A felnőttek hazug élete
Hol és mikor? Netflix és január 4.
Elena Ferrante, az álnéven publikáló olasz író újabb művét dolgozták fel sorozat formájában. A történet középpontjában az előző Ferrante-sorozathoz, a Brilliáns barátnőmhöz hasonlóan egy fiatal lány felnövéstörténete áll, időben azonban közelebb a mához, a kilencvenes évek Nápolyában járunk. Giovanna és képmutató, távolságtartó szülei között egyre inkább kiéleződik a kapcsolat, a lány pedig felfedezi, hogy voltaképpen akihez a családban a legközelebb áll, az nem más, mint nagynénje, a felszabadult és merész Vittoria. A The Lying Life of Adults (A felnőttek hazug élete) című regényből Edoardo De Angelis rendezett sorozatot, a főszerepeket pedig olyan elismert olasz színészek alakítják, mint Valeria Golino vagy Giuseppe Brunetti, Giovanna szerepében pedig Giordana Marengo mutatkozik be.
Együtt kezdtük
Hol és mikor? Netflix és január 4.
Kerékgyártó Yvonne tavaly bemutatott filmjének főhősei a 12.b osztály tanulói, akik az érettségi utáni bulin megkapják az utolsó esélyt az évek óta dédelgetett álmaik beteljesítésére. Van, aki végre megcsókolja titkos szerelmét, van, aki riválisa miatt nem tud összejönni a kiszemelt lánnyal, egy másik pedig hiába vet be mindent, nem ő lesz a befutó. A baráti kör tagjai hiába fogadják meg, hogy tartani fogják a kapcsolatot, ahogy az lenni szokott, mindenkit elsodor az élet. Tíz évvel később azonban esküvőre hivatalosak, ahol nemcsak az emlékek, hanem a titkok is felszínre kerülnek.
Koppenhágai cowboy
Hol és mikor? Netflix és január 5.
Neonfények, szintipop, kínzó lassúsággal beteljesített bosszú és szadista erőszak – a Csak Isten bocsáthat meg a Neon démon rendezője, Nicolas Winding Refn bő egy évtizede kis túlzással ugyanazt a filmet forgatja le újból és újból, tragédiája, hogy a 2011-es Drive nagyszerűségét viszont nem tudja megismételni. Most visszatért hazájába, Dániába, és hat részen keresztül bontja ki egy titokzatos nő bosszúját, akit a természetfeletti képessége miatt évekig kabalaként adták-vették a koppenhágai alvilágban. Az előzetesben elhangzik, hogy különösebb ok nélkül emberek halnak meg körülötte vagy éppen új életet kapnak, és talán ennek is köszönhető, hogy még a haját is vallásos áhítattal fogdossák.
Ott torony volt: Víg Mihály-portré
Hol és mikor? Filmio és január 5.
Víg Mihály, a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, a 80-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról és a filmzeneszerzés fortélyairól. A portréfilmben nagyon személyesen és részletesen beszél az életéről, a korszak légköréről, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról. Elmondja, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja. Megismerjük a munkamódszerét, gondolatait az irodalomról, zenéről, filmről, a világról. A számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kiegészített filmben az életútján és alkotói pályája állomásain keresztül közelebbi kapcsolatba kerülhetünk Víg Mihállyal és az elmúlt hatvan évvel.
Szabadgyalog
Hol és mikor? Filmio és január 5.
András, becenevén Beethoven (Szabó András) kivételes zenei tehetséggel megáldott fiatalember, aki biztos háttér hiányában folyamatosan keresi a helyét az életben, a munkában - előbb ápolóként az elmeosztályon, majd gyári munkásként - és a szerelemben, de mindenhol folyamatos kudarcok érik. Tarr Béla második nagyjátékfilmje későbbi, jóval stilizáltabb műveivel szemben a szituacionista filmkészítés technikájával készült, amatőr szereplőivel improvizatív módon játszatta el a helyzeteket. Itt is megjelenik a korai munkáira jellemző szociális szemlélet, többet között a korszak lakáshiánya, a kádári rohadás általános kilátástalansága.
The Rig
Hol és mikor? Amazon Prime Video és január 6.
