A tanári szoba
Hol és mikor? Max és november 1.
Nemrég a Fekete pont apropóján írtunk mi is arról, hogy reneszánszukat élik az iskolai közegben játszódó drámák, amik rendre túlmutatnak az oktatási rendszer problémáinak feltérképezésén és szociológiai tablóként vagy épp politikai parabolaként működnek. Ezt a sort (Bachmann tanár úr és az osztálya, Játszótér, Közel, Elfogy a levegő, Szörnyeteg, Elszáradt füvekről) erősíti Ilker Çatak Oscar-jelölt rendezése, A tanári szoba, ami egy magyar szemmel nézve utópisztikus iskolai közegben játszódik, mégis hasonló törésvonalak kerülnek benne a felszínre, mint a keletebbi országokból érkező oktatási drámákban.
A film egy fiatal tanárnő kálváriáján keresztül mutat rá arra, hogy hiába működik papíron kifogástalanul egy rendszer, jelen esetben egy kifinomult, demokratikus alapokon nyugvó iskolai szabályzat, ha a kommunikáció csődöt mond a felek között. A bonyodalmat egy kellemetlen eset okozza, az egyik, bevándorló hátterű diákot lopással gyanúsítják. A tanárnő, Carla hisz a fiú ártatlanságában, a szülők, tanárok és diákok között kirobbanni készülő konfliktust pedig, saját morális értékrendjét és állását kockáztatva igyekszik megakadályozni. A tanári szoba erejét a hiteles színészi alakítások (élükön a főszereplő Leonie Benesch-sel) és a konzekvensen épített, torokszorító feszültség adják. Çatak, akárcsak a hasonló iskolai filmeket jegyző kortársai a higgadt, közös gondolkodás és az empátia mellett érvel, azonban ezt keresetlen természetességgel, egy rendszer működésének belső logikáját átadva teszi, pátosz és nagyotmondás nélkül.
Nem halok meg
Hol és mikor? FILMIO és november 7.
Dér Asia (Anyáim története) dokumentumfilmje a rákbetegséggel kapcsolatos tabukat ledönti, a betegségdrámákat övező kliséket pedig sikeresen kikerüli. Ehhez persze szükség volt a főszereplő galériatulajdonos és műkereskedő Einspach Gábor példaértékű nyitottságára, aki élete legnehezebb időszakában, a hasnyálmirigyrákkal folytatott küzdelmének ideje alatt beengedte a kamerát a mindennapjaiba. A Nem halok meg tétje, ahogyan erre a cím is utal, nem az, hogy Einspach legyőzi-e a betegséget, hiszen a film során valahogy végig elhisszük, hogy a főszereplő meg fog gyógyulni.
Dér kíméletlenül őszinte, mégis reménykeltő filmje sokkal inkább szól az életünkben jelen lévő káros minták megszakításáról. Erre utal a „Mindenki vágyik a katarzisra” tételmondat is: Einspach Gábor feladata, hogy a betegség tükrében átértékelje korábbi életmódját és ezzel együtt a szakmai sikereihez társított katarzishoz fűződő viszonyát. A Nem halok meg így egy komplex jellemrajz a sikeres értelmiségiről és arról, hogyan lehet egészséges öniróniával és optimizmussal átvészelni a legnehezebb időszakokat is.
A boldogság ügynöke
Hol és mikor? Cinego és november 8.
A dél-ázsiai Bhutánban számokban mérik a boldogságot. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai közös dokumentumfilmjében két, az állam által kiküldött boldogságügynök járja a szerény 780.000 főt számláló, fél Magyarország méretének megfelelő Bhutánt. Feladatuk, hogy felmérjék, a nép mennyire elégedett az életével, mi okoz nekik örömöt és bánatot, majd egy egyenlet segítségével kiszámolják az illető egyéni boldogságindexét. A film főhőse Amber, aki a saját életében hiába keresi kitartóan a szerető társat, egyelőre magányosan, idős anyjával osztja meg az életét. Ahogy kollégájával körbejárják az országot, a boldogság és boldogtalanság legkülönbözőbb arcai, tragikus és felemelő emberi sorsok, és az országba betüremkedő civilizáció, a social media hatásai is feltárulnak.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai mélyen humanista, humoros és elgondolkodtató alkotása a tavaszi Sundance-es világpremier óta járja a világ filmfesztiváljait, sorra halmozza a díjakat, és a Nemzetközi Dokumentumfilmes Szövetség díjára is felterjesztették, amely az egyik legfontosabb elismerés, amit dokumentumfilm kaphat. A film készítésének körülményeiről, Bhután iránti szeretetéről Zurbó Dorottya podcast adásban is mesélt nekünk.
Rocco és fivérei
Hol és mikor? Cinego és november 8.
Visconti filmje, aminek a főszerepében végre Alain Delont igazi tehetségként fogadta el a filmszakma, az ötvenes évek közepén egy dél-olasz család történetét mutatja be. Az apa halála után a család a többi emigránssal együtt az ipari csoda központjába, Milánóba érkezik. Az öt testvér, Vincenzo, Simone, Luca, Ciro és Rocco valamennyien másképp reagálnak erre a gyökeres változásra, amely kétségessé teszi mindazokat az értékeket, amelyek között felnőttek. Az öt fiú tragédiája fokozatosan bontakozik ki előttünk, és csak lassanként válik világossá az édesanyjuk számára is, aki egyedül már nem képes a család széthullását megakadályozni.
