Kiss Viki Réka, a Rollup nevű közösség megálmodója nyitotta meg a rendezvényt, amelynek ötlete egy marketinges meetupon született. "Foglalkoztatott a téma, hogyan lehet fiatal filmesként érvényesülni ma Magyarországon. Azután kiderült, hogy ez sokakat foglalkoztat rajtam kívül." Bársony Júlia bemutatta az esemény helyszínéül szolgáló MÜSZI-t, amely a Rolluphoz hasonlóan egy alulról jövő kezdeményezés, amelynek célja egy olyan kulturális központ létrehozása, ahol a kultúra és a társadalom között létrejöhet egyfajta kommunikáció. A MÜSZI befogadó intézményként is működik, mintegy hetven alkotó fog beköltözni az egykori Corvin Áruház harmadik emeletének helyén épülő műhelyekbe.
A FESZTIVÁLOKIG ÉS TOVÁBB - KISFILMES LEHETŐSÉGEK
A Daazo rövidfilmes portál részéről a két alapító, Aprily Zoltán és Deák Dániel beszélt arról, milyen lehetőségei állnak egy kisfilmes alkotó előtt. "A Daazo megújításakor megkérdeztük a fiatal európai filmeseket, hogy miért csinálnak kisfilmet. Kiderült, hogy nem elsősorban a pénz motiválja őket, hanem a filmkészítés vágya önmagában, vagy az, hogy nagyfilmes rendezővé válhassanak. A kérdés az, hogy milyen csatornán keresztül lehet ezeket eljuttatni a közönséghez" - mondta Aprily Zoltán. "Az internet mindenhatóságát vallottuk a Daazo indulásakor, de azóta talán kicsit konzervatívabbak lettünk, mert egyre több eseménnyel egészül ki a Daazo online tevékenysége - ilyen például a most zajló Visegrád Shorts on Tour, amelynek zárórendezvénye április 17-én lesz a Menta Teraszon" - fűzte hozzá Deák Dániel.
Hol találkozhatunk a kisfilmes műfajjal? Filmfesztiválon, interneten, tévében, moziban és video on demand szolgáltatókon, extrém helyszíneken, mint a repülőgép vagy a hajó, illetve a legújabb technológiák: az okostelefon, a tablet és az okostévé. "Alkalmunk volt pár éve beszélgetni az Arte szerkesztőjével, és azt mondta, hogy elege van a borongós, kelet-európai, fekete-fehér filmekből, mert nem erre van szüksége, hanem maximum hét perces szórakoztató filmekre párbeszéd nélkül, hogy ne kelljen feliratozni" - mondta Aprily Zoltán.
Az egyik változatlanul fontos megjelenési platform a televízió, hiszen egy orosz televízió évi 500 darab kisfilmet vásárol, a Canal+ évi 280-at, az RTP nevű portugál tévé pedig 250 külföldi kisfilmet vásárol évente - ezek eléggé nagy számok ahhoz, hogy bárki eljátszhasson azzal a gondolattal, hogy a filmje bekerülhet valamelyik portfólióba, tekintve, hogy 25 eurós percdíjtól az extrém 500 euróig is terjedhet az ár. A másik lehetőség a self-branding kiépítése egy videómegosztó oldalon - mint amilyen például a Daazo.com. Ezek a közösségépítésre is alkalmas site-ok szakmai kapcsolatokat, vagy akár koprodukciókat is eredményezhetnek.
DIGITÁLIS SZÁRNYPRÓBÁLGATÁS: WEBSOROZATMINTÁK MAGYARORSZÁGON
A Gimi című websorozat eredetileg Lőrincz Nándor és Nagy Bálint SZFE-s hallgatók szellemi terméke volt, tőlük örökölte meg a sorozatot a szintén SZFE-s Jakab Juli, majd mellé érkezett négy forgatókönyvíró: Selmeczi Nóra, Széphelyi Júlia, Dobay Ádám és Horváth Gábor. A RollUpon a vezető írók, Selmeczi Nóra és Dobay Ádám mutatták be a műfajt pörgős, jól szerkesztett prezentációban. A pozitívumok közt emelték ki a költséghatékonyságot és a könnyű hozzáférést. A websorozat rétegízléseket is ki tud szolgálni, nem feltétlenül kell, hogy mainstream legyen. Mégis sokszor még a megrendők sem tekintik a websorozatot önálló egységnek, önálló műfajnak - tévesen azt gondolják, hogy a websorozat nem más, mint egy öt perces részekre vagdalt tévésorozat.