A hatrészes horror egy északi tengeri fúrótornyon játszódik, amelynek legénységét egy titokzatos, mindent elborító ködfelhő akadályozza meg abban, hogy visszatérjenek a szárazföldre, ráadásul még a kommunikációs lehetőségeket is elvágja. Egy titokzatos balesetet követően az összezárt szereplők (köztük a Trónok harca Mormontjaként ismert Ian Glen) eljutnak a tűréshatáruk végére, és kénytelenek lesznek szembe nézni saját elveikkel, valamint az egymáshoz és a munkaadóikhoz fűződő viszonyukkal. Az Amazon első teljesen Skóciában forgatott sorozata izgalmasnak tűnik, mert az emberi dráma mellett az olajkitermelés jövőjét és a fenntarthatóság témájának kérdéseit is feszegeti.
Halványkék szemek
Hol és mikor? Netflix és január 6.
Ha valakinek esetleg fájna, hogy eddig elkerült minket a havas-jeges tél, Scott Cooper 1800-as években játszódó misztikus thrillere minden értelemben fagyosnak ígérkezik, pont olyannak, amit Edgar Allan Poe nevével azonosítunk. Egy kadét meggyilkolása után nyomozó detektív ugyanis a fiatal, még szintén katona Poe-t hívja segítségül az ügyben, ami egyre inkább a fekete mágia kanyarodik. Az már bizonyított, hogy Christian Bale bármelyik század keménykalapját veszi magára, biztosan jól áll neki, de a Harry Potter-filmek Dudley szerepéből felemelkedő Harry Melling is izgalmas választás a világhírű író fiatalkori alteregójának.
Így jöttem
Hol és mikor? Filmio és január 12.
Jóska, a fiatal gimnazista fiú pár nappal a második világháború vége előtt szovjet fogságba esik. Egy romos tanyára vezénylik ki, ahol egy vele egykorú szovjet tisztnek, Koljának kell segítenie a őrizni a gulyát, amit a katonák élelmezésére tartanak. A két fiú nyújtott csöndekben szép lassan összebarátkozik, egyre inkább felszabadulnak a természetben, de a háború valósága még betör a hétköznapjaikba. Jancsó Miklós filmjének címe fogalommá vált, a magyar filmesek „így jöttem”-filmként hivatkoznak azokra az alkotásokra, amelyekben a rendezők megfogalmazzák a generációjuk fő kérdéseit, hogy honnan jönnek, milyen kétségekkel és reményekkel kezdenek el filmeket készíteni. Ehhez a hagyományhoz a hatvanas évek óta számos rendező visszatér, például Török Ferenc a Moszkva tér, vagy Reisz Gábor a VAN című filmekkel.
Nem hagytak nyomokat
Hol és mikor? Cinego és január 12.
Két diákot ütlegelnek a rendőrök az őrszobán, beviharzik a felettesük, és rájuk parancsol, hogy úgy üssék őket, hogy ne hagyjanak nyomot. Az egyikük rövidesen belehal a sérüléseibe. Az elnyomó gépezet működését analitikus módon, egyetlen ember elszánt küzdelmét a rendszer ellen pedig hatásos szenvtelenséggel ábrázolja Jan P. Matuszynski igaz történeten alapuló politikai thrillerje. Szerencsés a lengyel film, hogy Andrzej Wajda halálát követően is vannak ilyen rendezői, akik csökönyös igazságkereső attitűddel dolgozzák fel az ország közelmúltját, és a nagy elődhöz hasonlóan az ideális formanyelvet is megtalálják a témához. A végére kicsit a néző is a szocialista diktatúra elszenvedőjévé válik.
The Last Of Us
Hol és mikor? HBO Max és január 15.
Videojátékos filmes és sorozatos adaptációi általában csúfos kudarcot szoktak vallani, de a The Last of Us-sorozat végre megtörheti ezt az átkot: ez a rendkívüli játék eleve olyan, mint egy vérfagyasztóan izgalmas akciófilm, ami tökéletesen elegyíti a szívszorító emberi drámát, miközben a látványvilága is csillagos ötös. A lánya gyászában megkeményedő Joel és a tinédzser Ellie sorsa a zombiapokalipszis közepén fonódik össze, a kényszerből való közös utazás pedig egyre közelebb sodorja egymáshoz a két elveszett lelket. Minden idők egyik legjobb videojátéka megérdemelt már egy méltó feldolgozást, az biztos, hogy nem volt még olyan adaptáció, amit ilyen felfokozott izgalommal vártunk volna.
