Kétségkívül mindebben szerepet játszott az esztergomi cigány önkormányzat szervezői segítsége, akiket a Bajor Ágost festőről elnevezett Mozinet-mozi üzemeltetője és főszervezője Kárpáti György riasztott: jó film jön!

Az esztergomi szemle nap egy kicsit eltért a megszokott Szemle-koncepciótól, mert kizárólag játék-versenyfilmek kerültek vetítésre: a Bahrtalo! és Gigor Attila A nyomozó című filmje. A Kulturmozgó beolvasztotta az eseményt többi közönségbarát mozi programja közé, így a délutáni Macskafogó 2. még „normális”, fizetős film volt, míg az esti Szemle-filmekre, akárcsak a többi vidéki helyszínen, ingyenes volt a belépés. Ennek ellenére az esztergomiak a beharangozott Filmszemle eseménytől belelkesülve, ezen a vasárnap a már egyébként lefutott Macskafogó 2.-re is szép számmal váltottak jegyet – tudtuk meg Kárpáti Györgytől.

"Miért nem magyar cigányokat választott?"
A Bahrtalo!, és rendezője Lakatos Róbert, mint a 39. Filmszemle képviselői, szó szerint lubickoltak a sikerben: a közönség élt, a film működött, a beszélgetés interaktív volt. Olyannyira, hogy a rendezőt még az utcáról sem engedte könnyen haza a helyi cigány közönség.

„Nagyon köszönjük! – lelkendezett egy termetes ember oldalán gyönyörű, egzotikusan fonott kontyú, kendős feleségével. – A lényeg, hogy humoros módon mutatta be a cigány sors nehéz küzdelmét, és mindaz, amit mutatott, az jellemző a többségre! Bevallom egy-két dologban magamra ismertem a filmből. – nevetett - Én is, mint Lali, nézem külföldön rögtön, mit lehetne eladni-seftelni!"

A nézők, Lali és Gábor Áron

Hatalmas általánosítás lenne azt mondani, hogy a Bahrtalo! a cigányokról szól. Főszereplője Lali erdélyi gáborcigány: nagybajszos, kalapos, az érc szerelmese, aki legszívesebben üstöt készít, és bádogtető építéssel keresi a kenyerét.

Azonban egy nép, sok nemzetség, és az esztergomi közönség soraiban oláhcigányok, rumongrók, esetleg beások ülhettek. Az első kérdések egyikeként rögtön a rendező szemére vettetett, miért nem magyar cigányokat választott a főszerepre, és hogy legalább a folytatásban, ha lesz ilyen, Esztergomból keressen jelentkezőket.

A nyugodt vérmérsékletű, fiatal Lakatos, mély levegőt vett és szelíden elmagyarázta, hogy Lali és társai éppen, hogy magyarul beszélő, magyar érzelmű emberek, tessék megnézni: maga Gábor Áron is gáborcigány volt! Nem zárkózott azonban el az ötlettől, hogy a távlati célként kitűzött indiai folytatás előtt Esztergomba is visszatérjen castingolni.

Miért érzi úgy, hogy Indiába kell menni?

"A közönség soraiban oláhcigányok, rumongrók,
 esetleg beások ülhettek"
Persze e mögött is Lali áll, ő érzi úgy, hogy az igazi őshaza ott van, de már Lóri is kitalálta, hogy Indiában kell turisztikai céget nyitni.

De mi ennek az egész filmnek a célja? – vetette fel az egyik néző, akinek az ölében apró gyerek szundikált. Lakatos Róbert válaszára az érző közönségnek könnybe lábadt a szeme: „Szerintem a filmem a barátságról szól. Valós barátságról. Lali és Lóri régi kolozsvári ivócimboráim. Állítom, hogyha háromszereplős lett volna a film, akkor én is benne lettem volna!” 

A kiváló szervezésről meggyőződve, minden kétséget kizárólag A nyomozó rendezőjét is nagy érdeklődéssel fogadta volna az esztergomi közönség, ha nem is ugyanez, hát az esti vetítésre érkezők, melyet azonban az alkotó hiányában nem követett beszélgetés. Hazaindult a szemle-kocsi. Holnap, a Nógrád megyei Szécsény városában ér végett a vidéki Filmszemle.