A Budapest Cinematographer Masterclass (BCM) kezdő és még egyetemi tanulmányaikat végző operatőr hallgatók számára nyújt gyakorlati lehetőséget. A kétévente megrendezett esemény immár húsz éves hagyományokra tekint vissza, olyan elismert szakemberek vezettek korábban kurzusokat, mint Zsigmond Vilmos, Kovács László, Billy Williams, John Schwartzman vagy Ragályi Elemér.
 |
| A hallgatók a világ minden tájáról érkeztek Fotó: Valuska Gábor |
A jubileumi, tizedik kurzuson összesen negyvenegy hallgató vett részt: a tizenhat ösztöndíjas operatőr mellett huszonöt megfigyelő képezte magát két héten át augusztus 31. és szeptember 13. között. A hallgatók a világ minden tájáról érkeztek: a 20 és 30 közötti, végzett vagy utolsó éves operatőrök között volt kubai, finn, ausztrál, indiai és amerikai is, a megfigyelők Venezuelából, Izraelből és Kanadából is jöttek. A szép számmal jelentkezőket a Színház és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Operatőrök Társasága erre felkért operatőrei válogatják az előzetesen beküldött demo anyagok alapján, magyar részről a Kende osztályban másodéven tanuló Vass Gergely vett részt a képzésen.
Az idei kurzust Zsigmond Vilmos és Ragályi Elemér vezetésével az etyeki Korda Filmstúdióban rendezték meg. A mesteriskola vezető tanárai Xantus János rendező és Bélafalvy Balázs operatőr voltak, a produceri hátteret a CINEMA-FILM képviseletében Garami Gábor biztosította. A kurzus noha szponzori rendszerben működik, a megfigyelők számára ezerötszáz euróba kerül, a minősítésen átesett operatőrök ösztöndíjasok, nekik nem kell fizetni a képzésért. A résztvevők teljes ellátást, szállást, étkezést kapnak, mindent megteremtenek számukra a kényelmes munkavégzés érdekében.
 |
| A megfigyelők Venezuelából, Izraelből és Kanadából is jöttek Fotó: Valuska Gábor |
A képzés során a résztvevők fikciós jeleneteket forgatnak a Korda Filmstúdió egyik műtermében az erre a célra épített díszletekben: a korábban megírt forgatókönyvek egy-egy jelenetet tartalmaznak, a képzés elején sorsolás döntött arról, kihez melyik filmterv kerül. Két szettben folyik folyamatosan a munka, a kurzus végére tehát összesen tizenhat kisfilm készül el, amelyben minden résztvevő dolgozik, aki éppen nem a kamera mögött ül, az a világításban, kameramozgatásban, vagy éppen a szereplésben segít. A 35 mm-es nyersanyagra forgatott anyagot a Kodak Laborban még aznap előhívják, másnap a résztvevők az esti vetítéseken a mesterekkel közösen elemzik az ún. egyfényes musztereket, amelyen utólag korrigálni - már csak az idő rövidsége miatt sem - nincs lehetőség.
Emellett szakmai prezentációkon, vitákon és európai filmes egyetemek tanárainak előadásain is részt vehettek a hallgatók. A technológiai forradalom változásai nem hagyják hidegen az alapvetően konzervatív, 35 mm-re forgató Mesteriskolát sem, a hallgatók előadásokat hallgattak a digitális moziról, a HD technológiáról, a RED kameráról. Az esti filmvetítések utáni vitákon Ragályi Elemér fényképezései közül A remény útját elemezték, de az operatőr rendezése, a Nincs kegyelem is része a programnak (utóbbit Ragályi fia, Ragályi Marcell fényképezte). A fiatal magyar operatőrök közül Herbai Máté A nyomozóval, Fillenz Ádám a Friss levegővel mutatkozott be, Máthé Tibor az Ópiummal, Gulyás Buda a HD-napon a Kaméleonnal érkezett, Kardos Sándor a speciális technikával készült két kisfilmjét: a Résfilmet és az Átváltozásokat hozta a fórumra.
 |
| A Korda Stúdió világszínvonalú műtermeit használhatják Fotó: Valuska Gábor |
A képzésnek korábban a Színház és Filmművészeti Egyetem stúdiói szolgáltak helyszínül, dolgoztak már a Hajógyári-szigeten is, de idén a Korda Stúdió volt olyan nagylelkű és felajánlotta, hogy a világszínvonalú műtermeket használhatják a nebulók. Xantus János vezetőtanár szerint a Mesteriskola legnagyobb vonzereje a külföldi és a magyar hallgatók számára egyaránt az, hogy gyakorlati lehetőséget biztosít. Sok operatőriskolában csak filmeket néznek, előadókat hallgatnak, a Mesteriskolában azonban forgathatnak. Mindehhez járul, hogy a Korda Filmstúdió hatalmas ugrás minőségben, óriási lehetőség ez a hallgatók számára, minden rendelkezésre álló eszköz a lehető legújabb, és tényleg világszínvonalú, a legjobb optikákkal, lámpaparkkal dolgozhatnak. Természetesen az is segíti a munkát, hogy a hallgatók egy helyen vannak, nem a Főiskola épületei között kell ingázni, vetítő, díszlet, szálloda minden egy helyen van.
Az előtéri flipchartnál indul a nap: az alaprajzok előtt kezdődik minden, itt állítják össze a díszletet, kijelölik a kamerák, a lámpák és a kameramozgató eszközök pontos helyét. A forgatás elvileg angolul és magyarul zajlik, de a sokszínű közegben a legkülönbözőbb nyelvek keverednek, a két mester a két díszlet között ingázik folyamatosan: Ragályi ott segít, ahol tud, Zsigmond Vilmos az elkészült eredményt értékeli inkább. "A tekintetük előtt folyik a munka, tanácsokat adnak, segítenek, de nem adnak konkrét utasításokat" - vázolta a munkamódszert Xantus.
 |
| Nem kevés világosítási feladat Fotó: Valuska Gábor |
A magyar Vass Gergely éppen egy gyertyafényes jelenetet forgatott, amikor a filmhu a helyszínen járt: főszereplője a szintén operatőr szakos Cserhalmi Sára, aki a próbák során rendületlenül jön be a gyertyatartóval a kezében, közben kitárul egy fényes ajtó, Sára leül a holdfény világította asztalhoz, ahol felizzik a jósgömb. Nem kevés világosítási feladat van tehát az alig egy perces farht-mozgásban, folyamatosan próbálgatják, hogyan lehet ezt a legvalósághűbben imitálni a stúdió sötétjében: a holdfény mindenképpen túl éles, túlságosan megkapja az asztal szélét, valahogy deríteni kell, Ragályi együtt agyal a diákokkal a megoldáson, mi sajnos nem vártuk meg a megoldást.
A szinopszisok angol nyelven elolvashatóak itt
Az ösztöndíjasok névsora
A megfigyelő résztvevők névsora
A részletes program
