 |
Antal Nimród: Erre a filmre nem lehet egy sablont ráhúzni - thriller ugyan, egy-két jeleneten tutira összecsinálják majd magukat a nézők, de szórakozni is fognak rajta. A Kontroll több mint egy multiplex film, mégsem művészfilm, amin az ember órákon keresztül szenved, vannak benne viszont művészi értékek is.
Pados Gyula: Attól egyéni a film, hogy ezt a két vonalat kombináltuk.
filmhu: Nimród azt nyilatkozta, hogy a metró számára szimbolikus világ. Mit szimbolizál?
A.N.: A főszereplő lelki állapota és a metró, mint földalatti világ között vannak párhuzamok. Azt a lelki állapotot szimbolizálja, amiben a főhős van.
P.Gy.: Annál mélyebbre, ahol a főszereplőnk tart, már nemigen lehet kerülni.
filmhu: Sokáig Bertók Lajos volt a film főszereplője, végül azonban Csányi Sándor mellett döntöttetek. Mennyire változott meg az eredeti koncepció ettől a váltástól?
A.N.: Lajosnak komoly, kemény arca van. Egy sokkal nyersebb, sötétebb világú filmet készítettünk volna vele. Csányival könnyebb a nézőnek azonosulnia.
P.Gy.: Bertók ikonszerű figura. Nehezebben megközelíthető, talán nehezebben megszerethető. Könnyebben fogyasztható lett a film Csányival.
 |
P.Gy.: Ez a történet egy 36-37 éves emberre már nem áll. Az szánalmas lenne. Ha 37 évesen valaki lent van a metróban, és olyan problémai vannak, mint a hősünknek, az egy lúzer. 25 évesen azonban ez csupán átmenetei állapot. Esély van még a visszatérésre.
filmhu: Milyen kihívásokat jelentett, hogy végig egy helyszínen forgattatok?
A.N.: Ez főleg Gyulának volt kihívás - nem akarom a fenekét nyalni, de hihetetlenül erős képi világot hozott össze. Volt egy nagy félelmem, mielőtt összeállt a stáb - másfél óra a föld alatt iszonyúan unalmas lesz, a néző szorongani fog. Gyulának azonban sikerült olyan izgalmas képi világot teremtenie, amit látva nem unatkozik az ember, hanem egyfolytában újabb és újabb dolgokat lát.
P.Gy.: Végigjártuk Nimróddal az állomásokat, és megkerestük a megfelelő helyszíneket a megfelelő jelenetekhez. Vannak a metróban nyomasztó és szép részek is. A színes állomásokat alapvetően kihagytuk, de amikor a főhős (Csányi Sándor) a hősnővel (Balla Eszter) találkozik, mindig megjelenik valami erős szín. Ezzel jeleztük, hogy ez egy más világ, a fenti világ színeire utal.
A.N.: Irónikus, de kiderült, hogy annál az állomásnál lett a legtöbb ember öngyilkos, ami a legszebb színű.
P.Gy.: Szép piros és sárga Barbie világ. A Pöttyös utca.
 |
A.N.: Nagyon kemény volt. Általában 12 óra egy forgatási nap, itt csak öt óra állt a rendelkezésünkre. 12-től hajnali 5-ig forgathattunk. Csak a kulisszák mögött lehettünk többet, amikor nem voltunk közterületen. Nem zavarhattuk a forgalmat, az embereket.
P.Gy.: Alapvető kétségünk volt, hogy lehet-e így egyáltalán filmet készíteni - harmincöt napod van, mint bármilyen magyar filmre, de mégis a fele idő áll a rendelkezésedre. A metró rettenetes hely. Nyomasztó, hogy lent vagy a föld alatt. Rossz a levegő, a fékezés során idegméreg keletkezik, száll a grafitpor a levegőben. Kikészült a bőrünk, a hajunk. Van egy alapzaj, amit elvben nem hallasz, de ha napi 24 órában hallgatod, gyilkolja az agyadat.
Úgy éreztük, hogy ha itt 12 órákat kellene forgatnunk, teljesen felborulnánk három hét után. Jobb volt, hogy nagyon koncentráltan kellett dolgoznunk kevesebb idő alatt.
filmhu: Veszélyességi pótlékot kapnak az itt dolgozók?
A.N: Igen. Huzatpótléknak hívják.
filmhu: Változott valamit a véleményetek a BKV-ról a forgatás hatására?
