Kapcsolódó anyagok

Utómunkálatánál tart Az egy másik bolygó

Készül az Egy másik bolygó

Moldoványi Ferenc nemzetközi fesztiválokon – többek közt Berlin, Locarno, Montreal, Karlovy Vary – vetített és számos díjjal kitüntetett alkotásai (Az Út, Gyerekek – Koszovó 2000) után 2002-ben kezdett hozzá a Másik bolygó című doku-játék forgatásához, amelynek előkészületei két évet vettek igénybe. A hosszabb előzetes munkát az tette szükségessé, hogy a film felvételei három kontinens négy országában zajlottak, egy a korábbiaknál összetettebb pénzügyi konstrukcióban, valamint több forgatási helyszínen, ahol kaotikus, esetenként szinte háborús viszonyok uralkodtak, ezért a biztonságos munkát is megfelelően elő kellet készíteni.

Az előkészületek előkészítése

Egy kerettörténetbe ágyazva hét különböző, de mégis hasonló, kiszolgáltatott gyermektörténetet követ a Másik bolygó. Az általában öthetes munkálatok első két-három hetében a film előkészítő munkálatai folytak, és csak ekkor, amikor bizonyossá vált, hogy lehetséges a forgatás utazott ki a stáb többi tagja. „Az előkészítő munka során körvonalazódott, hogy pontosan mit fogunk és milyen helyszíneken fogunk forgatni, a legtöbb gyerekszereplőre és történeteikre ekkor bukkantunk rá. A munka különleges része volt, hogy az előkészületek és a felvételek között nem telhetett el sok idő, hiszen később az önmagukat alakító gyerekeket nehezen találhattuk volna meg újra.”

Filmplakát
Az első forgatási helyszín 2005 nyarán Kongó volt. „Megérkezésünkkor az UNICEF és más nemzetközi szervezetek azt javasolták, hogy a zűrzavaros viszonyok miatt csak megfelelő biztosítással menjünk ki az utcára.” Az óriási meleg mellett a kamera jelenléte önmagában további nehéz helyzeteket idézett elő. Számos esetben nem volt elegendő a Kongói Információs Minisztériumtól beszerzett engedély - amit a körzeti megbízott, a rendőrség és a titkosrendőrség is ellenjegyzett.
Előfordult az is hogy a forgatáson megjelent egy titkosrendőr, aki újabb engedélyeket követelt. Persze valójában csak némi mellékes keresetkiegészítéshez akart jutni.

„Végül Kongóból is elég zűrös körülmények között kellett távoznunk, az ország keleti polgárháború által sújtott vidékéről nem is beszélve. Az országban meglehetősen kaotikus viszonyok uralkodtak: katonai alakulatok évek óta nem kapnak fizetést, és csak azért maradnak a hadseregben, mert fegyverrel a kezükben elveszik mindazt, amire szükségük van.”

Gyerekboszorkányok pedig vannak!

Kongóban három történettípust követtek nyomon az alkotók, a gyerekkatonák és a gyerekprostituáltak sorsa mellett a gyerekboszorkányokét. „Afrikában azokban a családokban, ahol feleslegesnek tekintik a gyereket megbélyegzik, ráfogják, hogy az apa miatta vesztette el az állását vagy a nagymama halálát, és ezért akár hat-hét évesen az utcára zavarják őket.”

A gyerekboszorkányokat Johnatan és társainak sorsán keresztül láthatjuk a filmben. Az utcagyerekek nehéz fizikai munkával, lopásokkal igyekeznek eltartani magukat, de sokszor nincs elég munka, nagyobb, erősebb társaik pedig őket fosztogatják.

A gyermekprostituáltakról készült részben egy Merveille nevű kislány volt a „főszereplő” (a nevének jelentése: Csoda). „Fontos szekvenciája lett a filmnek , az a jelenet, amikor az egyik reggel egy nyomortanya bungalójában ő és társai beszélgetnek és elszámolnak a futtatójukkal, aki egyben drogdíler is.”

Végül a stáb a korábban Kongóban hivatalosan el nem ismert gyerekkatonák között készített felvételeket, és az ő történetükkel zárul a film.

A munkálatok következő szakasza 2005 őszén Mexikóban várt az alkotókra, ahol a film kerettörténetét rögzítették a tarahumara indiánok között. Majd a következő év augusztusában Kambodzsában két helyszínen, egy kényszermunkatáborszerűen működő téglagyárban valamint egy óriási kiterjedésű szemétdombon – amely bármikor önmagától képes volt meggyulladni - forgattak. Végül a Brazil favellák helyett Equadorban találták meg a negyedik helyszínt, ahol egy dickensi sorsú rágógumi-árus kislány és egy cipőpucoló kisfiú sorsát mutatják be az alkotók. A kislány, Luz (a név fényt jelent) mindennapjaival kezdődnek a filmbéli gyereksorosok.

Nem oknyomozás, hanem vállalt szubjektivitás

A Másik bolygó nem a megszokott dokumentumfilmes eszközökkel dolgozik „Nem egy oknyomozó munkáról van szó, amely igazságot akarna szolgáltatni, hanem a világ és a lélek pusztulását, a gyerekek kiszolgáltatottságát mutatja be. Merre tart a világ a második évezredben a Föld bolygó nemzetközi évében?
Egy gyereknek nem az a feladata, hogy embereket öljön, prostituált legyen, vagy napi 12-14 órás robotmunkát végezzen az iskola helyett. Ugyanakkor vállaltan szubjektív a film, amely a jövőnket jelentő gyerekek mellett teszi le a voksát, igazságok kimondása helyett egy-egy arc, tekintet, gesztus többet képes elmondani.”

