A tavasz Dr. Egry Ivánnak élete (talán) utolsó levelét jelenti. A színpadi pisztoly már pár perccel a főcím után eldörren, onnantól pedig már csak egyetlen kérdés marad. Hogyan jutott el a ravasz meghúzásáig a magyar film szomorú mosolyú Rhett Butlere, Jávor Pál. A Halálos tavaszt a rendező, Kalmár László Zilahy Lajostól kölcsönözte, akinek 1922-ben megjelent, azonos című regényét a korabeli cenzúra azonnal betiltotta. A cenzúra Kalmár filmjéből sem az egyetemes emberi érzelmeket vagy a szerelmi kapcsolatokban rejlő sorstragédiát emelte ki, hanem a társadalomkritikát, ezért az alkotás a könyv sorsára jutott. A történetet egyébként nemcsak Kalmár, hanem maga a szerző is vászonra vitte, ám a Spanyolországban és Jugoszláviában készült filmet bedarálták a spanyol és a jugoszláv nép zivataros évei, és sosem került mozikba. „Két perzselő szerelem egymásba futása a végzetes kisiklás katasztrófájáig” – foglalta össze a regény cselekményét a nyugatos Kárpáti Aurél. Zilahy története a Karinthy-féle örökigazságon csavar egyet, mert bár a férfi a nőt akarja, a nő is férfit akar, csak egy másikat. Kalmár filmje a harmincas évek közepére helyezi a könyv első világháború előtt játszódó sztoriját, ami ma már kicsit giccsesnek, kicsit porosnak hat. Minden érzelgőssége ellenére viszont megalapozza a negyvenes évek famme fatale-jának, a reszelős hangú Karády Katalinnak karrierjét, aki a bemutató után az ország legrajongottabb színésznőjévé, és a lényét körüllengő titokzatosság miatt a pletykalapok kedvencévé lépett elő.
Halálos tavasz - trailer
Máriássy Félix 1955-ös filmjének, a Budapesti tavasznak kapcsán egy másik Karinthyt, méghozzá Ferencet is elő kell rángatnunk. Ihletadó regénye, melyben életrajzi események keverednek írói szabadsággal, két évvel előzte meg a filmet. „1944 karácsonyán Budapest körül bezárult a gyűrű” – tájékoztat a kevésbé népszerű Karinthy Cini könyvének első mondata. Két katonaszökevénynek sikerül még épp átcsusszannia az ostromgyűrűn, hála az irgalmas nővéreknek, akik közül egy a nagy kaland során még azt is kipróbálhatja, milyen érzés egy férfi karjaiba borulni. Míg az egyik szökevény partizánként akarja folytatni pályafutását, másikuk megtapasztalja, hogy milyen halálos is tud lenni a nyilaskeresztesekkel megtámogatott tavasz. Különösen akkor, ha a frontot megjárt fiatalember egy zsidó lányba szeret bele. Itt a szabadság, megjelent a szabadság, visszhangozza a rikkancslány a film zárójelenetében, ám Pintér Zoltán számára a reményt rég elnyelte a Duna. Darvas Ivánon viszont már ebben a filmben is rettentően snájdigul mutat a katonai egyenruha.
Cipők a Dunánál
Ha bárkinek is maradtak volna kétségei Karinthy Ferenc kedvenc évszakát illetően, az nézze meg a Bolond április című novellájából készült tévéjátékot. Április természetesen a nők miatt bolond, méghozzá egy helyre kis özvegyasszony miatt, akit a húszas éveiben járó Mensáros László szeretne becserkészni. A becserkészés meg is hozza a várt eredményt, ám közbeszól a kedves mama, így a románc csak derék fölött teljesedhet be. Ha pedig nem az erkölcscsősz anyuka, akkor a gyomorrontás húzza keresztül a fiatalok terveit. De mit keres egy apáca az egyetemi előadáson? Mikor a legszebb a Lánchíd? És ami még ezeknél is fontosabb: vajon a tavaszi zsongás a takaró alá is befészkeli magát? Fábri Zoltán filmjéből kiderült.
Bolond Április - előzetes
A hagyományos melodráma és a modern művészfilm közé valahová félútra pozícionálta filmjét, az 1932-es Tavaszi záport a rendező, Fejős Pál. Az Amerikából hazatért filmes az elcsábított cselédlány toposzát dolgozta fel, főszerepben a francia Annabellával, akinek még a nyelvtanulással sem kellett túl sokat vesződnie, a film ugyanis majdnem teljesen néma. Szabó Marinak az a pár szem csokoládé lesz a veszte, amivel az uradalmi intéző próbál a szoknyája alá férkőzni - kilenc hónappal később egy városi bordélyban találja magát és gyermekét. Ám hiába forgatták Fejős filmjét egy Boldog nevű faluban, a rendező nem a boldog vég és a megesett lányba beleszerető gazdag úriember irányába tereli a sztorit. Hanem a korabeli gyámhatóság felé, ami nem hagyja, hogy a kislány erkölcsei kurvák közt formálódjanak. A gyermeke elvesztésébe beleőrülő Mari pedig ha kell, Szűz Márián is bosszút áll emiatt. Fejős filmjében a mennyország egy csillámló karácsonyfadísz-szaküzlet, a tavaszi zápor pedig az alföldi legendák szerint eszköz arra, hogy az ártatlan cselédlányokat megrontó történelem ne ismételje önmagát.
