Milyen projekttel vettél részt az Torino Filmlab Script&Pitch programján?
A legújabb filmem, az Úr hangja kapcsán vettem részt rajta, még 2014-ben. Mivel alapvetően rendező vagyok, írni csak kényszerűségből szoktam, amikor nem találok olyan forgatókönyvet, ami tetszene. Ha kénytelen vagyok magam megírni, akkor mindig felkérek társírókat is hozzá. Én csak beszélek, egy valódi író pedig leírja. A Torino Filmlabon is társszerzőként voltam ott, a film egyik forgatókönyvírójával, Nagy V. Gergővel.
Hogyan kerültetek be?
Pusztai Ferenc producer nevezett be minket, mivel azt gondolta, hogy kell egy ilyen lökés a forgatókönyvnek, és az egész projektnek is jól jöhet a nemzetközi ismertség, hogy a finanszírozást esetleg külföldről is össze lehessen hozni. Igazából majdnem túlkoros voltam, ide főképp kezdőket vártak, első-második filmjével megy oda az ember. Viszont én már elég sok olyan filmet csináltam, aminek volt nemzetközi visszhangja, így szerintem minket azért is vettek be, hogy legyen ott olyan projekt is, ami biztosan megvalósul. Tudom, nem hangzik jól.
Jelenet az Úr hangjából / Fotó: Petr Maur
Mit szólt ehhez a többi résztvevő?
Érdekes módon sok megjegyzést kaptam a külföldi résztvevőktől, volt olyan is, aki rákérdezett, hogy miért veszem el a helyet azoktól, akiknek ez talán fontosabb lenne. Meg akartam mondani neki, hogy nekem sincs jobb finanszírozási lehetőségem, nekem is tök fontos volt a Torino Filmlab, mert pont előtte állt le teljes magyar filmgyártás, aztán meg nem tudtam létrehozni olyan filmeket, amiket szerettem volna, nem tudtam rendesen jelen lenni a szakmában. Tulajdonképpen pont olyan helyzetben voltam, mintha elölről kellett volna kezdenem a filmezést.
Milyen állapotban volt a könyv, amikor neveztetek vele, és mennyit fejlődött a program során?
Volt már forgatókönyvünk, ha jól emlékszem, egy hosszú outline-t, treatmentet már olvashattak belőle. Ez egy bonyolult projekt, ami alapvetőn is izgalmas volt, de még nagyon sokat változott közben.
A 2008-ban indult olaszországi TorinoFilmLab a Torinói Filmfesztiválhoz kapcsolódóan évente rendezi meg filmfejlesztési programjait, amelyek a közös munka során a filmterveik fejlesztésében, finanszírozásában és a forgalmazásában nyújtanak segítséget a világ számos pontjáról érkező fiatal filmesek számára. Az évek során több magyar alkotó is szerepelt a FilmLab résztvevői között: a forgatókönyvírásra és a filmtervek prezentálására fókuszáló Script&Pitch programra 2009-ben Tóth Barnabás The Electrons című filmtervével, 2012-ben Nemes Jeles László a Sunsettel, 2013-ban Kenyeres Bálint A Jó katonával, 2014-ben Pálfi György és Nagy V. Gergő az Úr hangjával került be. 2017-ben az előrehaladott szakaszban lévő filmprojekteket befogató FeatureLab 360-on pedig Nagy Dénes és Gergő Marcell a Természetes fény című filmjükkel képviselték hazánkat. A TorinoFilmLab évi egymillió eurós költségvetésből gazdálkodik, amit az olasz Kulturális Örökség és Turisztikai Minisztérium, Piemont régió és Torino városa bocsát rendelkezésére, valamint az Európai Unió Kreatív Európa - Média programja is támogat.
Milyen hosszú volt és mi volt a menete a programnak?
Hidegben mentünk és hidegben végeztünk. Három körből állt, több mint fél évig tartott.
Milyen feladatok voltak, csoportban vagy egyénileg dolgoztatok?
Először átbeszéltük a projektet, megismerkedtünk, és négyes csoportokra szedtek minket, aztán kineveztek mellénk egy tutort, Antoine-t. Elküldtük egymásnak a szinopszisokat, aztán a tutor vezetésével közösen szétszedegettük a terveket, átbeszéltük a könyveket. Ezután Antoine felvázolta a forgatókönyvírás módjának tudományos hátterét, és mindenkinek személyre szabottan elmondta, hogy hol látja a szerkezeti problémákat a könyvében. Aztán elengedtek minket, és kaptunk két-három hónapot az új vázlat megírására. Második körben szerveztek egy tábort a normandiai tengerpartra, ahol egy héten keresztül intenzíven ment a munka. Én ekkor épp máson dolgoztam, így ezen csak Nagy V. Gergő volt ott. Végül még egy átírás következett, de rengeteget meccseztünk rajta. Volt, amit én nem engedtem el belőle, volt, amihez Gergő, vagy a harmadik írótársunk, Ruttkay Zsófi ragaszkodott.
Novemberben volt még egy alkalom, amikor megtanítottak minket, hogyan pitcheljük le a filmet, hogyan mutassuk be, amire jutottunk. A pitchet a Torinoi Filmfesztiválon adhattuk elő, így nagyon sok potenciális külföldi koprodukciós partnernek tudtuk bemutatni.
Nézz több képet a film forgatásáról! / Fotó: Pozsonyi Janka
Mi volt a legnagyobb újdonság a kinti munkában, miben különbözött a leginkább attól, mintha itthon dolgoztátok volna ki?
A legfontosabb az volt, hogy rákényszerítettek minket:, hogy mindenképpen írjunk, és hogy szigorúan vették a leadási határidőket. Emellett pedig nagyon sokféle forgatókönyvíró iskola van, a Torino FilmLabnél is fontos volt, hogy a tutor melyiket követi. Antoine egy nagyon elméleti ember, nagy híve a szakirodalomnak és a szaknyelvnek. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hányadik percben mi történik a filmben, hol jön be a képbe a hős, hol indul el a konfliktus, mikor tűnik fel az ellenség, mik a karakterek mozgatórugói. Engem mindez lenyűgöz, mert én inkább ösztönből mesélek. Outsider vagyok az írásban, nem tudományosan állok hozzá, hanem laikus filmszeretőként.
Mikor láthatjuk a vásznon a végeredményt?
Most kezdjük küldözgetni fesztiválokra a filmet, ha kap meghívást, akkor be is mutatjuk nyáron. Ellenkező esetben ősszel vagy télen.
Borítókép: Pozsonyi Janka
