Szent Iván napja
Szent Iván napja
Meskó Zsolt első nagyjátékfilmjének kb. ötödik percében beröpül (sic!) a szponzor (multinacionális mobilszolgáltató), helikopter formájában a légtérbe, s ettől fogva nincs bocsánat. Kamarás-Székely Iván szánalmas és embertelen egy napjának százperces filmes adaptációja ugyanis lényegileg arra, a már önmagában gyermeki kérdésre próbál meglehetősen bátortalan választ adni: mi lesz velünk, ha megvesznek minket kilóra?
Még több magazin
magazin
A magyar filmesek Marokkóig vagy az Északi-tengerig is elmennek
8+1, külföldön forgatott magyar film
Egy magyar lány és egy bhutáni fiú felkerekedett, hogy a boldogságot kutatva végigjárják a fiú dél-ázsiai hazáját. Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya…
tovább
magazin
Balázs Ádám: Bölcsész fejjel megyek neki minden filmzenének
Interjú Testről és lélekről, a Mindenki és A boldogság ügynöke zeneszerzőjével
Nemzetközileg ismert zeneszerző, aki olyan magyar filmekhez komponált műveket, mint a Testről és lélekről, a Mindenki vagy a Magasságok és…
tovább
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié