Mire perel Tommy Lee Jones?

Nemrég került nyilvánosságra a hír, hogy Tommy Lee Jones több mint 10 millió dollárt vár a Nem vénnek való vidék készítői ellen indított pertől; a színész szerint ennyivel tartozik neki a Paramount Pictures. A stúdió ellen benyújtott kereset alapján a filmgyártó cég a Nem vénnek való vidék bevételéből való jelentős részesedést, valamint a mozi sikerének függvényében további anyagi ellenszolgáltatást ígért a színésznek. Jones állítása szerint nem kapta meg a neki ígért nyereségrészesedést, és a költségeket is tévesen vonták le a neki járó összegből.

A színész a szerződésben szereplő hibákra hivatkozik, melyekről így Magyarországról látatlanban természetesen képtelenség lenne nyilatkozni, az azonban kétségtelen, hogy a legtöbb alkotói szerződés a bevételi részesedés pontatlan meghatározásán bukik el. Hiszen nagyon lényeges meghatározásbeli különbség van a bevétel valamint a filmelőállítónál a gyártási költségek megtérülése után képződő nettó nyereség között, természetesen előbbi esetben jóval nagyobb a részesedés alapja. Azonban nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Egyes szerződések olyan kimerítő részletességgel határozzák meg a levonható költségeket, hogy a végén már alig marad bevétel, ami az alkotók között felosztható összeg alapját képezze.

Természetesen fontos figyelembe venni a felek alkupozícióját, hiszen az „erősebb” filmelőállító cégek sokszor előnytelen feltételeket kényszeríthetnek rá a „kiszolgáltatottabb” szerzőkre, stábtagokra. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a szerződő felek kihasználják a lehetőséget, hogy a megfilmesítési szerződésben kikötik azt, hogy a megállapított díjazást kölcsönösen a bevétellel arányosnak tekintik, ez a rendelkezés azonban nem biztos, hogy kiállja a polgári jogi érvényesség próbáját, mivel a bevételek pontos ismeretének hiányában az arról való lemondás érvényessége is megkérdőjelezhető. Az utólagos korrekció lehetősége ezekben az esetekben sajnos kétséges és hosszadalmas.

A stábszerződések közül az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő típus valóban a színész-szerződések köre, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a színészek, de főleg az őket képviselő ügynökök a legnehezebben kezelhetők. Ezekben a szerződésekben részletesen szabályozni szükséges a szerep követelményeit, azaz a színész kinézetét, melyet nem változtathat meg a forgatás ideje alatt, de ki kell térni arra is, hogy időben és forgatásra képes állapotban jelenjen meg a helyszínen, melynek az elmulasztása a díjazás csökkentését vonja maga után. Maga a díj általában három tényezőből tevődik össze, az alkotói díjból (napidíj), mely a színészi munkáért jár, az előadóművészi szomszédos jogok átruházásának ellenértékéből, valamint a fent említett esetleges bevételi részesedésből. A megszokott napidíjon kívül még a forgatásra történő szállítás, valamint távolabbi helyszínen a szállás költségeinek megtérítését is a  filmelőállító viseli, de egyéb különleges kívánságaikat is sokszor szerződésbe foglalják. Sarah Jessica Parker például a Szex és New York forgatásán kikötötte, hogy az összes általa hordott ruhát megtarthassa, szerencsére hazai színészeink ilyen feltételeket szerencsére még nem igazán támasztanak.

Míg a magyar színész-szerződések általában 9-10 oldalasak, egy angolszász területen forgatott film főszereplőjének a szerződése elérheti a 35-40 oldalas terjedelmet is. Persze lényegtelen az oldalszám, hiszen a körültekintően megfogalmazott tartalmon múlik minden. Mi inkább azt javasoljuk, hogy Tommy Lee Jones-szal ellentétben pereskedés helyett a felek próbálják meg tárgyalásos, mediációs úton rendezni az elmérgesedett helyzetet, mivel a magyar filmszakma olyan szűk, hogy előbb-utóbb úgyis arra kényszerülnek, hogy ismét egymással dolgozzanak, ennek pedig nem jó háttere egy évekig zajló pereskedés.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a tanácsadás kizárólag az alábbi jogterületekre terjed ki: szerzői jog, filmjog, médiajog és a fentiekhez kapcsolódóan polgári jog kötelmi része. A honlapon megjelenő bármely tanács vagy válasz csak általános, tájékoztató jellegű. A megalapozott jogi vélemény meghozatalához minden esetben szükséges a tényállás maradéktalan felderítése, a vonatkozó háttérdokumentumok, korábbi szóbeli egyeztetések pontos ismerete, valamint a kérdést feltevő személyes meghallgatása, melyre igény szerint lehetőséget biztosítunk.