezőt. Ez pusztán arról szól, hogy a forgatókönyv milyen típusú rendezőt kíván meg, hiszen nem multifunkcionális dolog a filmezés, hogy mindenki minden típusú filmet meg tudjon csinálni.
Elengedhetetlen szempont a nemzetközi castinggel készülő produkciókhoz, hogy a rendező jól beszéljen angolul, amit Magyarországon elég nehéz megvalósítani. Biztos lesz olyan is, hogy külföldi rendezője lesz egy filmnek, természetesen az összes velejárójával együtt, vagyis hogy akkor nem lehet az MMA-hoz pályázni, hiszen ott az egyik feltétel az, hogy a filmnek magyar rendezője legyen.
filmhu: Producerként mennyi beleszólásod van tartalmi, művészeti kérdésekbe?
 |
| Rosszfiúk |
TCS.: Itt nem az történik, hogy a rendező jön a lila köddel és a gonosz producer pedig mondja, hogy nem, nem, nem. Nekem a Magic Médiában éppen az tetszett, hogy itt nagyon komoly kreatív munka folyik, kreatív kapcsolat van a rendező meg a producer között. A producer valóban alkotótárs a szó jó értelmében.
BP.: Magyarországon nincs régi hagyománya a produceri szakmának. Most már felnő egy olyan producer-generáció, akiknek súlyuk van, tekintélyük van, akadémiai tagok, vagy ilyen-olyan díjakkal rendelkeznek, és igenis hallatni kell a szavunkat. Mára már megfelelő partnerekké vált már néhány producer a rendezők szemében, de azért még mindig sok rendező van, aki azt gondolja, hogy a producer gyártásvezető, aki csak a számlát fizeti ki, pedig ez ennél sokkal bonyolultabb. Azt gondolom, hogy el lehet tanulni a franciáktól, a németektől, az olaszoktól hogyan működik ez jól, és hogy miket kell ehhez használni. Ennek az útnak még az elején vagyunk, de remélem, hogy jól haladunk majd.
filmhu: Ideális esetben mit engedhet meg magának egy producer?
BP.: Közösen döntünk mindenben. Azokkal a rendezőkkel, akikkel most dolgozunk, ez működik. Én nem engedhetem meg magamnak, hogy a hátam mögött szülessenek meg döntések, amikért nem tudom vállalni a felelősséget. Pontosan erről szól Csabával is a szövetségünk, hogy mindenre oda kell figyelni a színészválasztástól kezdve. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a rendezőnek, mit hogyan kell csinálni, csak egyeztetünk. Annyi időnek az előkészítési szakasz alatt a rendelkezésünkre kell állnia, hogy átbeszéljük ezeket, akár egy helyszínválasztás kapcsán. A producer és a rendező is elmondja pro és kontra az érveit és közösen döntünk. Az sem jó, ha egy producer végig diktálni akar, de az sem, ha csak a rendezőnél van labda.
filmhu:A Sorstalanság esetében ez hogyan működik?
BP.: Ez egy klasszikus közös döntéseken alapuló produkció. A szerződésünkben is ez van Koltai Sutyival, hogy közösen hozzuk meg a döntéseket minden tekintetben. Nagyon nagy anyagi felelősséget vállal a producer, jelen esetben a Magic Média Rt., és ezekkel a pénzekkel el kell számolni majd. Egy 8 millió eurós produkciónál kölcsönös bizalomra kell épülnie a kapcsolatnak. Vannak viták, olyan napok, amikor terítékre kerülnek a problémák, akár egy statiszta miatt is, de hát ez normális.
filmhu:A Sorstalanság.hu végül a produkcióé lett?
BP.: Igen, erről épp kedden állapodtunk meg a Morcsányi Gézával, a Magvető Kiadó igazgatójával, hiszen a Magvető rendelkezik a könyv jogaival. Az angol címet a fateless.com-ot már korábban levédettük.
