Tar Sándor a magyar irodalmi élet kívülállója volt, örökös outsider, akit igazán soha nem fogadott be az értelmiségi elit (erről egyebek között ő maga mesélt Keresztury Tibornak egy 2002-es interjúban). Szegényparaszti családban született, de gyerekkora óta szerette a történeteket, olvasni és írni is. Volt művezető, meós, betanított munkás és munkanélküli is. Közben persze írt: A 6714-es személy című elbeszéléskötete 1981-ben jelent meg a Magvetőnél. Regényei, novellái, szociográfiai munkái a társadalom peremére szorultak, a tengődők, a reménytelenek sorsát örökítik meg, akiknek nem csak öröm nem adatik, de még remény sem. 1999-ben derült ki, hogy Tar Sándor éveken át a III/III-as ügyosztálynak jelentett. A hír bombaként robbant, az őt védők és az őt támadók érvei óriási vitában csaptak össze. Tar a saját verzióját az Áruló. Filmregény címmel írta meg, melyet folytatásokban közölt a Litera. Az író 2005-ben hunyt el.

Művei sok filmkészítőt megihlettek, ő maga is írt forgatókönyveket. Ezekből a filmekből mutatunk meg most ötöt.

Egyszer élünk (2000) – rendező: Molnár György

A megszállottan optimista Balogot (Szarvas József) nem töri meg az élet: mit neki a méteres árok, ha kell, akár mankóval is átugorja. Még a nagy pofára esés sem szegi kedvét, csak pálinka legyen, meg boldogság. A Balog-féle derűlátás azonban nem hatja meg a feleségét (Básti Juli) és a gyerekeit sem, egyedül a legkisebb fiú (Galgóczy Gáspár) hiszi el rendületlenül az apa-meséket. Bármennyire is szeretné Balog a családját, nem sikerül neki. Az Egyszer élünk a 31. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját, Szarvas József a zsűri színészi különdíjában részesült, és a hangmérnökök Mikrofon-díját kapta Kovács György az Egyszer élünk és a Glamour című filmekben végzett munkájáért. A film érdekessége még, hogy itt tűnik fel először a vásznon Vass Teréz, sőt, Jenő, a család legnagyobb, fura fiát Hajdu Szabolcs alakítja.

 egyszer600

Básti Juli és Szarvas József az Egyszer élünkben

A leghidegebb éjszaka (2000) - rendező: Gothár Péter

Karácsony van, és a lakótelepi garázsban élő Jenő csak arra vár, hogy néhány órát eltölthessen Szenteste a gyerekével. A volt felesége legalábbis így ígérte. Aztán minden másképpen alakul.

A fény ösvényei (2004) – rendező: Mispál Attila

A fényhez vezető utakat keresik Mispál Attila filmjének hősei, a szépségét elveszítő lány és a látását veszítő férfi. „A fény ösvényei nagyon szép film, Csilla munkahelyének fényorgonáit az utcák és a hontalanok lakhelyének szürke tónusú képei ellenpontozzák, a természet képei, a park vagy egy bányató színei szinte a festészet határát súrolják. A vágások, a korábbi jelenetek hangcsíkjára rácsúsztatott következő jelenet képei dinamikus elbeszélést eredményeznek” – írtuk annak idején a filmről, melynek forgatókönyvét részben Tar Sándor jegyezte.