A Kuril szigetek Földünk egyik legaktívabb vulkáni régiója. Itt találkozik a csendes-óceáni és az eurázsiai földkéreg, ezek hozták létre a több ezer szigetből álló, mintegy 1200 km hosszú vulkanikus láncolatot. A Kurill szigeteken 160 vulkánt számoltak össze a tudósok, közülük jelenleg 40 aktív. A Kudryavij ezek közül a legkülönlegesebb. Felszínének hőmérséklete időnként a 900 Celsius fokot is eléri. Ez a magas hőmérséklet teszi lehetővé a rénium természetes körülmények közötti kialakulását.

A bánya nem más, mint egy jövőbeni nagy ipari létesítmény működésének modellezése kicsiben. Az egyik, 600 fokos fumarolamező közepére állították azt az óriási vasládát, amelyikben kicsapódik a rénium. A ládába 50 centiméter vastagon zeolitot tettek, majd hermetikusan lezárták. A zeolit úgy működik, mint egy kémiai csapda. A feltörő gázban lévő rénium reakcióba lép vele és kicsapódik rajta. A rénium az egyik legritkább elem a földön. Előállítani eddig csak mesterségesen lehetett. Az olvadáspontja a fémek közül a legmagasabb, 3180 Celsius fokon válik cseppfolyóssá. Stratégiai jelentőséggel bír, ugyanis ha fémet ötvöznek vele, annak élettartalmát 6-8-szorosára növeli. Ezért nélkülözhetetlen rakéták, repülőgépek és számítógépek gyártásánál.

A világ más részein a vulkanológusok hő- és saválló védőruházatban dolgoznak, mivel a több száz fokos hőmérséklet és az agresszív gázok súlyosan károsíthatják az egészségüket. A legveszélyesebb a feltörő gázban lévő kénsav, amely belélegezve 3 perc alatt halált okoz.
Most itt az egyetlen komoly védőfelszerelés a gázálarc. Ezen kívül szövetkabátban, gumicsizmában, vagy egyszerű bakancsban próbálják itt megvédeni magukat azok a tudósok.
Az expedíció 3 hónapos emberfeletti munkájának állít emléket a film.