2002-ben a győztes filmek és alkotói közvetlenül a pesti eseményt követően utaztak 12 nagyvárosba. A mostani turné kisebb léptékű – kevesebb helyszínt érint -, de fontos újdonsága, hogy egy időben zajlik a budapesti Szemlével, valamint, hogy a kisvárosok közönségét célozza meg.

Így, vagy úgy, a vidéki szemlének nemcsak elméleti küldetése jelentős, de igény is van rá, ahogy Hajdu Szabolcs filmrendező, a 2002-es turné alföldi helyszíneinek moderátora tapasztalataiból leszűrte, és aki legszívesebben vidékre helyezné a fesztivált, hogy Karlovy Vary vagy a Mediawave mintájára bő kísérőprogramokkal kerüljön megrendezésre. 

A nyírbátori Szemle-nap első felvonásában vagy ötven fő mászta meg a lovagteremből induló kettős csigalépcsőt, hogy megtekintse az érkezett verseny-dokumentumfilmeket. Így tett Zsigmond Dezső rendező is, akinek Út Calarasiba című - véletlenül, de stílusosan - road-movie-ja került vetítésre, mely ugyancsak a szerencse adta véletlennek köszönhetően egy erdélyi milliomosról szól. Az 1500-es évek közepétől fogva ugyanis a település földesurai kötötték az ebet a karóhoz, hogy ők az erdélyi fejedelmek fennhatóságához tartoznak.

Zsigmond Dezsőt azonban elsősorban Szalai Anett Mellbevágó című dokumentumfilmje nyűgözte le, mely a rendezőnő saját, rákkal szemben vívott halálfélelmes küzdelméről szól. "Nem nagyon szokták kollégák egymás műveit dicsérni díjazás előtt, de én egészen biztosan jutalmaznám Szalai Anett filmjét. Nevetős, és épp ettől torokszorító. Őszinte, fiatalosan nyelvöltő. Egy nemzedéknek szól a halálról."

Dr. Petis Mihály, a bio gázüzem
kitalálója-vezetője, Zsigmond Dezső
filmrendező és Székely Orsolya
Ami a nyírbátori eseményt személyessé tette, és csábított a toronyszobai közönségnél kétszer annyit este a helyi „kismüpába”, az a város biogáz üzemének történetéről szóló dokumentumfilm volt, mely Székely Orsolya vidékfejlesztéssel foglalkozó sorozatának része. Így aktualizálta a bátori szemle-napot egy Filmszemlén kívüli film, akárcsak Algyőn.

A 13 ezer fős Nyírbátorban található a világ legnagyobb biogáz üzeme, mely 600 családnak biztosít munkahelyet, és európai színvonalú kutatóközpontot az energiahordozók perspektíváit kutató magyar doktorandusoknak. Igaz, az üzem szagával még nem teljesen békéltek ki a helyiek.

A bátori szemlének ezért nem akadt nézője, aki elhagyta volna a vetítőtermet a filmet követő jó egy órás beszélgetés alatt, melyen a biogáz üzem vezetője Dr. Petis Mihály, az ötletgazda professzorok (Dr. Sinóros-Szabó Botond, Dr. László Elemér) és a rendezőnő vett részt a közönség bevonásával a térség hulladék hasznosításáról, és az abból nyert új energiákról.

"Ügyes ölet volt külső témával kötni össze a bátori közönséget a Szemlével – véli Zsigmond Dezső rendező. – Így nem egy idegen, Pestről kiemelt szemle-részletben vett részt a nyírbátori közönség, hanem olyan eseményben, melyhez rögtön kötődni tudott. Tiszteletadás ez, a város felé."

A vadiúj kulturális központban rendezett estet Lakatos Róbert Bahrtalo! című játékfilmje zárta, szinte egy időben a budapesti premierrel. Erdélyi rendező szituációs komédiája egy gáborcigány főszereplésével: érdeklődésben nem volt hiány, ha a számok (90-100 fő) nem is mérhetőek a pápai szemle nap 300-as közönséghez. 
   
Nem szabad ezt alábecsülni. Bátorban az elmúlt öt évben lendültek fel a kulturális események a kastélyfelújítással, a művelődési ház renoválásával és az új kulturális központtal. A fiatalok már a Plázába járnak mozizni, Nyíregyházára. Most vissza kell szoktatni őket.