Ha tudnék, beléd rúgnék
Hol és mikor? Cinego és szeptember 3.
Linda (Rose Byrne), egy dolgozó anya, aki a végső elkeseredettség szélén áll. Amikor szó szerint a fejére omlik a mennyezet, kénytelen szembenézni egy újabb krízissel. Kislányával egy motelben száll meg, miközben próbál elevickélni a mennyezetben keletkezett kár, gyermeke rejtélyes betegsége, egy beteg eltűnése, és egy sor olyan ember között, akik képtelenek segíteni neki.
Az anyaság szentségének kevésbé reklámozott oldalát feltáró Ha tudnék, beléd rúgnék-ot a tavalyi BIFF-es premier előtt dicsértük ajánlónkban, kiemelve, hogy a film ,,sötét tónusa ellenére borzasztóan szórakoztató, szarkasztikus, sokszor kegyetlen humorú és szürreális elemekkel vegyített sajátos hangulatú gyöngyszem." A kritikák a markáns hangulat mellett Rose Byrne sokoldalú alakítását dicsérték, aki pontosan ugrál a legkülönfélébb állapotok között, miközben eléri, hogy végig tudjunk menni ezzel az ellentmondásos karakterrel.
Fesztiválország
Hol és mikor? Filmio és szeptember 3.
A Sziget, a VOLT, a Balaton Sound vagy éppen a Fishing on Orfű ma már ugyanúgy hozzátartozik a nyárhoz, mint a lángos, gumimatrac vagy a fröccs, de nem volt ez mindig így. Csizmadia Attila és Topolánszky Tamás Yvan zenés dokumentumfilmje a magyar fesztiválkultúra elmúlt több mint három évtizedét járja végig: megszólalnak benne a legfontosabb fesztiválszervezők, zenészek és a kulisszák mögötti szereplők, archív felvételek idézik fel a kezdeteket, és az is kiderül, hogyan lett a poros Hajógyári-szigetből a magyar fesztiválkultúra egyik kiindulópontja.
A Fesztiválország nemcsak nosztalgiázik: igyekszik körbejárni, mit jelent ma fesztiválozni, mi maradt meg a szabadságérzésből, és hogyan változott meg közben maga a fesztiválbiznisz. Gerendai Károly, Lobenwein Norbert, Müller Péter Sziámi, Lovasi András, Beton.Hofi, a Quimby, a Bagossy Brothers Company és még sokan mesélnek saját fesztiválélményeikről, így a film azoknak is jó időutazás lehet, akik a Sziget hőskorában már ott voltak, és azoknak is, akik csak az utóbbi években fedezték fel maguknak a fesztiválokat. Kritikánkat a filmről ITT tudod elolvasni.
Random
Hol és mikor? Cinego és szeptember 3.
Salamon András független produkcióban, a Lumiere filmiskola berkeiben készült nagyjátékfilmje egy őrült nap történetét meséli el, valahol a magyar vidéken. Gyilkosságok, szerelmi afférok, árulások, és fatális félreértések történnek ez alatt a furcsa 24 óra alatt. A szereplők gyakran keresztezik egymás útjait, miközben mindannyian a boldogságot hajszolják, ezzel nemcsak másokat, de saját magukat is veszélybe sodorva.
,,Az egész filmre jellemző, hogy valójában nem erről a tucatnyi karakterről szól, hanem mindannyiunkról. Azokról az emberekről, akik a maguk módján szeretnének egyről a kettőre jutni, akik ki akarnak törni a lehetetlenségből, és szeretnék megfogalmazni a maguk számára a kérdést: miért van értelme annak, hogy itt vagyunk és még életben vagyunk?” - mesélte nekünk alkotásáról a rendező, amelynek főszerepeiben többek között Nagy Katica, Major Erik, Monori Lili, Hegedűs D. Géza, Thuróczy Szabolcs és Kerekes Éva láthatók.
Mayday
Hol és mikor? AppleTV+ és szeptember 4.
A buddy comedyk fénykorában és a peresztrojka eljövetelével Arnold íSchwarzenegger és James Belushi hirdette a Vörös zsaruban, hogy létezhet barátság az USA és a Szovjetunió között, a nosztalgia jegyében ehhez a recepthez nyúl vissza a Mayday: a Ryan Reynolds által játszott amerikai vadászpilóta valahol az orosz tajgán zuhan le 1987-ben, és váratlan segítőtársra lel egy Top Gun- és Amerika-mániás egykori KGB-ügynök, akit Kenneth Branagh alakít.
A folytatás innen mindenki számára kitalálható, humort és akciót egyenletes adagolása mellett követhetjuk a két férfi küzdelmét azért, hogy a pilóta kijusson Szovjetunióból, és közben őszinte barátság születik köztük. A kritikák meglepően pozitívak, úgy néz ki, az Éjszakai játék és a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület rendezőpárrosának, John Francis Daley-nek és Jonathan Goldsteinnek ismét sikerült egy olyan filmet összehozniuk, amely minőségi módon műveli a szórakoztatást.
Csendes barát
Hol és mikor? HBO Max és szeptember 4.
