Címszavakban mit kell tudnunk az általad vezetett Kreatív Európa Irodáról, illetve az Európai Unió Kreatív Európa programjáról?
A 2014-ben indult Kreatív Európa program a kulturális, kreatív és audiovizuális ágazatok támogatására irányuló európai program, amely a 2013 végén lezárult MEDIA, MEDIA Mundus és Kultúra programok folytatása. A program teljes költségvetése a 2014-2020 közötti időszakra 1,46 milliárd euró, átfogó célkitűzése pedig az európai kulturális sokszínűség és örökség előmozdítása, illetve a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése. A Kreatív Európa két alprogramot foglal magába: a Kultúra alprogram az előadó- és vizuális művészeteknek, a kulturális örökség megőrzésének és más hasonló területeknek ad támogatást, a MEDIA alprogram pedig az audiovizuális ágazatnak nyújt finanszírozást.
A program indulásakor a tagországok eldönthették, hogy a két, egyébként alapvetően eltérő pályázati rendszert kezelő alprogramot egy közös irodához rendelik, vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően külön-külön szervezetben kezelik őket. Nálunk az előbbi történt, az alprogramokat együttesen kezeli a Kreatív Európa Nonprofit Kft., ennek a működési költségeit 50%-ban az Európai Bizottság, a fennmaradó 50%-ot pedig a Filmalap és az EMMI biztosítja, nagyjából kétharmad-egyharmad arányban. A Filmalap egyúttal a kft. alapítója és 100%-os tulajdonosa, a szakmai felügyelet pedig egy háromtagú felügyelő-bizottság dolga, amelybe két tagot delegál a Filmalap, egyet pedig az EMMI.
Testről és lélekről (Enyedi Ildikó, 2017)
A MEDIA alprogram különböző filmes pályázatokat foglal magába, legyen az egy film gyártásának előkészítése, egy filmterv fejlesztése, európai filmek forgalmazása, filmfesztiválok, vásárok, koprodukciós találkozók szervezése, vagy akár videojátékok fejlesztése. Ezekről a pályázatokról tájékoztatjuk a filmszakma képviselőit, producereket vagy forgalmazókat, konzultációs lehetőséget biztosítunk a pályázóknak, és tulajdonképpen egy közvetítő szerepet töltünk be közöttük, és a támogatásokról döntő Ügynökség között.
Milyen eszközökkel próbáljátok megszólítani a hazai filmeseket?
A honlapunk mellett korábban a hírlevél volt a jellemző, melyet egy folyamatosan bővülő adatbázis szereplőihez juttatunk el, de mára ennek szinte teljesen átvette a szerepét a közöségi média, amelyen keresztül sokkal több emberhez lehet eljutni, jóval nagyobb hatékonysággal. Különféle tájékoztató füzetek és információs kiadványok szerkesztése és kiadása mellett igyekszünk most már olyan, szinergia-eseményeket is szervezni, ahol a Kultúra és a MEDIA program is jelen van, ez elvárás ugyanis az EU részéről.
Június elejére tervezünk egy kiemelt eseményt, ahol közös fórumon mutatkozhatnak be a két alprogram különböző projektjei. Ez egyfajta showcase esemény lesz, ahol a projektek vezetői bemutathatják a munkáikat, megoszthatják egymással és velünk a pályázás során esetleg felmerült nehézségeiket, ahogy arról is beszámolhatnak, hogy mennyiben segítette a projektjeiket az EU-s támogatás.
Hogy látod, sokan vannak a magyar filmszakmában, akik még csak nem is tudnak a MEDIA pályázatairól?
Sokan vannak, akik nem ismerik, vagy nem használják az EU-s támogatási lehetőségeket. Elsődleges célunk, hogy minél több emberhez eljussunk - ezen a területen mindig van hová fejlődni. Az, hogy sokan nem ismerik még a MEDIA-t, abból az egyébként örömteli helyzetből adódik, hogy évről évre rengeteg fiatal jelenik meg új szereplőként a szakmában. Egy részüket persze el tudjuk érni az olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Filmalap Inkubátor Programja, és a különböző filmes iskolákkal is jó kapcsolatokat ápolunk, akik továbbítják a tőlünk kapott információkat pályakezdő hallgatóik felé.
Jupiter holdja (Mundruczó Kornél, 2017)
Nagyot megy a magyar film az utóbbi években, ami a nemzeti filmgyártás megerősödését is jelenti. Egy pályázat elbírálásánál figyelembe veszik valamilyen módon, hogy nemzeti, vagy koprodukciós gyártásban gondolkodnak a pályázók?
