2014. 11. 12. filmhu
A héten mutatják be a hazai mozik Hajdu Szabolcs Délibábját, amely egy Tar Sándor-novellán alapul. Nem ő volt az első filmkészítő, akit megihletett a magyar irodalom egyik legtitokzatosabb írójának életműve, összeszedtünk ötöt a Tar Sándor által írt, vagy a műveit vászonra adaptáló alkotások közül.
Tar Sándor a magyar irodalmi élet kívülállója volt, örökös outsider, akit igazán soha nem fogadott be az értelmiségi elit (erről egyebek között ő maga mesélt Keresztury Tibornak
egy 2002-es interjúban). Szegényparaszti családban született, de gyerekkora óta szerette a történeteket, olvasni és írni is. Volt művezető, meós, betanított munkás és munkanélküli is. Közben persze írt:
A 6714-es személy című elbeszéléskötete 1981-ben jelent meg a Magvetőnél. Regényei, novellái, szociográfiai munkái a társadalom peremére szorultak, a tengődők, a reménytelenek sorsát örökítik meg, akiknek nem csak öröm nem adatik, de még remény sem. 1999-ben derült ki, hogy Tar Sándor éveken át a III/III-as ügyosztálynak jelentett. A hír bombaként robbant, az őt védők és az őt támadók érvei óriási vitában csaptak össze. Tar a saját verzióját az
Áruló. Filmregény címmel írta meg, melyet
folytatásokban közölt a Litera. Az író 2005-ben hunyt el.
Művei sok filmkészítőt megihlettek, ő maga is írt forgatókönyveket. Ezekből a filmekből mutatunk meg most ötöt.
Egyszer élünk (2000) – rendező: Molnár György
A megszállottan optimista Balogot (Szarvas József) nem töri meg az élet: mit neki a méteres árok, ha kell, akár mankóval is átugorja. Még a nagy pofára esés sem szegi kedvét, csak pálinka legyen, meg boldogság. A Balog-féle derűlátás azonban nem hatja meg a feleségét (Básti Juli) és a gyerekeit sem, egyedül a legkisebb fiú (Galgóczy Gáspár) hiszi el rendületlenül az apa-meséket. Bármennyire is szeretné Balog a családját, nem sikerül neki. Az Egyszer élünk a 31. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját, Szarvas József a zsűri színészi különdíjában részesült, és a hangmérnökök Mikrofon-díját kapta Kovács György az Egyszer élünk és a Glamour című filmekben végzett munkájáért. A film érdekessége még, hogy itt tűnik fel először a vásznon Vass Teréz, sőt, Jenő, a család legnagyobb, fura fiát Hajdu Szabolcs alakítja.
Básti Juli és Szarvas József az Egyszer élünkben
A leghidegebb éjszaka (2000) - rendező: Gothár Péter
Karácsony van, és a lakótelepi garázsban élő Jenő csak arra vár, hogy néhány órát eltölthessen Szenteste a gyerekével. A volt felesége legalábbis így ígérte. Aztán minden másképpen alakul.
A fény ösvényei (2004) – rendező: Mispál Attila
A fényhez vezető utakat keresik Mispál Attila filmjének hősei, a szépségét elveszítő lány és a látását veszítő férfi. „A fény ösvényei nagyon szép film, Csilla munkahelyének fényorgonáit az utcák és a hontalanok lakhelyének szürke tónusú képei ellenpontozzák, a természet képei, a park vagy egy bányató színei szinte a festészet határát súrolják. A vágások, a korábbi jelenetek hangcsíkjára rácsúsztatott következő jelenet képei dinamikus elbeszélést eredményeznek” – írtuk annak idején a filmről, melynek forgatókönyvét részben Tar Sándor jegyezte.
„Tar Sándor mindig nagyon érdekelt. Filmes szempontból a kedvenc íróm, akinek a művei erőteljesen filmre kívánkoznak, azért is, mert érzelmileg nagyon megindítóak. Nem filozofálnak, nem körülírnak, hanem nagyon egyenes történeteket mesélnek el, és ezek jól működnek filmen is. Egyébként mindig izgatott a gyereklét és felnőtt lét határmezsgyéje, az átmenet, amikor az ember kilép a gyerekkorból, és a Lágy eső főszereplője is ilyen” – mesélte a Filmhunak adott interjújában Nagy Dénes, akinek Lágy eső című, Tar Sándor azonos című novelláját feldolgozó kisjátékfilmje tavaly meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztivál Rendezők Kéthete programjába. Tengődés, egy reménytelen szerelem, és disznók mindenfele.