"Magyarországon megkerülhetetlen az, hogy szponzort találj a sorozatodhoz. Ez kemény meccsek sora, ha azt akarod, hogy ne burkolt reklám legyen a sorozatból" - tértünk rá a finanszírozásra. A websorozat konkurenciája maga az internet, a böngészőben nyitott ablakok és a rajtuk keresztül érkező óriási információ dömping. A Gimi esetében a legnagyobb probléma az volt, hogy nem volt kitalálva, hogyan jut el a tartalom a nézőkhöz. "A marketing, a cross-media elengedhetetlen, nem lehet a facebookos megosztásokra hagyatkozni" - mondták a sorozat írói, ugyanis összesen 30 másodperced van, hogy megfogd a nézőt, aztán könyörtelenül elkattintanak.
Dobay Ádám és Selmeczi Nóra szerint a nézők könnyebben elviselik, ha nem teljesen profi a kivitelezés, vagy valamilyen formában megjelenik a szponzor. A dramaturgiai hiba, continuity errorok és a rossz dialógok viszont megbocsáthatatlanok, és nem ajánlott meghaladni a 10 percet. A websorozat esetében, akárcsak a kisfilmnél, az ideális hossz az öt perc. "Nagyon nehéz egy sorozat mellé előteremteni a szükséges költségvetést - sajnos egyelőre szerelemből készülnek ezek, mindaddig, amíg egy fecske meg nem csinálja majd a nyarat, amíg nem készül el az első olyan websorozat, amelytől a nézők hasra esnek. A fő mottó a kreativitás, mind a termékelhelyezés, mind a crossmediás ötletek terén. Ha erősen körülhatárolható a célközönség, sokkal könyebb szponzort találni" - zárta gondolatait Selmeczi Nóra, aki azt is elárulta, hogy jelenleg egy crossmédiás websorozattervet fejlesztenek.
KÖZÖSSÉGI FILMFORGALMAZÁS ÉS KÖZÖNSÉGNEVELÉS
Merényi Dávid filmrendező és Donáth Péter a magyarhangyától a Napozz Holddal című Kispál-film projektjet mutatták be. "Hallottam a rádióban, hogy feloszlik a Kispál és a borz és nem akartam, hogy egy tévések által felvett koncert-dvd maradjon ennek mementójaként" - mesélt a kezdetekről a rendező. A Kispálfilm egyik fontos célkitűzése volta, hogy a zenekar mellett a közönség is a film alkotóeleme legyen, így például a rajongók saját mobiltelefonnal készített felvételei is belekerültek a filmbe.
"2010 vége felé készült el ez a film, és pont akkor állt össze egy 20-25 emberből álló csapat, akik friss szemléletet akartak vinni a hazai filmforgalmazásba. A Kispál közönsége és a búcsúkoncert ténye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez lett az első projektje a magyarhangyának" - vette át a szót Donáth Péter. A mindössze egy alkalommal vetített filmet 22 városban látták, ami messze túlmutatott egy koncertfilm moziban való levetítésén. 4350 ember látta a filmet aznap - 2010-ben ez lett a harmadik legnézettebb magyar film.
