A Napkirálynőt az ókori történelem ihlette, a rajzfilm a Krisztus előtti 14. századi Egyiptom varázslatos, izgalmas világába kalauzolja el nézőit. A középpontban egy fiatal, tizennégy éves egyiptomi hercegnő, Akhesa és a serdülőkorú Tutankhamon vadregényes love-story-ja áll; a játékos kedvű és neveletlen hercegnő, valamint Tut herceg fokozatos felnőtté válásának izgalmas, kalandos történetét láthatjuk kibontakozni a filmvásznon. A film valós eseményeken alapszik, ám csakúgy mint az eredeti Christian Jacq-regény, a film tartalmaz jócskán fikciós elemeket, melyek gazdagítják, még szórakoztatóbbá teszik a történetet.
A produkció két és fél év kemény, embert próbáló munkájának gyümölcse. Már korábban beszámoltunk arról, hogy a film kiemelkedő összegű, mintegy 145 milliós támogatást nyert az Eurimages-től, mely már önmagában is figyelemre méltó, hiszen magyar animációs film ezelőtt ilyen mértékű támogatást még soha nem kapott. A francia koproducer először mint gyártóstúdiót kereste fel a Cinemon Kft.-t, ami 2002 óta önálló animációs stúdióként működik; később szálltak csak be a filmbe mint koproducerek.
 |
| Valós eseményeken alapszik, mint az eredeti Christian Jacq-regény |
A magyar stúdiót nem véletlenül keresték fel a francia producerek: A Cinemon Kft. Európában szakmailag igen elismert: több európai filmet gyártottak már le, a minőség garantált volt. A koprodukciós vállalkozás azonban nem egy egyszerű, konfliktusmentes alkotói folyamat: Temple Réka, a film magyar producere és a Cinemon ügyvezető igazgatója a koproduceri kapcsolatot leginkább egy házassághoz hasonlítja, melynek megvannak a maga buktatói, mélypontjai, feszültségteli pillanatai, amiket azonban a film érdekében meg kellett próbálni átvészelni: „Nem volt egyszerű a közös munka: mind a francia partnerek, mind mi igen magasra tettük a lécet, melyet próbáltunk mindig megugrani, de ez néha igazán embert próbáló feladat volt. Mindkét ország nagyon erős animációs tradícióval rendelkezik, ezeket összehangolni sem volt mindig könnyű. A reális költségvetésen belül maradni is iszonyú nehéz volt, de sikerült.”
„A két és fél évnyi megfeszített munka során lehetetlen mindig ugyanakkora hőfokon égni, óhatatlanul is el-elfárad az ember, de egy újabb lendületet véve nagyobbra csaphat láng” -- meséli a producer. Az alkotók szeme előtt azonban mindvégig az a cél lebegett, hogy nem szabad félmunkát végezniük, és végül az erőfeszítés meg is hozta a gyümölcsét: A Napkirálynőt eddig húsz ország vette meg, többek között Olaszország, Brazília, Törökország, illetve a Benelux-államok, és minőségében versenyre kelhet bármely komoly, nemzetközi produkcióval. Ez azért is jelentős, mert a filmet magyar alkotók gyártották: a több ezer jelenet, a hátterek, tehát minden, ami látvány, az 100%-ig magyar munka. Ez már önmagában is figyelemreméltó, hiszen a legtöbb koprodukció esetében a munka jobban eloszlik a produkcióban résztvevő nemzetek közt; nagyon ritka az az eset, amikor egy film minden kockája – a végső vágás és a hangi utómunkálatok kivételével -- egy gyártócégnél készül.
 |
| A Napkirálynőt eddig húsz ország vette meg |
A produkció készítésének idejére a francia rendező (Philippe Leclerc), a rendezőasszisztens, valamint a többi animációs vezető Magyarországra költözött. A magyar producer szerint ez az egységesség meglátszik a filmen is: „A film stílusa véleményem szerint igen érdekes; igyekeztük nem ’túljátszani’ a figurákat, és próbáltuk rekonstruálni a valós helyszíneket. Szerintem a legnagyobb hiba, amit animátorok elkövethetnek, az a túlzott gesztikuláció. Az életben sem mozgunk annyit és annyira, miközben beszélünk.” A filmet – pont a vélt merevsége miatt -- már érték kritikák, melyre a producer így reagált: „A film rendezője véleményem szerint igen jól megfogalmazta ezt, amikor az alkotást egy zeneműhöz hasonlította, ahol a megfelelő hangok a megfelelő helyen vannak, és senki nem kezd el kalimpálni a zongora összes billentyűjén egyszerre”.
 |
| Nincsenek benne felnőtteknek szóló kikacsingatások |
Temple Réka szerint az egyik legnehezebb feladat a legkisebb gyerekekhez szólni és a hozzájuk szóló történetek megfilmesítését finanszírozni, pedig kereslet lenne rá, „mind emberként, mind filmgyártókként felelősség hárult ránk, hogy olyan értékes tartalmat nyújtsunk a gyerekeknek, amit be is tudnak fogadni.”
A Napkirálynő gyerekeknek szóló film; nincsenek benne felnőtteknek szóló kikacsingatások, kiszólások. Az alkotók reményei szerint a kisiskolások, akiknek már van némi fogalmuk az ókori Egyiptomról, a film hatására még inkább elkezdenek érdeklődni a fáraók misztikus, varázslatos világa iránt; a kisebb gyerekeket, valamint a felnőtteket pedig magával ragadja a film elbűvölő látványvilága.
A film február 14-től látható a magyar mozikban.