Az alkotás nemcsak az Ezüst Oroszlánt hozta el a 21. Velencei Filmfesztiválról, de beválogatták a megőrzendő 100 olasz film közé, mivel nehezített körülmények között forgott. Milánó megye elnöke, a kereszténydemokrata Adrio Casati a forgatás közben arra hivatkozva függesztette fel a munkálatokat, hogy a film „tisztességtelen” színben tünteti fel a környéket. Goffredo Lombardo producer, a milánói bíróságon folyt hosszas huzavona után elfogadta 15 percnyi anyag kihagyását, így befejezhették a forgatást és elkészülhetett a mű. A teljes rendezői szándékkal elkészült filmre azonban sokáig kellett várni, az 2015-ös cannes-i fesztiválon a cenzúrázott részek beiktatásával mutatták be újra az alkotást, ezúttal a Cineteca di Bologna által restaurált HD-változatot.
Kálmán-nap
Hol és mikor? Cinego és november 8.
Kálmánhoz és Olgához (Hajdu Szabolcs és Tóth Orsi) vendégségbe érkezik Levente és Zita (Szabó Domokos és Földeáki Nóra). A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. A Kálmán nap is, akár csak a trilógia első, és harmadik része, a színpadról került a filmvászonra. A kamaradrámában hol egyik, hol másik szereplő problémája erősödik fel, miközben jó magyar szokás szerint dől a pálinka, és érlelődik a gyomorfekély.
Hajdu Szabolcs párkapcsolati és életközepi trilógiájának középső része talán a legtöbb humorral mesél arról az időszakról, amikor a gyerekek már kicsit nagyobbak, nincs szűkségük a szüleikre folyamatosan és a két felnőtt ember újra egymás felé fordul. Míg az Ernelláék Farkaséknál című filmben a konfliktusok a gyermeknevelés körül forogtak, a Kálmán-napban az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és morális dilemmák kerülnek a középpontba. A szálak egyre tekerednek, néha egy-egy titokra is fény derül, és bár látszólag nem változik semmi, a mondatok és apró tettek nyomot hagynak az emberen. „Minden, ami történt megtörtént. Innentől kezdve minden csak ismétlődés” – mondja Olga. „És ha beleszeretnél valakibe?” – tudakolja Kálmán. „Az is ismétlődés lenne. És az a szörnyű, hogy minden, ami eddig történt jó volt, ahhoz képest, ami ezután történni fog” – adja meg a választ a felesége.
KIM
Hol és mikor? FILMIO és november 21.
Kim Corbisier, a kiemelkedően tehetséges belga-magyar festőnő 27 éves korában, 2012. március 18-án öngyilkos lett. Kapcsolata a KIM rendezőjével, Kapronczai Erikával 2011-ben indult, amikor a fiatal filmrendező szereplőket keresett egy SZFE-s kisjátékfilmjéhez. Találkozásuk után a kisfilmből végül egy teljesen más projekt alapja született meg: egy közös dokumentumfilmben tervezték végigkövetni a folyamatot, ahogy Kim leszokik a drogokról. Halála után Erika úgy döntött, elkészíti a filmet, de tovább is megy, és a kábítószerrel való vesztes küzdelem mellett egy különleges ember és egy művész portréját is megfestette, akinek a képei bekerültek a Ludwig múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményébe is.
A fiatal lány tehetségére már korán ráismert a magyar művészvilág, korai sikereiről, festői korszakairól és a késői munkáiban felfedezhető pszichés betegségének jeleiről szakmabeliek mesélnek. A hirtelen jött siker (Pálfi György Nem vagyok a barátod című filmjében is feltűnt) és a díjak súlyát nehezen feldolgozó művész pályája csúcsán gyors zuhanásba kezdett. Kapronczai Erika számos olyan alkalommal jelen volt a kamerájával, amikor a kábítószer maga alá temette Kimet, további felvételein barátok és családtagok próbálják felfejteni a betegségének, a súlyos identitásválságának okait. A KIM megrendítő portré egy sokoldalú nőről, aki imádott élni, de idejekorán a függőség rabjává vált.
Éger
Hol és mikor? FILMIO és november 28.
Az Éger már koncepciójában is szokatlan, Nagy Zsolt a rendező, Nagy Borús Levente Tantrum című rövidfilmben előadott monológjának folytatása és továbbfejlesztése egész estés thrillerré. Károly és Zsolt gyerekkori barátok és riválisok. Az egyetem óta nem nagyon látták egymást, de útjaik a lehető legrosszabb pillanatban keresztezik egymást újra.
Károly életközepi válságát izgalmas irányokba viszi el régi legjobb barátja, a nehéz helyzetben lévő Zsolt újbóli színrelépése, a korábbi szubjektív történetet pedig több oldalról ismerhetjük meg, egészen a sokkoló konklúzióig, miközben a monologizáló struktúra egyre inkább átvált többszereplős dramaturgiába. Nagy Zsolt olyan remek színészeknek adja át a szót benne, mint Schmied Zoltán, Kálid Artúr és Péterfy Bori.