Korábban plusz pont járt a koprodukciós terveknek, ezt már eltörölték, de a pályázatot mindenképp erősíti, ha külföldi partnert is sikerül bevonni. Erős a magyar film, de fontos, hogy egyre több koprodukció készüljön, én abszolút ebben látom a filmgyártás jövőjét. A támogatott magyar pályázatoknál nagyjából 70-30% az arány a nemzeti filmek javára, de a korábban szintén sikerrel pályázók közül például a Jupiter holdja, a Testről és lélekről, vagy Nemes-Jeles László új filmje, a Sunset, egyaránt nagy, nemzetközi koprodukciók. Egyébként a dokumentumfilmek esetében is egyre gyakrabban tapasztalom, hogy koprodukcióban gondolkodnak az alkotók.
Ahogy az Európai Bizottságnál is, még ha el is törölték a plusz pontokat?
Egyértelműen. A MEDIA-nak nagyon fontos szempontja, hogy olyan filmeket támogasson, amelyeknek valószínűsíthetően lesz nemzetközi felvevő piaca, minimum Európán belül. Tavaly például két magyar film, a Testről és lélekről és a Jupiter holdja kimagaslóan a legsikeresebb volt a nemzetközi forgalmazási pályázaton. 25-30 országba sikerült eljutniuk MEDIA támogatással, ami a két film külföldi forgalmazóinak együttesen több, mint egymillió eurót jelentett. Ennyi volt a különböző országok forgalmazói által megpályázott és elnyert támogatások összege.
A MEDIA alapvetően az európai filmművészetet támogatja, viszont ez nem jelenti azt, hogy a sikeresen pályázó filmeknek európai eszméket kellene hangoztatniuk. Természetesen nincs ilyen elvárás, egyszerűen olyan univerzális történeteket várnak, amelyek nem csak a gyártó országban, hanem Európa és a világ minden táján érdekesek lehetnek.
A fentiek mellett tudsz még mondani néhány példát az elmúlt évekből, hogy milyen magyar filmek kaptak komoly támogatást? Nem feltétlenül forgalmazásra, hanem fejlesztésre vagy előkészítésre.
A forgalmazással kapcsolatban említett Jupiter holdja és a Testről és lélekről a fejlesztési felhívás keretében is eredményesen pályázott, de sikeresnek mondható ebből a szempontból az Anyám és más futóbolondok a családból, a Hajnali láz, a Szerdai gyerek, a Fehér isten vagy az Utóélet, míg a dokumentumfilmek közül az Egy nő fogságban, A monostor gyermekei, a Káin gyermekei, vagy a még fejlesztés alatt álló Hiányzó 10 óra, amiket kiemelnék.
Utóélet (Zomborácz Virág, 2014)
Örömteli, hogy dokumentumfilmet is tudsz említeni az elért sikerek közt.
A dokumentumfilmesek nagyon jól szerepelnek, tavaly négy projektet támogattak, egy évvel korábban hatot, tehát ugyanúgy jelen vannak, mint a nagyjátékfilmek, ráadásul sikeres pályázatokkal. Még szebbé teszi az összképet, ha azokat a támogatásokat is figyelembe vesszük, amelyeket a 2014 óta eltelt időszakban, vagyis már a Kreatív Európa program keretein belül kaptak magyar projektek, de ezeknek a bemutatójára még várni kell.
Mi a helyzet az animáció terén? Ha a magyar filmre általában véve azt mondjuk, hogy nagyot megy, akkor ez az animációra talán még koncentráltabban jellemző.
Nagyon sokan érdeklődnek a lehetőségekről, és egyre többen pályáznak is animációs projektekkel. Ezek közül tavaly született meg az első siker, a Umatik kapott támogatást a Solo Lobo című filmjére, de most is van bent egy döntésre váró tervük, a Janó Manó-sorozat. E mellett a Bogyó és Babóca első évadja, vagy a tavaly bemutatott Salamon király kalandjai is kapott támogatást. Tényleg nagyon megerősödött a magyar animáció, különösen a rövidfilmes mezőnyben, ezért is sajnálom, hogy ők nem pályázhatnak, bár egy új módosításnak köszönhetően már van lehetőség egy pályakezdő alkotó rövidfilmjét is csatolni a fejlesztésre benyújtott csomagtervekhez. A csomagterv lényege egyébként annyi, hogy a pályázó nem csak egy, hanem egyszerre 3-5 filmtervet nyújhat be fejlesztésre.
