A Balaton egyetlen olyan mozija, amely a vízparton van, néhány évvel később nyitott újra, akkor még közelebb a vízhez. Mindez Pálffy Gézának köszönhető, aki az önkormányzatnál kijárta, hogy a strand területén felhúzhassa a vásznat, felállíthassa a székeket, és a kis mozigépész épületet, ahonnan a filmeket vetítik.
Pálffy autodidakta módon tanulta ki a mozigépész szakmát, hiszen évtizedekkel ezelőtt a kis települések mozijaiba a moziüzemi vállalatok olyan helyi embereket alkalmaztak másodállásban, akikben éreztek affinitást ehhez a szakmához. A felkért emberek gyorstalpalón szerezték meg a mozigépész képzettséget, illetve moziüzemeltetői vizsgát, de a valódi tudás a gyakorlattal érkezett.
Szigeti Kertmozi
„Kezdetben híradástechnikusként Zánkán, a táborban voltam műszaki vezető, ott kezdtem el mozizni is. '95-ben szűntek meg a körzeti moziüzemi vállalatok, és az önkormányzatok kapták meg ezeket a vidéki mozikat, sokszor a gépészekkel együtt, így próbáltak tovább menni, de a gépész nem mozis, ő vetítő ember. A mozi üzemvezető és a gépész között komoly különbség van, és ezek a mozik az évek alatt üzemvezetők híján fokozatosan lepukkantak” - meséli a mozis a rendszerváltás utáni évekről. Látva a hanyatlást, elkezdte felkarolni az északi part kertmozijait, amik egymás után zártak be.
Először a Balatonakaliban lévő kertmozi üzemeltetését vette át, majd szép sorban többet is, a révfülöpi mellett a Balatonudvariban lévő Fövenyes kertmozit és a balatonfüredi létesítményt, amely nem kertmozi, hanem klasszikus vetítőhelységből áll - többek között az évente megrendezett Magyar Mozgóképfeszitvál egyik helyszíne is. Most négy mozi tartozik Pálffyékhoz, amelyek az utóbbi években már családi vállalkozásként üzemelnek. „A Balatonakali- és a Fönyves Kertmozit időközben átadtam a fiamnak, én a Balatonfüredi Városi Mozit és a révfülöpi Szigeti Mozit viszem, ami egyébként a négy közül a szívem csücske. Ugyanis ezt huszonegy évvel ezelőtt, az első csavartól az utolsó szögig én magam építettem, nem adott hozzá senki semmit.”
Szigeti Kertmozi
Így a családnak már van a tapasztalata a szabadtéri és a klasszikus moziüzemeltetéssel is, Pálffy meg is fogalmazza, hogy mennyire különböző a két vezetői gondolkodás. „A kertmozi szezonális létesítmény, ami tulajdonképpen azoknak az embereknek az igényét szolgálja ki, akik kikapcsolódni jönnek ide, és azért, hogy elfelejtsék bújukat, bánatukat. Ezért itt színes, változatos és könnyű programot próbálunk összeállítani. A városi mozinál tisztában kell lenni annak a környezetnek a kulturális igényeivel, amiben vetítünk. Egy kiállításmegnyitó, egy könnyű- vagy komolyzenei koncert mind hozzátesz a város életéhez. Ilyen kulturális mag majdnem minden kisvárosban van, rájuk kell odafigyelni és kielégíteni az igényüket. Ez Fürden jelentős kör, és ez adja meg a város színét.”
De a három kertmozi esetében sem ugyanazok az igények fogalmazódnak meg. Míg Balatonakaliban és Révfülöpön leginkább az aktuális premiereket vetítik - és abból is azokat, amelyek nagyobb közönséget vonzanak -, a Fövenyes Kertmoziban kicsit specifikusabb a kínálat. „A Balatonudvariban lévő helyet a fiamék csinálják, akiknek 5 és 8 éves gyerekeik vannak, így ebbe az irányba tolódott el a műsor is, kimondottan családbarát mozi lett belőle. És hangulatában is más, mint a többi, mert a fiamék nagyon különleges miliőt teremtettek meg ott.” A Fövenyes kertmoziban ráadásul nem csak a filmekre koncentrálnak, de hétvégén gyakran adnak helyt bábelőadásoknak és gyerekkoncerteknek is.
