Kapcsolódó anyagok

Ennio Morricone Budapesten

A nemzetközi sajtó előszeretettel nevezi őt a filmzenék Mozartjának, amely közlés bír némi igazságtartalommal, ám ennyi erővel akár az is kijelenthető, hogy Morricone a klasszikus zene Frank Zappája, a mozgóképhez írt partitúra Leonardója. Nagyformátumú alkotóként nem tűri a kategóriákat, az évtizedek során rátapasztott címkék mind lepotyogtak személyéről. Ennio Morricone minden szempontból unikális figura: soha nem volt hozzá hasonló komponistája az egyetemes zenekultúrának, és gyanítható, hogy soha nem is lesz.