Ez mennyire jellemző a hazai pályázókra?
Korábban ritkán volt erre példa, 2-3 évente próbálkoztak ilyen pályázattal, aztán sok esetben vagy meggondolták magukat, mert túl kockázatosnak tartották, vagy beadták ugyan, de nem kaptak támogatást. (Ellenpélda erre az Inforg és a Cinema Film, akiknek viszont sikerült.) Mára ott tartunk, hogy minden évre jut 1-2 ilyen pályázat, néhány cég ugyanis annyira megerősödött és akkora nemzetközi tapasztalatot szerzett, hogy be meri vállalni az ilyen típusú pályázást. Legutóbb, 2017-ben az Eclipse Film szerepelt sikeresen csomagterv pályázaton, ők négy dokumentumfilm fejlesztésére nyertek el támogatást.
A koprodukciókrós tervekről mondtad, hogy korábban plusz pont járt értük. Ha valaki csomagtervvel pályázik, azt nem részesítik valamilyen előnyben?
Ilyen formában nem. Egy pályázó cégnek el kell döntenie, hogy egy adott évben egyedi pályázatra, vagy csomagtervre adja be a filmtervét. Utóbbi esetén magasabb összegre lehet pályázni, ugyanakkor a mezőny összetétele miatt a verseny is sokkal keményebb, mivel nagyobb külföldi filmgyártókkal kell megmérkőzni. Csomagtervek esetében 70 000 és 210 000 euró között mozoghat a támogatás összege, miközben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Ezzel szemben az egyedi pályázatoknál 2014 óta fix összegekre lehet pályázni. Ez játékfilmnél a film gyártási költségvetésétől függően 30-50 ezer euró között mozoghat, míg animációs pályázatnál 60 ezer, dokumentumfilmesnél 25 ezer euró az elnyerhető összeg.
Anyám és más futóbolondok a családból (Fekete Ibolya, 2015)
Éves átlagban mennyi össztámogatáshoz sikerül hozzájutni a magyar pályázóknak?
A magyarok elég szép eredménnyel szerepelnek a pályázati felhívásokon, a Kreatív Európa elindulása, tehát 2014 óta eddig nagyjából 5,7 millió euró jött be a programon keresztül, ez éves szinten másfél- és kétmillió euró közötti összeget jelent.
Az Európai Bizottság egy évre meghatározott, teljes keretét illetően nincs maximalizálva az az összeg, amelyhez egy tagország hozzájuthat?
Nincsen, kizárólag a pályázatok sikerességén múlik, hogy az egyes országok mekkora mértékben részesülnek a program éves keretéből. Annak az elbírálása pedig, hogy egy pályázat kap támogatást vagy sem, független szakértőkön múlik. Minden projektet két szakértő értékel, egymástól is függetlenül, egy meghatározott értékelési szempontrendszer alapján. Ezek után összevetik a két eredményt, az értékelők pedig megbeszélik egymással, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a pontozásnál. Ez addig tart, amíg sikerül konszenzusra jutniuk a végső pontszámot illetően, és az így megállapított végeredmény szerint teszik sorrendbe a pályázatokat.
Említetted, hogy június elején lesz egy showcase jellegű eseményetek, a program ismertségére vonatkozó kérdésnél pedig azt mondtad, hogy lehetne rajta javítani. A két dolgot összekötve adja magát a kérdés: nem akarjátok rendszeressé tenni az ilyen eseményeket, ahol az elért eredményeken kívül az újdonságokról, vagy a programmal kapcsolatos egyéb fontos hírekről is beszámolhattok a vendégeknek?
Időnként szoktunk egyes pályázati felhívások kapcsán tájékoztató előadásokat tartani. 1-2 napos képzéseink is vannak, külföldi előadókkal, ami a mellett, hogy szakmailag hasznos a résztvevőknek, arra is felhívja a figyelmet, hogy létezik a MEDIA program. Ezzel együtt mi is azt szeretnénk, hogy évente legalább egy ilyen esemény legyen, mint a júniusra tervezett, ahol egyaránt bemutathatjuk, hogy miről szól ez az egész, milyen lehetőségeket rejt, és milyen eredményeket tudunk felmutatni. Dolgozunk rajta, hogy egy rendszeressé váljon.