Emelett azért a többi moziban is próbál a blockbustereken túli alternatívát nyújtani, heti egyszer az art mozik kínálatából is szemezget, de ekkor is oda kell figyelnie arra, ahogy milyen este bevétele. „Figyelem a budapesti art mozik műsorát, és olyan filmeket rakok műsorra, amelyeket ott is legalább napi kétszer vetítenek.”
Füred mozi a MOZ.GO fesztiválon
Mivel a révfülöpi mozi a strand területén van, kézenfekvő kérdés, hogy előfordul-e, hogy a nézők az egész napos napozás után, fürdőruhában ülnek be a vetítésre. Pálffy csupán néhány ilyen estre emlékszik, a legtöbben „megadják a tiszteletet a mozinak. Este, vacsora után, a nappali strandolás után tisztálkodva, felöltözve, olyan közösség érkezik ide, aki azt gondolja, hogy ez nem csak egy mozi, hanem az filmszínház.”
Budapesten több lehetőség van moziba menni, mint a Balaton mellett, ezért talán a fővárosban specifikusabb réteg jár a kertmozikba, hiszen a blockbustereket meg tudják nézni a nagy, pláza mozikban is. „Budapesten és a nagyobb városokban megjelent a Hollywood Multiplex és a Cinema City, de ezzel nem oldották meg a kisebb települések mozi kérdését. Ezzel nekünk, helyieknek kell foglalkozni. Igenis vissza kellett állítíni a helyi egytermes mozikat, vissza kellett csempészni az életet művelődési házakba, mert különben teljesen kihaltak volna” - fogalmazza meg Pálffy a nehézséget, amit a moziüzemi vállalatok megszűnése okozott. És bár úgy tűnik, hogy az elmúlt években - magánkezdeményezéseknek hála - újra élednek fel kertmozik a Balaton körül és ismét alakulnak olyan rendezvénysorozatok, amelyben akár premier előtti vetítéseket is tartanak, vagy a filmek köré más programokat is felfűznek, közel sem olyan pezsgő az élet, mint pár évtizede volt, amikor szinte minden nagyobb településen (csak az északi parton: Akarattya, Kenese, Fűzfő, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred, Tihany, Kiliántelep, Révfülöp, Tomaj, Vonyacvashegy stb.) megtalálható volt szabadtéri mozi.
„A mai világ beszorítja az embereket a saját kis szűk környezetükbe, és ez a mozinál is érvényes. Annak idején, amikor filmszalagról vetítettünk, a kópiákat is egyik moziból vittük a másikba, ismertük egymást. Most gyakorlatilag két nagy cég eszközei vannak bent a gépházakban, onnan tolják a filmet, azt se tudjuk, hogy ki kicsoda, ki van Zamárdiban, vagy Csopakon. A régi ismeretségek is szűnnek meg” - mesélt Pálffy a korszerű technika hátrányairól.
Fövenyes Kertmozi
Felmerült tehát a kérdés, hogy mivel maga is kötődik a régi technikához, meg is tartotta az eredeti 35 mm-es Fite vetítő gépeket, ráadásul most megint divatba jöttek az analóg technikák - hangban, zenében, képben és filmben is -, miért nem tart ő is vetítéseket filmtekercsekről. „Amikor Balatonfüreden digitalizáltunk a Városi Mozit, a rendszerben meghagytam az analóg gépeket, amelyek most is ott állnak. Sok pénzt kellett azért fizetnem, hogy ott maradhassanak, ennek ellenére soha többet nem indítottuk el őket, pedig a mai napig első indításra működnének. Ennek több oka is van. Hiába forgatnak néha ma megint filmre, például az Oppenheimer 70 mm-re készült, de az egy három és fél órás film, ami 14 kilométernyi filmszalag. Rettenetesen drága előhívatni. A MOKÉP régebben, amikor még mindenhol filmről vetítettek, 30 kópiát gyártott le egy-egy filmből, 20-at a húsz megyeszékhelynek, és 10-et a budapesti moziknak, ma ennél sokkal kevesebb van egy-egy filmből.”
