Hosszú győri évek, és átmeneti szombathelyi állomásozás után, öt éve a Mediawave beköltözött a komáromi Monostori Erődbe, amellyel egyértelműen a legizgalmasabb és legkülönlegesebb helyszínnel büszkélkedhető magyar filmfesztivállá vált.
A frissen érkező látogató úgy érezheti, hogy egy egészen más, a külvilágtól elzárt univerzumba csöppent, ahol talán még az idő is megállt. Az erődöt fedő dombos gyepen baráti társaságok, gitárral a hátukon bandukolnak látszólag a semmibe, majd az erőd bejáratán át sajátos mini-társadalomba csöppenünk: a "főtéren" lángos és rétes illata száll, az alagutakban bóklászva pedig hol egy vetítő-, hol egy koncertterembe, egy workshopba, egy főiskolai installációba (a BKF-esek több alkotással is készültek), vagy éppen a fiatalok sátortáborába botlunk.
Ennek az ingerekkel teli, öt napig tartó fesztiválnak a programja is eklektikus. Három apró teremben szimultán folynak a vetítések, nehéz a választás, hogy hova üljünk be.
Lágy eső - előzetes
A megszállott magyar filmfesztivál-látogató azonban hamar kiszúrhatja, hogy a magyar versenyprogram sok alkotásával már találkozhatott. A Mediawave-et ugyanis megelőzték kisebb budapesti fesztiválok, így többek között Bucsi Réka a Berlinale-t is megjárt Symphony No. 42 című, MOME diplomafilmként készült animációja (amely most is a legjobb magyar animáció lett), Ferge Roland szintén Berlinben bemutatott BKF-es diplomafilmje, az El már látható volt többek között a Friss Hús fesztiválon, a Toldi moziban. Nagy Dénes alkotásai, a Lágy eső című kisfilm, és a Másik Magyarország című dokumentumfilm a téli kritikusi díjátadó után itt is taroltak, elhozták a Legjobb kisjátékfilm, a Legjobb magyar kisjátékfilm, és a Legjobb magyar dokumentumfilm díját is. Az HBO koprodukciójában készült kreatív dokumentumfilmekre, Ferenczi Gábor Overdose-jára (olvasd el kritikánkat!) és Sós Ágnes, a hétvégén a Legjobb dokumentumfilmnek megszavazott Szerelempatakjára (olvasd el kritikánkat!) most is válthatnak jegyet a budapesti mozilátogatók. Ami a magyar kisjátékfilmes versenyprogramot illeti, a márciusban megrendezett Friss Hús kétségtelenül kicsit "ellopta a show-t" (olvasd el beszámolónkat!), hiszen a többek között Nagypál Orsi Parti Nagy Lajos adaptációja, a Kispárizs, Pápai Pici alkotása, a Hátsó lépcső, Szirmai Márton a KAFF-on (olvasd el beszámolónkat!) is díjazott animációja, a Grimm Café, a Dési-Móray alkotópáros Valaki vacsorára című filmje, Felméri Cecília Boldogságpasztillája vagy Kerékgyártó Yvonne Marika nem cicája is látható volt a budapesti szemlén.
A Szerelempatak rendezője és főszereplői veszik át a díjat (fotó: Mediawave / Nyikos Péter)
Azonban a 119 alkotásból álló versenyprogram még így is tartogatott számunkra kincseket bőven. A fesztivál egyik legérdekesebb kisfilmje a francia Az árnyékban című alkotás volt. Fabrice Mathieu film noir-ja első pillanatban hatott autentikus képi világával, és csupán a főcímet látva jöhettünk rá arra, hogy Pálfi György Final Cut című alkotásához hasonlóan (amely szintén levetítésre került Komáromban), ebben az esetben is a filmtörténet nagyjait értelmezték újra a vágóasztalon. Ellenben most nehezebb volt felismerni a neves alkotásokat, ugyanis mivel egy árnyék meséli el "Viselőjével" vívott harcát, a film egészében csupán árnyakat látunk a vásznon.
Kifejezetten zavarba ejtő alkotással rukkoltak elő az észtek. Doris Tääker kisfilmje, a Tavasz, a la carte banális történetet mesél el: a falusi lány elhagyja szerelmét, hogy a városba mehessen, és beteljesítse álmait, ám ott hamar rájön, hogy "nem minden arany, ami fénylik", és hogy mi rejtőzik a csillogás mögött. Az eltúlzott gesztusokkal élő szereplőkön glamúr fények csillannak meg, ráadásul néha dalra fakadnak, és mivel az alkotók a humoros és komoly történetmesélés között lavíroznak, a néző sokszor nem tudja, hogy valóban, vagy csupán kínjában nevet. Egy azonban biztos, aki bent ült a teremben, egyhamar nem felejti el ezt a furcsa alkotást.
Az árnyékban - előzetes
A versenyprogramban több film is foglalkozott a halál gondolatával. A lengyel és svéd koprodukcióban készült A gyűjtő (Michael Rendell rendezésében) egy férfi történetét meséli el, aki "gyűjtőként" dolgozik, és az a feladata, hogy a kellő helyen és időben ellenőrizze, hogy a Halál terv szerint megérkezik-e a megfelelő személyhez. Vesztét természetesen egy nő jelenti, hiszen amikor megismerkedik a fiatal, vörös hajú, daganatos betegséggel küzdő Amandával, mindent megtesz azért, hogy kijátssza a rendszert, és megmentse a nőt. A gyűjtő ellenpólusa is lehetne a hasonló témát feldolgozó a Dji - A halál is hibázik című animáció (Dmitri Voloshin, Moldávia), amely humoros oldaláról közelíti meg a témát, ráadásul a halál angyalának ebben a dinamikus történetben nem sikerül magával vinnie a balesetet szenvedett kamionsofőrt.
