Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el.

Nagyon „képben van”. Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.
A film az ő naplóját jeleníti meg, animációs, dokumentumfilmes eszközökkel azzal a céllal, hogy az eredeti napló különleges atmoszféráját minél hívebben lehessen érzékeltetni.