Pálffy azt is hozzátette, hogy még a Zánkai tábor mozijában tartottak olyan vetítést a Macskafogó 2 premierje idején, amelyen a folytatást a Macskafogóval együtt vetítették le. „Az volt a kérésük, hogy a Macskafogó 1-et és a Macskafogó 2-t is szalagról szeretnénk adni. A Macskafogó 2-nek ott volt a kópiája, de a Macskafogó 1-et úgy tudtuk csak vetíteni, hogy este megérkezett egy személyautó a Filmarchívumból egy szakemberrel, lehozta a filmet, fölvitte a gépházba, átvizsgálta a gépeimet, és ő vetítette el a filmet. Nekem nem adták oda, mert az az egyetlen kópia volt már csak belőle. Tehát, ha az én gépem megeszi a filmet, akkor vége van a dalnak. Nem olyan egyszerű ma már 35 mm-ről vetíteni.”
A révfülöpi Szigeti Kertmozi kapcsán az is felmerült, hogy mivel a környéken, a Balatonfelvidéken és a Káli-medencében nagyon sok filmesnek van nyaralója, akár közös együttműködések is születhetnének. Kiderült, hogy Prukner Pállal (több forgalmazó - Budapest Film, Huncaricom stb. - volt vezetője - a szerk.) közösen hozták létre a néhány évig Révfülöpön, Keszthelyen és a Tapolcai Városi Moziban zajló Balaton Filmfesztivált, régebben pedig a Balaton környékén forgató filmesek rendszeresen a zánkai tábor vetítőjében nézték meg a két nappal azelőtt felvett musztert. „Ezeknek az időknek vége, ahogy már korábban is szó esett róla, ma már az emberek begubóznak a saját kis világukba.”
Akali Kertmozi
Pálffy a zánkai éveken túl több mint húsz éve viszi a saját mozijait a Balaton északi partján, azonban azóta sokat változtak a körülmények és a mozizási szokások is. „Előfordult, hogy hétvégén két vetítésünk is volt egy nap, az este 9-es után még egy éjszakait is tartottunk. Evidens volt, hogy ezen a strandon csináljuk tovább a révfülöpi kertmozit, de sok minden más lett azóta. Nem csak a kemikáliákkal, a műanyagokkal, vagy a kipufogógázzal szennyezzük a környezetünket, de fénnyel és hanggal is, ami nem tesz jót a moziélménynek. Ha Bogláron koncert van, a szubbasszus úgy átjön a vízen, hogy hiába van ötször, vagy tízszer akkora hangtechnikám, mint régen, a film másképpen működik. Nem állíthatom le a 9-kor elkezdett filmet a közepén tíz percre csak azért, mert kiköt a disco hajó… De szerencsére sokszor értő közönség ül be hozzánk, akik tudják, hogy a kertmozi nem pont olyan, mint egy Cinema City.”
És hogy a Zánkai Úttörőváros egykori híradástechnikusa miért tartja fenn mégis ekkora szenvedéllyel a balatoni mozijait? „A kulturának egy olyan, szerintem fontos pillérét tartom életben, amiből az emberek a legtöbbet fogyasztanak, és ezt úgy hívják, hogy film. Ráadásul a révfülöpi Szigeti Kertmozi egyetlen mozi az egész országban, ami közvetlenül a Balaton partján áll. Ilyen nincs több. Ez az életem.”