Enyedi Ildikó legutóbbi, a Velencei filmfesztiválon bemutatott filmje több mint 50 ezer nézőt vonzott a mozikba, és mostantól egy újabb streaming-szolgáltatón is elérhetővé vált a három idősíkon átívelő, bölcs, humoros és kíváncsi alkotás. A Csendes barát főhőse egy ginkgo, azaz páfrányfenyő, aki a marburgi egyetem kertjében áll, és látszólag csendes, valójában nagyon is beszédes tanúja az elmúlt bő száz év eseményeinek. Csak meg kell hallgatnunk őt.
A rendező és alkotótársai pedig pont erre törekszenek: a Csendes barát által szinte biztos, hogy egy kicsit máshogyan nézünk majd a környezetünkre. Bár a film valódi főhőse egy fa, fontos szerep jut három kiemelt emberi szereplőnek is, akik különböző korokban élik át a növények világához történő kapcsolódás szépségét. Grete (Luna Wedler) az 1900-as évek elején, Hannes (Enzo Brumm) a '70-es években, Tony (Tony Leung Chiu-wai) pedig a világjárvány sújtotta egyetemi campuson ismerkedik meg a páfrányfenyővel, találkozásaik pedig a néző számára is definitív erejűek lehetnek.
Érzelmi érték
Hol és mikor? HBO Max és szeptember 4.
A családi traumákból és a művészetből építkező filmek északi mestere, Joachim Trier ezúttal két nővér és az évek óta távol élő apjuk, és mindannyiuk által hordozott transzgenerációs traumák történetét meséli el. Nora és Agnes akkor találkozik újra Gustavval, amikor az idős rendező egy új film ötletével tér vissza az életükbe – és Norának, a felnőtt színésznő gyerekének szánja a főszerepet. A lány azonban visszautasítja, hogy apja a művészetén keresztül próbáljon közelebb kerülni hozzá, így Gustav végül egy hollywoodi sztárt kér fel a szerepre. Az Érzelmi érték nemcsak egy családi történet, hanem film a filmben arról, hogyan próbáljuk újra és újra elmesélni azt, amit a való életben nem sikerült kimondani.
Trierhez ismét visszatért A világ legrosszabb embere főszereplője, Renate Reinsve, mellette pedig Stellan Skarsgård, Elle Fanning és Inga Ibsdotter Lilleaas alakítja a főbb szerepeket. A Cannes-ban nagydíjat nyert film egyszerre szól szülők és gyerekek nehezen feloldható sérelmeiről, testvérek közötti viszonyokról és arról, hogy vajon képes-e a művészet helyrehozni azt, amit az életben elrontottunk. Azoknak különösen ajánlott, akik szerették Trier korábbi filmjeinek egyszerre fájdalmas, vicces és nagyon emberi stílusát. Kritikánk a filmről ITT.
A szeretet, ami megmarad
Hol és mikor? Cinego és szeptember 10.
Hlynur Pálmáson rendhagyó családi dramedy-je a tavalyi cannes-i filmfesztiválon keltett feltűnést, elsősorban azzal, ahogyan a bensőséges drámát és az átélhető élethelyzeteket a mágikus realizmussal ötvözi. Magnus (Sverrir Gudnason) egy halászhajón dolgozik, volt felesége, Anna (Saga Garðarsdóttir) pedig az izlandi tájból, a természet eszközeiből inspirálódó művész. Három gyermeket (Hlynur Pálmason sajátjai) nevelnek, most már külön utakon, bár Magnus nehezen szokja az új állapotot. Időről időre bepróbálkozik Annánál, de a nő viselkedéséből egyértelművé válik, hogy számára véget ért a házasságuk.
Pálmason lazán szerkesztett, epizodikus filmje bele-belepillant a család állapotaiba, a szakítás utáni idilli együttlétekbe, a tinikorba lépő, önálló gyerekek és az újrakezdő szülők dolgos hétköznapjaiba, például Anna legújabb műalkotásának hosszú készítési folyamatába is. Ahogyan tavalyi cannes-i beszámolónkban is kiemeltük: ,,A szeretet, ami megmarad kivételes szépséggel, iróniával és humorral mutatja be egy házasság felbomlása utáni egy évet…"
Profécia
Hol és mikor? Cinego és szeptember 10.
Huszonévesek tábortűz köré gyűlve beszélnek identitásról, félelmekről és jövőképről, történeteiken keresztül betekintést engedve egy nemzedék belső világába. A vallomások fölött mindvégig ott lebeg a kimondhatóság határának kérdése: mi az, amit el lehet mondani, és mi az, amit inkább magukban tartanak egy olyan közéleti légkörben, ahol az eltérő vélemény megfogalmazása nem mindig biztonságos.
Fabricius Gábor a Kolorádó fesztiválon forgatta dokumentumfilmjét a Z generációról. ,,Azt éreztem, hogy ez egy nagyon terhelt generáció. Olyannak tűnnek, mintha egyedül, magányosan, Maugliként nőttek volna fel a dzsungelben. Nehezen beszélnek, nehezen tudják kifejezni magukat, de közben meg azt is gondoltam, hogy ez nem biztos, hogy így van, mégis valamiért ezt a benyomást kelti az emberben az, amit lát belőlük” - mondta el a bemutató idején lapunknak arról, miért a fiatal nemzedéket választotta filmje alanyainak.