Erős francia filmekkel találkozhattak a Mediawave látogatói. A Te hol voltál, mikor meghalt Michael Jackson? (Jean-Baptiste Pouilloux) egy férjezett nő és egy nős férfi véletlen találkozását meséli el a párizsi utcákon. Idegenek egymás számára, lehetne közöttük több is, de az ő történetük ezen az éjszakán mégis véget ér. Az egyszerű, talán banális történetet olyan vonzóan és könnyed eleganciával viszik vászonra az alkotók, amelyre talán csupán a franciák képesek.
A gyűjtő - előzetes
A gall filmművészek több ízben érintették a kisebbségi témákat is. Cédric Prevost Bőr című kisfilmje egy fiatal fekete nő és egy első ránézésre bűnözőnek tűnő fiú történetét mutatja be, amikor a párizsi metró kihalt folyosóján találkoznak. Hamarosan azonban kiderül, hogy az ijesztő fiúnak köze van azokhoz a tragikus eseményekhez, amelyeket át kellett élnie a lánynak, sőt a történések hatására a férfi élete is megváltozott. Nem csupán a lány, hanem mi, nézők is előítélettel közelítettük meg a furcsa külsejű fiatalembert. A Hetedik mennyország (Guillaume Foirest) főszereplője maga is előítélettel fordul saját hajlama felé. Sofiane egy francia külvárosban tengődik, dealerkedik, és bandájával együtt előszeretettel köt bele másokba az éjszaka leple alatt. Környezete nem is sejti, hogy homofóbiája csupán álarc, hiszen maga is a férfiakhoz vonzódik.
Fotó - előzetes
Katrin Maimik és Jan Erik Nögisto alkotópáros szép, csendes filmmel nevezett a magyar fesztiválra, Fotó címmel. A - már nem is annyira - fiatal lány mozgássérült és igen rosszindulatú apjával kénytelen egy lakásban élni, amely meg is pecsételi a sorsát, hiszen nem tud korához illő, felnőtt életet élni. Amikor összebarátkozik a lakótelepen élő kilenc éves kisfiúval, mindkettőjük családja helyteleníti a furcsa kapcsolatot, amely a fiú és édesanyja költözésével ér véget. Az észt kisfilm finoman és érzékenyen mutatja be ezeknek a korban össze nem illő, magányos embereknek a találkozását.
Animációs filmekben szintén erős programot sikerült összeállítania a Mediawave előzsűrijének. A francia Szupervénusz (Frederic Doazan) remek fekete humorral, egy anatómiakönyv ábráján keresztül mutatja be, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan változott meg a nőideál, egészen addig, amíg csontvázzá nem plasztikáztatják magukat az alkatukkal elégedetlen lányok és asszonyok. A svájci Könnyen kezelhető gyerek (Cedric Louis) pedig egy olyan kisfiú történetét meséli el, aki köldök helyett egy fiókkal született, ezért alkoholista apja és depressziós anyja szemetesnek használják. Ludo élete akkor fordul jobbra, amikor a gyerekorvos megállapítja, hogy ő nem is gyerek, hanem egy fiókos szekrény, ezért anyja egy bútoráruházban hagyja. A kisfiú ekkor talál szerető barátra.
Szupervénusz - előzetes
Az animációs filmesek közül többeket foglalkoztatott az otthonkeresés témaköre. A dán-francia-kanadai koprodukcióban készült Üreges föld (Uri Kranot és Michelle Kranot) főszereplői új hazát keresnek maguknak, az ígéret szigetén azonban kiderül, hogy a gyönyörű város képe csupán illúzió, a festett függöny mögött sivár táj, romos lakás és sivatag fogadja házaspárt. Ráadásul minden lakónak vécépumpát kell hordania a fején. A Poros ház (Jean-Claude Rozec) magányos, duci hősnője megtalálta otthonát, azonban a házat lerombolják, hogy újat építhessenek a helyére. A francia animáció finom érzékenységgel mutatja be a múlttól való elszakadást és a különös utazást, amit a film főszereplője tesz a lebontott ház romjai között.
Magyar animációs meglepetést is találhattunk a versenyprogramban. Gellár Csaba a MOME-n készült Blackwood-ja Tim Burton stílusához hasonlóan eleveníti meg Edgar Allen Poe egyik írását. A rendező tervei között szerepel, hogy azonos címmel rémmese sorozatot készít majd, amely régi sötét népmeséken és a horrorirodalom remekein alapul majd.
Blackwood - előzetes
Kiderült, hogy Észtországban sincs kolbászból a kerítés, a bürokrácia labirintusában ott is Thészeuszként bolyonganak az állampolgárok. Erre Kristjan Holm A legrosszabb eshetőség című animációjából következtethetünk, amely egy óriáskerék leállásának és a hiba kiküszöbölésének történetét meséli el. Hosszú percekig adják a telefont egymásnak a vidámpark vezetői, eltérő szövegbuborékokkal szócsatáznak a cég menedzserei, és mikor a látogatók már-már meglincselik a pénztárosnőt, a két szövegbuborék összeadódik, és kiderül, hogy pont az eltörött fogaskereket mintázza. Ha minden ilyen flottul menne...!
A Mediawave lassan negyed évszázada tartja magát. Talán kicsit több a néptánc kurzus, a kovácsmesterség bemutató és az agyagbödön kiállítás, mint azt egy filmfesztiváltól elvárná az ember, de olyan sok és színes a program, hogy Monostori Erőd kacskaringós labirintusában mindenki talál magának érdekes programot.