A.N.: Csányi Sanyival, a főszereplővel kipróbáltuk, milyen ellenőrnek lenni. Ők 60 perces szakaszokban dolgoznak. Annyi gyűlöletet életemben nem éltem át, mint abban a 60 percben. Nem volt szabad elkérnem a jegyeket, csak álltam ott, és mosolyogtam, de hiába. Nem vagyok szociológus, de mindenképpen érdekesnek tartom, hogy van egy csapat, amelyik a munkáját végzi, mégis rühellik, gyűlölik őket az emberek. Nem azt mondom, hogy mindegyikük szent, de súlyos, ha naponta azt kapod, hogy “a kurva anyád!”. Amelyik utasnak van jegye, az is odapöccinti. Mikor Csányival befejeztük a 60 percet, úgy éreztük magunkat, mint akiket megvertek.
 |
A.N.: Aba Botonddal volt egy pár találkozásom, ő a BKV vezérigazgatója. Nem adtam fel, folyton mentem és mentem, így a végén megkaptuk az engedélyt. A BKV annyit kap ebben az országban, hogy alapvető aggályuk volt, hogy negatív színben tüntetem majd fel őket. A forgatókönyven valóban van egy-két mondat, ami bántó lehet. Végül azonban meg tudtam őket győzni, hogy ez nem dokumentumfilm, hanem fikció. Érthető módon a forgatástól is féltek.
P.Gy.: A metró életveszélyes üzem. Ott állsz lenn 300 statisztával, akik ráeshetnek a sínekre, amiben 380 volt a feszültség. A nyitás-zárás szent dolog. Úgy gondoltuk, hogy forgathatunk majd 5-ig, 4-kor azonban, amikor kinyitják az ajtót, 10000 ember beözönlik. Akkor vannak ugyanis a legtöbben a metróban.
filmhu: Mennyire specifikusan magyar ez a film?
A.N.: Ez a film bármelyik európai nagyvárosban játszódhatna. Időtlen a film hangulata és a világa, mégis nagyon magyar. Biztos vagyok benne, hogyha a néző megnézi a filmet, nem fogja tudni, hogy négy nap, vagy négy hónap alatt zajlik-e a történet. Számok és betűk pótolják a megállók nevét, nem Kálvin tér az állomás neve, hanem P.,A.,D.-43. A magyar szavakat is letakartuk. A keleti országok azonban a tipikus kelet-európai humor miatt sokkal közelebb fogják érezni a szívükhöz ezt a filmet. A nyugat számára azonban Tarkovszkij-szerű sci-fi lesz, tiszta Solaris. Realista, de mégis misztikus.
P.Gy.: Kiírhattuk volna a film elejére azt is, hogy “2008. Varsó”, ugyanúgy működne a történet. Szerettük volna, ha általános érvényű, amit csinálunk. Ez egy fiú története, bárhol a világon lejátszódhatna, a figurák az összes kicsinyességükkel mégis nagyon kelet-európaiak.
 |
filmhu: Nimród operatőr szakon kezdett a főiskolán, majd filmrendező szakra váltott. Megfértetek Gyulával egy csárdában?
P.Gy.: Nagy könnyebbség, hogy Nimródnak vannak operatőri tapasztalatai. Rendkívül nagy segítség egy operatőrnek, ha “lát” a rendező. 500 darab storyboard kockát végigrajzolt, tudja, milyen snittekben működik egy film. A legtöbb magyar rendező nem képes elképzelni, amit nem lát. Mielőtt kiraknánk a kamerát az utcára, Nimród már tudja, miről van szó. Tudja, milyen hangulatot akar, és ehhez képest könnyű improvizálni.
A.N.: Az elején nagyon ki kell találni a dolgokat, de nyilván a helyszínen is sok minden módosul. Gyakran van az, hogy kitalálom, mi legyen, le is forgatjuk, aztán bejövünk a vágószobába, és Pisti (Király István) megmutatja a B-verziót, ami sokkal ütősebb, mint amit mi eredetileg kiagyaltunk Gyulával. Volt egy három-négy perces monológ - tartalmilag stimmelt, a karakterről sok minden kiderült, jó volt a kép, a színészi játék, mégsem működött. Pisti mondta, túl korán jön ez a jelenet a filmben, a néző még ismerkedni szeretne a karakterekkel a helyszínnel, magába szeretné szívni ezt a világot. Ki kellett vágni az egészet. Mindig a gyomrodra kell hallgatni.
 |
filmhu: Milyen elvárásaitok vannak a filmmel kapcsolatban?
A.N.: Konkrét recept nincs arra, hogy mitől lesz sikeres egy film Magyarországon. Mostanában láttam olyan filmet, amit a nézők imádtak, én pedig azt mondtam rá, hogy “uram isten”.
P.Gy.: A Kontrollnak az az előnye, hogy primer szinten közönségfilm, de azokat az embereket is megtalálja majd, akik szeretnék egy másik síkon értelmezni a történetet.
A.N.: De, ha a Hasbro kiadja az öt ellenőrt játékfiguraként, nem állunk ellent.
fotók - Szabó Adrienn