"A legfontosabb szerintem az, hogy tudd, kihez akarod eljuttatni az adott terméket és őket valóban sikeresen meg tudd szólítani. A Kispál film esetében óriási hype volt a Kispál feloszlása körül, így ezt nem nekünk kellett generálni - ez természetesen nagy könnyebbséget jelentett" - mondta a magyarhangya oszlopos tagja. "Az a legfontosabb, hogy az emberek érdeklődésére számot tartó témát válassz. Nem ezért akartam filmet készíteni a búcsúkoncertről, de utólag azt gondolom, hogy nagy százalékban köszönhető ennek a siker" - vitte tovább a szót Merényi Dávid. A rendező szerint a videoklip műfajában Magyarországon semmi perspektíva nincs, viszont jobb esetben mindent szabad, szóval remek terep a kísérletezésre. A Kispálfilm után tervezett Quimby-s projekt sajnos kudarcba fulladt, mert nem sikerült szponzort találni, így végül a félig leforgatott anyag egy könyv DVD mellékleteként fog megjelenni.
"A hozzáadott érték nagyon fontos ahhoz, hogy az emberek elmenjenek otthonról a moziba. Ez lehet egy gasztrofilmklub, vagy némafilm vetítés élőzenével, vagy egy film kapcsán történő beszélgetés érdekes vendégekkel" - összegezte eddigi tapasztalatait Donáth Péter. "A magyarhangya jövője a közönség navigálásáról szól, az elmúlt időszak nagy tanulsága az, ami a Daazoéval némiképp összecseng, hogy csak komplexen lehet gondolkodni, nem szabad az internetet kizárva csak a mozira építeni."
BRANDED CONTENT: ÚJ KAPCSOLAT A FOGYASZTÓ ÉS A MÁRKA KÖZÖTT
Ausztics Andrea, az Umbrella kreatív producere első körben titulusát magyarázta: "a kreatív producer azt jelenti, hogy kreatívan valósítasz meg valamit szinte nullából." A branded content, avagy a márkázott tartalom alapvetően egy új reklámozási forma, amelynek az elsődleges célja a potenciális fogyasztó reakciója. Folyamatosan bombáznak bennünket a márkák, pusztán azáltal, hogy használjuk a google-t, és a keresőszavainkra lecsapnak a hírdetők. Ki kell találni valamit, ami nem a márkához kapcsolódik, hanem a hétköznapi életünkhöz. Ausztics Andrea a Wilkinson Fight for kisses című internetes kampányát hozta fel példaként: a friss és vicces reklámhoz készült egy letölthető játék, amelyben a kisbaba és az apa küzdött az anya csókjaiért - hihetetlenül sokan regisztráltak a weboldalra.
A szponzoráció és a branded content közötti különbség bemutatására a producer Guy Ritchie Star című, Madonna főszereplésével készült kisfilmjét hozta példaként. A filmet a BMW szponzorálta, de egyáltalán nem erőszakosan jelenik meg benne a termék. Egy másik példa a Flash című websorozat, amelynek utómunkája az Umbrellánál készült, Spáh Dávid rendezésében. A történet szerint egy férfi végső elkeseredésében, az utolsó három forintjából vesz egy lottószelvényt. "Nagyon innovatív példa arra, hogy hogyan lehet ízlésesen márkákat elhelyezni, illetve támogatást szerezni egy websorozatra - megalkuvás nélkül" - mondta Ausztics Andrea.
Fontos a termékelhelyezés és a branded content megkülönböztetése: nem egy márkát kell folyamatosan, megadott másodpercig mutatni egy filmben - a branded content esetében a történet szükséges részét képezi az adott termék. A Flash például a lottózásról szól, ezért kézenfekvő a lottózó és a lottószelvény mutatása. "Mindig fájdalmasabb dolog, ha a termék előállítója keres meg valakit, hogy írjon történetet (készítsen kisfilmet vagy websorozatot) egy adott termékhez; ebből általában valami izzadságszagú dolog szokott kisülni. A branded content akkor tud igazán jól működni, ha van egy kreatív alkotó, aki rátalál egy konstruktív és nyitott szponzorra" - zárta gondolatait Ausztics Andrea.
A RollUp csoporthoz itt tudsz csatlakozni a Facebook-on, hogy legközelebb ne maradj le a találkozóról!
