filmhu: „Két és fél év után megszűnt egy önálló intézmény, illő tehát a számadás” – hangzott el a szervezeti összevonás bejelentésekor, januárban. Beszélhetünk-e korszakváltásról, mennyiben változnak az eddig önálló intézmény működési feltételei?

Taba Miklós: Nem hiszem, hogy valódi korszakváltásról beszélhetünk. Ami történt, az egy országos közigazgatási reformfolyamatba kapcsolódó szervezeti átalakítás.  Az összevonás óta eltelt három hónap gyakorlata is azt bizonyítja, hogy a Filmiroda, igazgatóságként működve teljes egészében megőrizte szakmai függetlenségét, azaz nem tapasztalható visszalépés semmilyen, az ügyfelek számára fontos területen. Ebben a KÖH is rendkívül tisztességesen működött közre. S ami nagyon fontos, hogy nem csak szakmai, hanem pénzügyi szempontból is lényegében ugyanolyan feltételek mellett dolgozhatunk tovább, mint ezt megelőzően: a Filmiroda részjogkörű gazdálkodási egység, önálló igazgatóság.

filmhu: Ami a pénzügyeket illeti: a filmszakma – a tavalyi év viszonylatában - idén 30 százalékkal kevesebb állami támogatásból működik. A Filmirodát érinti-e efféle megszorítás?

T.M.: Fontos leszögezni, hogy a Filmiroda, bár hatóságként filmszakmai ügyekben jár el, elsősorban nem a filmszakma, hanem a közigazgatás része. Az éves 180 millió forintos költségvetésünket a filmszakma nem direkt támogatásként kapja meg, hiszen ez a pénz közigazgatási ügyekre van előirányozva, azaz, hogy a Filmiroda a mozgóképről szóló törvény végrehajtásában tevékenykedjen. Így a Filmiroda és például a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára előirányzott összegek a költségvetés más-más részéhez tartoznak.

Ami a kérdést illeti, a megalakulás óta gyakorlatilag beálltunk egy nagyjából 180 millió forint körüli költségvetési támogatásra, és ezt az összeget ebben az évben is megkaptuk. Ennek leginkább azért örülök, mert a Filmiroda sajnos már a létrehozásától kezdve a létszámát tekintve alultervezett intézmény. Ráadásul azokról a feladatokról, amelyeket a filmtörvény alapján végzünk, nagyon hamar bebizonyosodott, hogy az adott keretek között elláthatóak ugyan, de a szakmai logika szükségszerűen magában hordozza a radikális továbbfejlesztés kényszerét is. Normatív szempontból és szervezetileg is folyamatos bővítésre lesz szükség, mert a Filmiroda rengetegféle aspektusát fogja át a filmszakmának, és ezek mindegyike egyformán kulcsfontosságú a filmszakma szempontjából. Például, amikor 2004-ben elkezdtük regisztrálni a mozgóképszakmai szervezeteket, azt gondoltuk, pár hónap alatt befejezzük a munkát, ellenben azóta is folyamatos a cégek bejegyzése, csak tavaly mintegy 130 új regisztráció történt.

filmhu: Nem jelent-e a szervezetfejlesztésben esetleg könnyebbséget, hogy a Filmiroda beolvadt egy jóval kiterjedtebb intézménybe? Vagy esetleg pont ellenkezőleg...

T.M.: Ezt a kérdést mi is körbejártuk és próbáltuk megválaszolni, már az összevonás előtt, de három hónap elteltével is egyelőre azt kell mondjam, hogy az idő fog feleletet adni. Hogy hogyan lehet a meglévő forrásokon túl több támogatásra, és ami nagyon fontos, több munkatársra szert tenni, ez egy másik, sokkal érzékenyebb kérdés, de érezhető a partneri szándék, a támogatás a KÖH részéről.

Nagyon fontos akadály a továbblépésben, hogy annak idején, az alapításkor a jogalkotó a Filmiroda köztisztviselői létszámát tíz főben állapította meg: ez a kör járhat el a törvényben előírt hatósági ügyekben, mellettük, megbízási szerződés alapján dolgoznak például az egyes besorolási bizottságok tagjai. Ami a munka dandárját végző tíz fős köztisztviselői kört illeti, én nagyon elégedett lennék, ha sikerülne feltornászni legalább tizenkettőre, de ennek elsősorban nem pénzügyi korlátai vannak, hanem az említett adminisztratív okai,  és eddig nem sikerült elérni a létszámra vonatkozó kitétel megváltoztatását.

Egyébként az sem mellékes, hogy az utóbbi évek bérmunka-növekedése nem csak plusz terheket rótt a Filmirodára, hanem plusz bevételeket is jelentett az eljárási illetékek kapcsán. A Filmirodának kulcsszerepe, és alapvető feladata van a filmes bérmunka-iparban, és talán ez utóbbi bővülésével párhuzamosan az is nyilvánvalóvá válik, hogy a költségvetési tételek tervezésénél és a szervezetfejlesztésnél egyaránt oda kell figyelni a Filmirodára.

filmhu: Ha már a bérmunkánál tartunk: milyen év várható, látszanak-e tendenciák?

T.M.: Már tavaly egyértelmű tendenciák voltak megfigyelhetők: miközben a bérmunka összértéken csökkent, több stábot sikerült ide csábítani, mint az előző évben. Vagyis bár elmaradtak a nagyköltségvetésű produkciók, egyre több produkció él a filmtörvény garantálta 20 százalékos adókedvezménnyel, illetve érezhető a bővülő stúdiókapacitás hatása is.  Igaz, utóbbi inkább idén fog érvényesülni: konkrét számok nélkül mondhatom, hogy az idei sokkal erősebb év lesz, mint a  tavalyi volt. Már most 25-30 százalékos növekedést lehet prognosztizálni, és ebbe még nem kalkuláltam bele a hamarosan megnyíló etyeki Korda-stúdiót, csak a már meglévő kapacitást. Hihetetlen fontos váltás, hogy megjelentek a stúdiók, a filmes ipar újjászületéséről beszélhetünk. A korábbi stúdiókapacitáshoz hasonlóan azonban továbbra is szűk keresztmetszetet jelent a szakember-hiány, és a bérmunka-megrendelések még további növekedése jósolható, mihelyst nem szenvedünk hiányt angolul tudó, jól képzett filmes szakemberekben sem.