A kongói gyerekboszorkányok

Moldoványi Ferenc a National Geographic egyik számában olvasható statisztikákra hivatkozik: „A világ két leggazdagabb embere akkora jövedelemmel rendelkezik, mint a világ több mint negyven országának GDP-je, vagy a Földön élő 6 milliárd emberből több mint három milliárd kevesebb, mint napi egy dollárból él(!), mindezeket a adatokat az említett gyereksorsok töltik meg fájdalmas és megdöbbentő tartalommal.”

A film kerettörténetét egy észak-mexikói tarahumara indián törzsben forgatták , egy idős sámánnal és kislánnyal. A tarahumarák ma mindössze 50-100 ezren lehetnek, és fokozatos eltűnésük a Kolumbusz megérkezése utáni időkben kezdődött. „A film azt is bemutatja, hogy a nagy változásokkal mit veszítünk ma, amikor egyre gyorsuló ütemben tűnnek el nyelvek és velük együtt teljes kultúrák. A XXI. század első évtizedébe érkezve egy felemásan működő kapitalista világrend - amely ökológiai és humanitárius katasztrófákkal fenyeget - nemcsak a globalizációt ellenzők, hanem mindenki számára fontos kérdéseket fogalmaz meg.”

A Másik bolygó vállalásához igazodva szabadon használja a dokumentarista és a játékfilmes eszközöket. Moldoványi úgy látja, hogy a világban egyébként is egyre több olyan film készül, amely nem sorolható be egyértelműen a dokus vagy a fikciós kategóriába (Gyilkos labda, A United 93-as, Vándormadarak).

Az alkotás önmagában legyen következetes

„Egyre több az olyan alkotás, amely filmnyelvileg játék, de anyagát a valóságos szereplők, helyszínek adják. Alapvetően nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy miként készüljön egy film. Az a legfontosabb, hogy egy alkotás a maga rendszerén belül legyen konzekvens, képes legyen megszólítani a nézőt, és hitelesen elmondani valami fontosat a világról. Mind a doku mind a fikció ugyanazt a filmnyelvet használja, és ezért nincs értelme a kategóriáknak.” Ennek hazai előzményeit a Budapesti iskola munkái jelentik, de mellette jó példa a tavalyi szemlén bemutatott és díjazott Bollók Csaba-film az Iszka utazása, „amelynek valóságalapja ad további erőt az alkotásnak”.

Több mint három milliárd ember él napi kevesebb mint egy dollárból!

Mindezeknek a filmes eszközöknek a használata teszi megengedhetővé az alkotó számára, hogy a gyermeksorsokban kibontakozó kiszolgáltatottságot álomjelenetekkel is érzékeltesse. A filmben látható első gyerekszereplő, az Equadorban élő Luz visszatérő álma, hogy Krisztus és tanítványai között van, amikor pedig szeretne közelebb jutni a Megváltóhoz, az elfordítja tőle az arcát. Az ehhez hasonló keresztény motívumok szinte maguktól felbukkannak olyan helyeken, például a főként buddhista Kambodzsában, ahol erre nem is számítanánk. Emellett tudatos biblikus utalás is van a filmben, mondja az alkotó, a gyermeksorsok hetes száma például akár egyfajta apokaliptikus bibliai utalással is párhuzamba állítható.

A film anyagi hátterének megteremtése úgyszintén komoly, többéves munkát követelt. „Eddig öt évet töltöttem el a film elkészítésével, mert nagyon fontosnak tartottuk az ügyet és, hogy elkészülhessen. A hozzávetőleg 100 millió forintot meghaladó összegből készülő Másik bolygó is számos koprodukciós szerződésnek köszönheti a megszületését.

A film finanszírozásában elsőként az MMK Játékfilmes Szakkollégiuma vett részt, amely 2005-ben nyújtott támogatást a projektnek, és ekkor állt mellé a Magyar Televízió is. Ezek a támogatások nagyon fontosak voltak a nemzetközi partnerek meggyőzésekor, és így sikerült MEDIA Plus Program támogatást is megszerezni. A Másik bolygó esetében végül nyolc televíziós társaság támogatta valamilyen formában a filmtervet. A finn közszolgálati csatorna, a YLE mellett beszállt a mexikói Canal Once – hang és gyártó stábot biztosítva -, a francia-belga RTBF, valamint kisebb elővásárlásokkal támogatta a tervet a szlovén, a portugál, az észt és a román közszolgálati televízió is.

Moldoványi producerként a lehetséges partnerek bizalmának elnyerését tartja a legfontosabb lépésnek - bár ezt a munkát inkább nyűgnek tekintette. Ilyenkor lényeges, hogy az alkotó mögött legyen négy-öt referencia film, de jól jön, ha korábbi közös munkából ismerik a pályázót, vagyis benne kell lenni a filmes vérkeringésben. „Az alkotói szándék mellett értékkel kell bírnia egy filmnek a nemzetközi piacon, hogy végül találkozhasson a nézőkkel.”